Nagy István agrárminiszter csütörtökön Vasszécsenyben, a Vas vármegyei búza- és szójatermelési verseny díjátadóján új rekordot jelentett be, a tavalyi évben sikeresen igényelt és kifizetett agrártámogatások mértéke ugyanis összességében meghaladta az 1300 milliárd forintot. 

A tárcavezető kiemelte, a történelmi mértékű támogatások is segítik, hogy elérjék a hosszú távra kitűzött célokat, miszerint az agrárium termelékenysége 2030-ra a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön, a kivitel pedig 50 százalékos növekedéssel, 15 milliárd euróra emelkedjen. A magyar Stratégiai Terv is hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaság minden szereplőjének biztosítsa a továbbfejlődés lehetőségét. Meggyőződésünk, hogy mindenki nyertese lehet az új agrártámogatási rendszernek – fűzte hozzá. 

A miniszter a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly szójából 58 ezer hektárról 177 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók. Ebből Vas vármegyében csaknem 10 ezer hektáros területről 34 ezer tonnás termés született. A hazai szójamennyiségből mintegy 60-70 ezer tonna hazai feldolgozású, amelynek a jelentős része elhagyja az országot, 90-100 ezer tonnát pedig feldolgozatlan formában exportálunk.

Nagy István az exporttevékenységgel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a kivitelünk jelentős hányadát továbbra is a gabonafélék biztosítják. Tavaly 1,054 millió hektárról 5,63 tonna hektáronkénti hozammal, 5,93 millió tonna búzát takarítottunk be. Vas vármegyében 2023-ban 46 ezer hektáros területről, hazai szinten a vármegyék között rekordot jelentő 6,7 tonnás hektáronkénti hozammal, 307 ezer tonnás búzatermés született.

Magyar kezdeményezésre változik a mézjelölés az Európa Unióban

Az agrártárca tegnap tájékoztatott arról is, hogy magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban. 

Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy hazánk a mézirányelv módosítására még 2019 novemberében tett javaslatot, szorgalmazva a származásjelölés szigorítását. A kezdeményezésről most a Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. Így egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek milyen arányban találhatók meg az adott termékben, ami megfelel a magyar méhészek érdekeinek is.

A jövőben minden származási országot fel kell tüntetni csökkenő sorrendben a mézkeverékek címkéjén, a pontos százalékarányok megjelölésével.

Emellett pedig további intézkedési lehetőségek is a nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak. Ennek értelmében például a 30 grammnál kisebb csomagok esetén a származási országok neve kétbetűs ISO-kóddal is helyettesíthető. 

A tárcavezető kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, amelyek vásárlásával nemcsak a hazai méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják. Emellett a kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést. Az agrártárca elkötelezett a mézhamisítás elleni küzdelemben és kiemelt figyelmet fordít a méhészeti ágazat támogatására – hangsúlyozta Nagy István.

Kapcsolódó: