Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 31-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza írása a Makronómon.

Egy ország fejletlenségének fő és legmeghatározóbb oka a gazdasági fejlettség hiánya. Ha a termelési szint alacsony, akkor nem lehetséges kielégítő jövedelmet biztosítani a társadalom nagy részének.

A gazdasági fejlettség hiánya miatt nem csupán a piaci jellegű bevételek lesznek alacsonyak, hiszen egy gyenge gazdaság korlátozza az állam szociális szerepvállalásának lehetőségeit is – ez azt jelenti, hogy gyenge gazdasági teljesítmény esetén nem csak a piaci szektor szereplői azok, akik nem tudnak majd javítani a helyzetükön, de nem lesz elég állami forrás arra sem, hogy az álláskeresési járadékot és az állami alkalmazottak bérét fenntartható módon – azaz nem az eladósodottság növelésének árán fedezzék.

Magyarország alacsonyabb életszínvonalának egy másik jelentős történelmi oka, amely összefügg a korábban tárgyalt okokkal, az országban tapasztalható rendkívül alacsony foglalkoztatási szint volt, európai viszonylatban mérve. Minél kevesebb ember rendelkezik munkával, annál alacsonyabb a gazdaság teljesítménye. Ezenfelül, a viszonylag szűk foglalkoztatotti bázisnak kellene fedeznie a túlzottan nagy inaktív réteg megélhetését is, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen feladat.

A cikk e két fontos mutató alapján veti össze hazánk gazdasági teljesítményének alakulását. Az elemzés során OECD adatokat használtam. Mivel a szükséges negyedéves bontású adatok csak 2005 első negyedévétől álltak rendelkezésre, így vizsgálódásunkat ezzel az időponttal indítjuk. 

Így alakult a gazdasági növekedés 2005 és 2010 között

Elsőként vizsgáljuk meg a konvergencia legfontosabb mutatóját, az inflációval korrigált reál GDP-növekedési ütemet. Az 1. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek az OECD adattárházából származnak. 

Ahogyan az 1. ábra szemlélteti,

2006 elejétől egészen a 2010-es kormányváltásig a magyar gazdaság negyedéves növekedési üteme lényegében folyamatosan alacsonyabb volt, mint az Európai Unió bővülési rátája.

Ez arra utal, hogy Magyarország nem csak, hogy nem zárkózott fel a fejlett nyugati országokhoz, hanem fokozatosan és gyakorlatilag szünet nélkül növelte a lemaradását velük szemben. A második ábra bemutatja, hogy milyen mértékű volt Magyarország kumulált növekedési többlete vagy hiánya az elemzett időszak alatt.

A 2. ábra egyértelműen megmutatja, hogy a 2005-ös magyar konvergencia 2006-ra teljesen leállt, majd leszakadásra váltott. 

2008 végétől kezdve pedig már lényegében fénysebességgel hagyott el minket a fejlett Nyugat.

A legrosszabb negyedévünk azonban 2007 első három hónapja volt, amikor nagyjából 90 nap alatt 2 százalékponttal volt magasabb az unió növekedése. A baloldali kormányzati ciklus végére hazánk gazdasági fejlettségének lemaradása 3,6 százalékponttal volt több, mint a vizsgált időszak elején.

Magyarország ekkor hátra ment és nem előre. 

Mi történt 2010 után?

Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 3. ábra hazánk és az unió negyedéves GDP-növekedését mutatja a vizsgált időszak tekintetében. 

Ahogyan az 3. ábra jól mutatja, növekedés tekintetében 

2010 óta a magyar gazdaság általában jobban teljesített, mint az Európai Unió átlaga.

Ez azt mutatja, hogy a 2010-es kormányváltást követően Magyarország szinte megszakítás nélkül csökkenteni tudta lemaradását a fejlett nyugati országokkal szemben. A negyedik ábra szemlélteti, hogy mennyi volt Magyarország kumulált növekedési többlete vagy hiánya az elemzett periódusban.

A 4. ábrán jól látható, hogy az első két évben sikerült megállítani a korábbi kormányzat alatt állandósult leszakadást, ám jelentős előrelépést ekkor még nem tudtunk tenni. 2012 végétől kezdve azonban a magyar gazdaság motorja magasabb fokozatra kapcsolt, és lényegében folyamatosan gyorsabb fordulatszámon pörgött, mint a fejlett nyugati országoké. A legnagyobb lépést 2020 első negyedévében tettük meg, amikor mindössze három hónap alatt 2,6 százalékpontot vertünk az unióra.

 A teljes vizsgált időszakban közel 17 százalékpontottal volt magasabb Magyarország fejlődésének sebessége az EU átlagánál, azaz ennyivel lett közelebb hazánk a fejlett nyugati országokhoz. 

Így változott a foglalkoztatás 2005 és 2010 között

Fordítsuk most a figyelmünket a növekedés egyik kulcsmutatója, a foglalkoztatás alakulása felé. Az 5. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek itt is az OECD-től származnak. 

Az 5. ábra megmutatja, hogy hazánk lemaradásának egyik fő oka az extrém alacsony foglalkoztatás volt.

Ez közvetlenül következett a demotiváló, túl magas jövedelemadó-kulcsokból és a vállalkozásokat sújtó, nem versenyképes adórendszerekből. Megfigyelhető, hogy Magyarország még a 2008 előtti, kifejezetten kedvező nemzetközi gazdasági környezetből sem volt képes hasznot húzni, míg az Európai Unió foglalkoztatási rátája 3 százalékponttal nőtt, addig a hazai foglalkoztatottság mértéke még csökkent is.

A foglalkoztatás alakulása 2010 után

Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 6. ábra hazánk és az unió negyedéves foglalkoztatási rátáját mutatja a vizsgált időszak tekintetében.

A 2010-es kormányváltás tökéletes ellentéte a 2010 előtti foglalkoztatási helyzetnek. Míg a baloldali kormányzatok alatt hazánk folyamatosan extrém alacsony foglalkoztatási rátával rendelkezett, és még a 2008 előtti pozitív világgazdasági trendből sem tudott profitálni, addig 2010 után a magyar mutató sokkal dinamikusabban, meredekebben emelkedett, mint az uniós, és

 2014 óta egyértelműen magunk mögé utasítottuk az EU-t ezen indikátor alapján. 

Hazánk gazdaságának pályája 2005 óta

A két fenti dimenziót együtt vizsgálja a 7. ábra. Az X tengelyen hazánk kumulált növekedési többletének alakulását követhetjük végig az unióhoz képest. A grafikon akkor mozdul el jobbra, ha a hazánknak növekedése magasabb volt az EU-s értéknél, és akkor indul balra, ha az unió volt jobb nálunk. Az Y tengely pedig hazánk foglalkoztatási többletét mutatja. Ha a magyar munkaerőpiac jobban alakul, mint az EU-s, akkor a görbe felfelé mozdul el, ellenkező esetben lefelé görbül. 

Ez az ábra kiválóan foglalja össze, mi történt a vizsgált időszak alatt. Egyben azt is láthatjuk rajta, hogy óriási különbség volt a balliberális és a jobboldali gazdaságpolitika eredményei között.

Míg 2010 előtt, a Gyurcsány és Bajnai kormányok idején hazánk egyértelműen hátrafelé haladt,

miközben kicsit még lefelé is tartott, addig 2010 után, az Orbán kormányok alatt hazánk egyszerre haladt előre és felfelé.

Borítókép: Shotterstock