Az Egyesült Államok kétszer is kudarcot vallott a héten a Kínával folytatott űrversenyben, amelynek célja a holdra lépés megismétlése. Ez a két baklövés jól példázza, milyen veszélyei vannak, hogy a NASA magánvállalatokra szeretné alapozni az űrkutatást. 

A startupok szerepe az Artemis programban 

Az amerikai űrügynökség Artemis nevet viselő holdprogramjának újabb késedelmei és az Astrobotic amerikai vállalat legújabb robot leszállóegységének hajtómű-meghibásodása jól illusztrálja, hogy az örökségét továbbvinni kívánó nemzet, amely egyedüliként járt a Holdon, milyen nehézségekkel néz szembe, miközben az űrkutatásra fordított költségvetéseit akarja szűkíteni. 

Az USA 2026-ra ismét embert küldene a Holdra – a korábban kitűzött, 2025-ös évszámot a héten halasztották egy évvel későbbre -, míg Kína 2030-ra tervezi ugyanezt. 

Mielőtt az asztronauták megérkeznek, mindkét űrhatalom több kisebb robotot tervez küldeni a Holdra, hogy megvizsgálják annak felszínét. Az ázsiai nagyhatalom kormánya által támogatott kínai holdprogram már több előnyt is élvez ebben a versenyben. 

Az Astrobotic leszállóegysége már hét felszíni vizsgálatra való NASA-eszközt juttatott a Holdra. Még három másik, NASA által támogatott magánküldetést, köztük egy második Astrobotic-missziót is terveznek idénre. 

Az amerikai űrügynökség erősen támaszkodik olyan vállalatokra, mint például a SpaceX, Elon Musk cége, annak érdekében, hogy a holdküldetések költségeit tudja csökkenteni. A SpaceX-től bérlik például a Starship HLS nevű holdleszállóegységet. Amikor a legutolsó, legénységgel történő holdutazás megtörtént, több mint fél évszázada , még a NASA tulajdonában volt az akkor használt összes űreszköz. 

“Szerintem Kínának nagyon agresszív terve van” – mondta az Artemis elhalasztásakor Bill Nelson, a NASA főnöke – “Azt hiszem, előttünk szeretnének a Holdra szállni, mivel ezzel szereznének némi PR-pontot. Ennek ellenére szerintem nem lesznek képesek előttünk odaérni”. 

Az amerikai startupoknak olyan szakértelmet és kultúrát kell kifejleszteniük az űrkutatásban, amelyre a jó költségvetéssel rendelkező kormányoknak is évtizedekre volt szüksége.

India szintén jelentős mértékben támaszkodik a magánvállalatokra űrkutatási törekvései során. 

„Tízezer dolognak kell jól működnie” egy olyan holdjáró esetében, mint az Astroboticé, mondta Red Whittaker, a Carnegie Mellon professzora, aki a Peregrine fedélzetén lévő négykerekű holdjáró fejlesztését vezette. “Nagyon-nagyon gyakori, hogy a küldetések során meghibásodások adódnak”. 

A Peregrine-küldetés igazgatója, Sharad Bhaskaran elmondta, a múlt évben nagyon komoly kihívásokkal kellett szembenézniük.  

“Kereskedelmi vállalatként kell működnünk. Próbálunk versenyképesek lenni a kereskedelmi űrrepülés új korszakában. Amikor ránézel a költségvetésre, sokkal kreatívabbnak, hatékonyabbnak kell lenni, és másképpen csinálni dolgokat” – mondta Bhaskaran. 

Peregrine-küldetés 
 
A Peregrine-küldetés célja, hogy 1972 után az Egyesült Államok ismét embert juttasson a Holdra. A Peregrine a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében valósul meg. Ennek lényege, hogy az űrhivatal a költséghatékonyság jegyében összesen 14 kereskedelmi partnert bízott meg, hogy akár saját, akár NASA műszercsomagot, rovert vagy egyéb űreszközt a Holdra juttassanak. Az egyik ilyen partner az Astrobotic Technology, melynek Peregrine leszállóegysége több különböző hasznos teher szállítása mellett kísérli meg első kereskedelmi űreszközként a Hold felszínére való leszállást. 
 
(Forrás: Spacejunkie) 

Kína mellett más ázsiai országok is próbálkoznak 

Kína holdprogramja következő lépésként egy „automatikus” küldetést tartalmaz. Ez az idei évben fog megtörténni, a célja pedig az, hogy képesek legyenek a Hold túlsó feléről is mintákat hozni.  

2013 decemberében Kína Csang’e-3 legénység nélküli eszközzel hajtott végre holdraszállást, először 1976 óta. 2019 januárjában pedig a Csang’e-4, szintén legénység nélkül a Hold távolabbi oldalán tudott landolni, szintén elsőként. 

India és különböző izraeli és japán cégek elbukták a Holddal kapcsolatos próbálkozásaikat az elmúlt években. 

India – amely állam egyébként a tavalyi évben második próbálkozásra sikeres leszállást hajtott végre a Chandrayaan-3 leszállóegységgel a Hold „déli sarkpontján”– az Astrobotic kudarcát tanulságként fogja fel. 

„Ez egy nagyon fontos tanulási folyamat a magánvállalatok számára. Ahhoz hasonló, mint amilyet az Egyesült Államok, Oroszország és India kormányzati ügynökségei tapasztaltak az első leszállási kísérleteik során” – mondta  Kumar Chandana, a Skyroot Aerospace társalapítója (ez a cég 2022-ben indította útnak az első magánrakétáját).  

„Ez arra ösztönzi a startupjainkat, hogy a jövőben több ilyen léptékű küldetést vállaljanak”. 

Az Intuitive Machines, egy amerikai holdraszállás területén tevékenykedő startup, a következő olyan magáncég, amely mintegy 100 millió dollárt küldött egy küldetésre, amelynek célja szintén a Holdra való eljutás – erről Steve Altemus, a cég vezérigazgatója beszélt. 

„Egy teljes holdprogramot kellett létrehoznunk, és nem csupán leszállóegységeket. Szóval egy kicsit többe került” – mondta. 

(Forrás: Reuters) 

Címlapfotó: NASA