Decemberben 2,9 százalékra gyorsult az éves infláció az eurózónában a novemberi 2,4-ről, amely 2021 júniusa óta legalacsonyabb volt – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken előzetes adatként. A szakértői várakozások átlagában magasabb, 3 százalékos infláció szerepelt decemberre.
Decemberben 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberhez képest, amikor 0,6 százalékos csökkenést mértek.
Éves összevetésben az energiaárak estek a legnagyobb mértékben decemberben, 6,7 százalékkal a novemberi 11,5 százalék után. A legnagyobb áremelkedés továbbra is az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek együttes körében volt, 6,1 százalék decemberben a novemberi 6,9 után.
Az energiaárak, élelmiszerek és élvezeti cikkek árának a leszámításával az éves áremelkedés (maginfláció) a várt 3,5 helyett 3,4 százalékra mérséklődött a novemberi 3,6-ról.
A legmagasabb éves inflációt Szlovákiában (6,6 százalék), Ausztriában (5,7) és Horvátországban (5,4) jegyezték. A legalacsonyabb áremelkedés Belgiumban és Olaszországban volt, egyaránt 0,5, illetve Lettországban, 0,9 százalék.
A Reuters szerint az eurózóna inflációja a vártnak megfelelően növekedett, ami alátámasztotta az Európai Központi Bank azon törekvését, hogy a kamatlábakat egy ideig rekordmagasságon tartsák, annak ellenére, hogy a piacok továbbra is a hitelfelvételi költségek gyors csökkenésére fogadtak.
Az adatok összhangban vannak az EKB előrejelzésével, miszerint az infláció novemberben érte el mélypontját, és most a 2,5–3 százalékos tartományban fog lebegni egész évben, jóval a 2 százalékos cél felett, majd 2025-ben esik ez alá.
Ennek ellenére a számok azt sugallják, hogy az infláció szerkezete változik, és bár a bázis és a fiskális hatások a főszám körül mozoghatnak, az általános nyomás enyhülhet.
A Reuters feltételezi, hogy az infláció megugrása abból is adódik, hogy a befektetők és a döntéshozók eltérő következtetéseket vonnak le az ártrendekről és azok kamatlábakra gyakorolt hatásáról. A befektetők arra tippelnek, hogy az EKB az idén hatszor csökkenti a kamatlábakat, az első lépés márciusban vagy áprilisban lesz, míg a döntéshozók azzal érvelnek, hogy 2024 közepéig tarthat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az infláció valóban ellenőrzés alatt áll.
A nézeteltérések egyik fő forrása az, hogy az EKB saját inflációs előrejelzései évek óta eltérnek a valóságtól, ami arra utal, hogy a bank nincs teljesen tisztában a rendkívüli körülmények között fennálló árképzési magatartással.
(Forrás: MTI)
