A 2024. január 18-án megrendezett programot Jancsa-Pék Judit, a JVSZ Átlátható Pénz-, Adóügyek és Jog Szakmai Fórumának elnöke, a LeitnerLeitner partnere nyitotta meg, majd az első előadást Tóth Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöki főtanácsadója tartotta.

Az adózás és a mesterséges intelligencia Magyarországon

Az inspiráló előadáson nem csupán arra derült fény, hogy a NAV mire használja a digitális megoldásokat és a mesterséges intelligenciát, hanem arra is, hogy mire nem szeretnék azt használni a jövőben sem. Vannak ugyanis olyan folyamatok, amelyek során az adóhatóságnak nagyon sokat segíthet a gépi tanulás használata, ám például egy adó- vagy vagyonellenőrzés során hosszabb távon sem mellőzhető a humán faktor. Természetesen nagyon jó használható az MI akár a véletlenül, akár a szándékosan problémás, digitális bevallások, számlák kiszűrésére, az előválogatásra, azaz például arra, hogy mely vállalkozások érdemesek az alaposabb, ám már minden esetben emberi vizsgálódásra.

Az adóhatóságnak az sem mindegy, hogy véletlenül hibás egy számla, egy bevallás, vagy szándékolt adóelkerülési célzatról van szó. Az MI-nek azonban segítenie kell a gyanús mintázatok kiszűrésében, hiszen A NAV-nál óriási mennyiségű, ma már 15 petabájtnyi adat áll rendelkezésre, ami évről évre gyorsulva tovább bővül. És amíg a szakemberek is legfeljebb néhány dimenzióban tudnak gondolkodni, addig a gépek akár több százban vizsgálhatják az összefüggéseket és felhívhatják az adóellenőrök figyelmét a vizsgálandó esetekre.

Nemcsak az adó- vagy a jövedéki ellenőrzések, de például a NAV online pénztárgép rendszerében (OPG) keletkezett hatalmas adattömeg is lehetőséget rejt.

Itt például a gazdaságpolitikai döntéshozókat segítheti, hogy mondjuk egy-egy termékkategória forgalma hogyan alakul.

Az OPG óriási adatfolyamából azonban már MI segítségével lehet kinyerni az olyan adatokat, hogy például egy kedvezményes áfakörbe tartozó élelmiszer-termékcsoport forgalma hogyan alakul, sőt a jövőre nézve jóslatokat, pontosabban becsléseket is lehet adni, segítve ezzel akár a szabályozói munkát. Az efféle projektek kapcsán hívta életre még 2022-ben a kormányzat a NAV Mesterséges Intelligencia munkacsoportot. Ez a csapat az OPG-adatok elemzése mellett olyanokkal is foglalkozik, mint az MI segítségével történő képfelismerés. A határátkelőkön ugyanis a kamionokat röntgengépekkel világítják át, és a gépi intelligencia e képeken segít felismerni agyanús mintázatokat. Hasonló rendszer működik például a tüdőszűrések felvételeinél, így a hatóság a Semmelweis Egyetemmel is együttműködik, és lehetséges, hogy a jövőben az ilyen képfelismerő MI-k a reptéri csomagellenőrzések során is nagy segítséget nyújtanak.

Hogyan használják ma az MI-t a cégek?

A színes példákkal teletűzdelt előadást követően Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója következett, aki a számlázómegoldást értékesítő vállalkozás, illetve általában az üzleti célú szempontjaiból vizsgálta az MI kérdését. Bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja támogatni a napi munkafolyamatainkat.

Például ők maguk is egyre inkább támaszkodnak az MI-re, főként az ügyfélszolgálatok tehermentesítésére. Az egyszerűbb, standardizálható kérdéseket ugyanis 200 ezer ügyfelüknek „egyesével” nem könnyű elmagyarázni. Ez történt ugyanis 2022 őszén, az átalányadózás kapcsán, amikor a kkv-ügyfelek elárasztották kérdéseikkel a vállalkozást. Ekkor nemcsak a közösségi médiát hívták segítségül, de néhány nap alatt a sztenderd kérdések megválaszolására sikerült betanítaniuk egy csevegőrobotot. De a folyamatok automatizálása, az egyszerű, ismétlődő munkafolyamatok segítése vagy akár a mainál is jobban személyre szabott értékesítési megoldások, például a viselkedésalapú marketingkampányok is számos Billingo-ügyfelet érdekelnek egy közelmúltbeli kutatás tanulságai szerint.

Lehetőségek és kihívások a digitalizációs megoldásokban és a mesterséges intelligenciában

Arról, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt, elsősorban az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen esett szó, amelyet Szabó Viktor, a VGD Hungary, adó- és bérszámfejtési partnere moderált.

Dr. Szabó Orsolya, az InvestCEE LegalTech Consultancy alapítója és vezetője, innovatív jogász, legaltechtanácsadó arról beszélt, hogy milyen fontos az adminisztratív folyamatok esetében valamilyen digitalizációs megoldást alkalmazni. Saját példáján keresztül rávilágított, hogy ezt egy jogi munkát támogató szoftveren keresztül végzik maguk is nap mint nap. Az egyik legfontosabb értelme a digitalizációs megoldásoknak a hatékonyság növelése, és erre nagyon jó programok állnak már ma is rendelkezésre.

Inkább az egyszerűbb területeken, például a sablon-standard szerződések kezelésében, visszakereshetőségében, az iratszerkesztésben és más folyamatszervezési területen, esetleg a standardizálható kockázatkezelési kérdések terén látja egyelőre az MI előnyeit. 

Dr. Firniksz Judit, a PPKE Versenyjogi Kutató Központjának kutatója pedig kiemelte, hogy az adatvagyon megfelelő, szabályozott felhasználása nagyon fontos szerepet fog játszani. Éppen ezért különösen a nagy vállalkozások keretein belül a különböző osztályok együttműködése és a szabályozói megfelelőség (compliance) szerepe nőhet meg. Emellett a MI megbízhatósági kérdéseire hívta fel a figyelmet, mert arra, amikor az MI nem mond igazat, kvázi hallucinál, a mai napig nincs igazi megoldás. Éppen ezért a kutató úgy gondolja, hogy messze van még az az idő, amikor az összetettebb, például jogi ügyekben segítségül lesz hívható az MI. Persze azoknak, akik a drágább pénzügyi vagy jogi tanácsadókat nem tudják megfizetni, nekik több mint a semmi egy-egy MI „tudása”, ám itt hatalmasak a korlátok.

Antal Lajos kiberbiztonsági szakértő katasztrofálisnak tartja a hazai vállalatok és a vállalkozók kiberbiztonsági felkészültségét. Különösen annak fényében, hogy az utóbbi 3-4 évben a kiberbűnözők is egyre inkább nagyvállalati profizmussal és pragmatizmussal keresik áldozataikat. Egyre több esetben államok, tehetős katonai szervezetek állnak egy-egy ilyen óriási hackerszervezet mögött. Nem arról van ma már szó ugyanis, hogy még friss és új vállalatok sérülékenységet kihasználva gyorsan betörnek egy rendszerbe, és kisebb károkat okozva kis összegű „váltságdíjat” kérnek. Sokkal jellemzőbb, hogy a dolgozók kattintanak rá egy hivatalosnak tűnő levélben érkező Pdf- vagy Word-dokumentumra, vagy megnyitnak egy adathalászweblapot. Ezután, ha valami gyanúsat is észlel a kolléga, legfeljebb újraindítja a gépét. Ilyenkor azonban csak egy kis rés nyílik a tűzfalakon, amit a legtöbb víruskereső észre sem vesz. Ekkor a cég rendszere egy apró kiskaput nyit, majd felkerül a lehetséges támadási listára. Ez után akár hónapokig nem történik semmi, majd ha a bűnszervezet jó fejőstehént lát a cégben (megnézik még a bevételi és nyereségadatokat is), akkor kezdetét veszi a támadás alapos előkészítése, amikor a háttérben a vállalati rendszer egyre több elemére települ rá a zsarolócsapat. Maga a zsarolóvírus tehát hónapokkal később érkezhet, így rendkívül nehézzé válik a küzdelem – fejtette ki Antal Lajos. Az egyetlen érdemi védekezési lehetőség, ha nagyon rendszeres lesz biztonsági mentés. Sőt, a backup nem is a nethez kötött vállalati rendszereken van, hiszen sokszor ezeket is támadják a ransomware terjesztői. Orvoshoz is általában csak akkor megyünk, ha már nagy a baj, a kiberbiztonsággal is ez az alapvető nehézség – emelte ki. Az MI korában azonban olyan kifinomultak lettek a támadások, hogy backup hiányában a legjobb IT-biztonsági szakember sem sokat tehet akkor, ha már megtörtént a cégnek kritikus fájlok titkosítása és megérkezett a zsarolólevél – fejtette ki a szakértő.

A kerekasztalt követően a hallgatóságból is számos kérdés érkezett, amelyek elsősorban az MI felelősségére, az etikai kérdésekre vonatkoztak. Ezekre jobbára nincsenek ma végleges válaszok, ám az EU-ban rövidesen elkészül az MI első átfogó szabályozása, így az ottani jogelvek azért valamelyest irányt szabnak majd a közeljövőre nézve. Az azonban nagyon valószínű, hogy a 2024-es év technológiai trendjei közt a mesterséges intelligencia fejlődése és gazdasági-társadalmi felhasználása kiemelt helyen lesz.

Nyitókép: a konferencia nyitóelőadásán, Tóth Péter, a NAV elnöki főtanácsadója beszél – fotó: JVSZ