Március 1-jével elstartolt az Open Balkan (Nyitott Balkán) kezdeményezés egységes munkaerőpiaca, vagyis Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia munkavállalói egyszerűsített eljárásban vállalhatnak munkát ezen országok valamelyikében.
Miklós Hajnalka írása a Makronómon
A szerbiai kamara elnöke, Marko Čadež volt az első, aki megkapta az Open Balkan ID-jét, vagyis a Nyitott Balkán országai nyitott munkaerőpiacához szükséges elektronikus személyazonosítóját – közölte a Szerbiai Gazdasági Kamara beszámolt
Három évvel ezelőtt, amikor ehárom ország között létrejött a közös piac megteremtéséről szóló kezdeményezés, Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia megkezdte a munkaerőpiac megnyitásához szükséges folyamatokat, valamint a törvények és a rendszerek összehangolását, így március 1-jétől már egyszerűsített eljárással és nagyobb munkaerőpiacon boldogulhatnak a dolgozók.
Mint arra a kamara rámutatott,
a munkaerő adminisztratív akadályok nélküli, szabad mozgásának a térségben számos előnye van, kezdve a szezonális munkák elvégzésének lehetőségétől a hiányszakmák csökkentéséig.
A nagyobb munkaerőpiac a külföldi befektető bizalmát is erősíti, így az érintett országok abban reménykednek, hogy ez a gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak a növekedését is jelenti, a kezdeményezés ugyanis 11 millió lakost érint.
Mindhárom állam, mint ahogy az egész Nyugat-Balkán a tanult és jól képzett munkaerő, valamint a fiatalok elvándorlásával küzd. Ezt szeretnék megállítani azzal, hogy a határok megszüntetésével könnyebbé tették a munkavállalást.
A projektben való részvételt azonban szabályokhoz kötötték, így Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia állampolgárainak, akik a Nyitott Balkán valamelyik tagországában szeretnének munkát vállalni, vagy már találtak is, csupán egy elektronikusan regisztrált személyazonosító számot kell igényelniük.
Vagyis ki kell tölteniük egy űrlapot az eUprava (eKözigazgatás) platformon, illetve csatolniuk szükséges az érvényes biometrikus dokumentumaik adatait is. Ezek alapján a származási ország illetékes hatósága egy egyedi, az Open Balkanra vonatkozó azonosító számot (IDOB) ad ki. Ezt követően az érdeklődő hozzáférhet a célország e-közigazgatási portáljához, és ingyenes munkaerőpiaci belépés iránti kérelmet nyújthat be. A célország az ellenőrzést követően hozza meg a végső döntést. Amennyiben a kérvényt jóváhagyják, a munkavállaló az ott élőkkel azonos feltételek mellett legfeljebb két évig foglalkoztatható, majd ennek lejárta után a tartózkodási idő, azaz a munkavállalási engedély meghosszabbítására van szükség.
A Nyitott Balkán kezdeményezés eredetileg az egész Nyugat-Balkánt célozta meg, ám egyelőre csak az említett három ország látott ebben lehetőséget, de Montenegró és Bosznia-Hercegovina is érdeklődik a kezdeményezés iránt..
Szerbiában a nettó átlagfizetés a Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički statistički zavod) adatai alapján 2023 decemberében 95 093 dinár (811 euró) volt, 13 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az albán kormány abban reménykedik, hogy ebben az évben sikerül 900 euróra emelni a bruttó havi átlagbért, ugyanis 2023 második negyedévében az átlagkereset ebben az országban 70 905 lek (698 euró) volt. Észak-Macedónia Állami Statisztikai Hivatala által közzétett legfrissebb adatok szerint az átlagos havi nettó fizetés náluk tavaly decemberben 39 998 dénár (649 euró) volt. A szakemberek szerint a munkavállalók migációjára lehet számítani az elkövetkező időszakban, mégpedig elsősorban várhatóan Szerbia irányában.
A közös munkaerőpiac megvalósítását az a nyugat-balkáni megállapodás előzte meg, amire tavaly októberben került sor Tiranában, ahol Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Koszovó és Bosznia-Hercegovina kormányfői a szakmai képesítések elismeréséről írtak alá megegyezést.
Valójában ez a 2022-ben szignált közös dokumentum egyik következő lépése volt, amikor már elismerték a régióban tevékenykedő fogorvosok, építészmérnökök és orvosok, tavaly pedig az egészségügyi nővérek, az állatorvosok, a gyógyszerészek és a szülésznők oklevelét is.
Kapcsolódó:
