Egyre több európai kormány veszi fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállításának valamilyen formáját. Újabban Szerbia, Horvátország és Románia vetette fel a kérdést, de korábban már Lettország, Hollandia, Franciaország és Németország is aktívan fontolóra vette az ötletet. Magyarországon nem tervezik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, hiszen a működő, úgynevezett önkéntes tartalékos rendszerben lévők automatikusan behívhatók, létszámban pedig elérik a hivatásos seregben lévő katonák számát. Irány a laktanyák, Európa? 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzője 

Korábban már írtunk arról, hogy az orosz–ukrán háború hatására több európai országban fontolóra vették a kormányok a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A berlini fal leomlása és a hidegháború vége jelentette örömmámor közepette a kontinens államai sorra szüntették meg az általános hadkötelezettséget, és ezzel együtt leépítették a fegyveres erőiket is. A napjainkban tapasztalható globálisan sűrűsödő konfliktusok, – élükön az orosz–ukrán háborúval – könnyen lehet, hogy néhány országban kiváltják a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. 

1989. november 9-én leomlott a több évtizedes hidegháborús megosztottság emblematikus jelképeként számontartott berlini fal, 1991. december 26-án felbomlott a Szovjetunió, és ezzel végérvényesen befejeződött a hidegháború. Az örömmámor, a jövőbe vetett optimizmus közepette a kormányok szerte Európában fokozatosan építették le a hadseregeiket és szüntették meg az általános hadkötelezettséget. 

Az intellinews szerint az elmúlt hetekben a délkelet-európai régió több kormánya is felvetette a katonai szolgálat visszaállítását, válaszul a megnövekedett geopolitikai feszültségekre – Európában az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten a gázai konfliktus, de nem mehetünk el szó mellett a Hegyi-Karabahnál és a szerb–koszovói határ mentén történt események és a Tajvani-szoros és a kínai–indiai határ történései mellett sem.  

Horvátország, Románia és Szerbia politikusai megvitatták a katonai szolgálat bizonyos formájának lehetséges bevezetését.  

Szerbia – akár 1,4 milliárd dollárra is rúghatnak a katonai kiadások 

Ezek az országok az orosz–ukrán háború óta többnyire a nyugat-balkáni feszültségek esetleges fokozódása miatt aggódnak. Azóta a nemzetközi közösség növelte a békefenntartó erők létszámát úgy Bosznia-Hercegovinában – ahol Milorad Dodik boszniai szerb vezető régóta fenyegetőzik azzal, hogy az ország szerb entitása elszakad –, mint Koszovóban. 

Az év elején Szerbia védelmi minisztériuma a balkáni feszültségek fokozódása közepette a kötelező katonai szolgálat visszaállítására szólított fel. A nyilatkozat ugyan nem részletezte a konkrét biztonsági helyzettel kapcsolatos aggodalmakat, de Szerbiának régóta megoldatlan konfliktusa van Koszovóval, amely 2008-ban kiáltotta ki a Belgrádtól való függetlenségét. A főként szerb etnikumúak által lakott Észak-Koszovóban 2023-ban és 2024 elején romlott meg a biztonsági helyzet. A minisztérium közleménye szerint akár 4 hónapos szolgálati időt is be lehetne vezetni, amelynek célja a szerb fegyveres erők védelmi képességeinek fokozása. A potenciális sorkötelesek életkorát azonban nem említették. Milos Vucevic védelmi miniszter rámutatott, hogy számos más országban már van, vagy fontolgatják a katonai szolgálat visszaállítását. 

Szerbia 13 éve, 2011-ben törölte el a kötelező katonai szolgálatot a professzionálisabb fegyveres erőkre való átállás jegyében. Az ország katonai szempontból semleges, de jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal – az ortodox testvériség jegyében –, és együttműködik a NATO-val is, ugyanakkor nem törekszik arra, hogy a nyugati biztonsági szövetségi rendszer tagja legyen. 

Aleksandar Vučić szerb elnök egy újságírói kérdésre válaszolva így nyilatkozott: 

„A modern világban, mint láthatják, az őrület napról napra folytatódik, és nem tudni, mikor ér véget. Attól tartok, hogy még rosszabb lesz. Azzal, amit mi teszünk, megvédjük az országunkat”.  

A védelmi minisztérium májusra tervezi, hogy hivatalos elemzést nyújt be Vučićnak. Az biztos, hogy Szerbia növeli a katonai kiadásokat, és Vučić január 14-én bejelentette, hogy 2024-ben az ország az eddigi legnagyobb beruházást hajtja végre, már ami a katonai felszereléseket illeti.  

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint a szerb katonai kiadások a 2016-os 710 millió dolláros mélypontról 2022-re akár 1,4 milliárdra is emelkedhetnek. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCSP) által kiadott Balkán Védelmi Monitor kimutatta, hogy Szerbia védelmi kiadásai a GDP arányában is erőteljesen emelkedtek. A Nyugat-Balkánon 2022-től az egyetlen olyan ország volt, amely a GDP 2 százalékát fordította védelemre. 

Zágráb is beállhat a sorba  

Horvátország Belgrádhoz hasonlóan fontolgatja a kötelező katonai szolgálatot, amint azt Ivan Anusic védelmi miniszter bejelentette. Három javasolt forgatókönyvet véglegesítenek és hoznak nyilvánosságra ezen a héten. Az elképzelések értelmében minden 18 éves vagy annál fiatalabb férfit besoroznának egy nagyobb fenyegetés vagy agresszió esetén. Anusic szerint egy három hónapos kiképzés elegendő lenne a fizikai erőnlét javítására és az alapvető katonai készségek elsajátítására. Hozzátette, hogy a katonai szolgálat „a konfliktusra való felkészülésen túl szocializációs és életvezetési készségeket is nyújt”.

A miniszter azonban elismerte, hogy ellenállás várható az ötlettel szemben. 

Andrej Plenkovic február 12-én azt mondta, hogy a közelmúltban a közvélemény figyelmét felkeltő kötelező katonai szolgálat bizonyos szempontjainak megfontolásáról szóló döntés „nem önkényes, hanem inkább a változó biztonsági helyzetre adott válasz”. A miniszterelnök a HDZ pártvezetőségének ülése után újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy értékelni kell a Horvátországot körülvevő globális kontextust. Különböző nemzetközi eseményekre mutatott rá, mint például az orosz–ukrán háború, a Hamász Izrael elleni támadásai, a koszovói feszültségek, az illegális migrációból eredő fenyegetések és az elmúlt 15 évben Európában történt terroristaincidensek sorozata.  

„Ez a vita nem szeszélyből fakad. Figyeljük a globális eseményeket és más felelős kormányok cselekedeteit. Ébernek kell maradnunk, és nem szabad figyelmen kívül hagynunk a minket körülvevő számos válsággócot” – mondta Plenkovic. 

Tisztázta, hogy Zágráb nem a kötelező katonai szolgálat teljes visszaállítását fontolgatja, inkább a különböző modelleket vizsgálja. 

Románia is tervez sorkatonaságot 

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére tett első kísérlet 2015-ben kudarcot vallott, de Nicolae Ciuca román miniszterelnök, nyugalmazott tábornok tavaly tavasszal ismét kiállt mellette. Egy 2022-ben bemutatott törvénytervezetben a védelmi tárca támogatta azt a javaslatot, hogy általános mozgósítás esetén minden külföldön élő hadköteles korú románnak 15 napon belül jelentkeznie kell katonai szolgálatra. 

Angel Tilvar védelmi miniszter február 5-én kijelentette, hogy a katonai tartalékosok létszámának a növelését önkéntes és fizetett három hónapos katonai szolgálat révén tervezik. Románia azonban nem tervezi a kötelező szolgálat bevezetését.  Korábban Gheorghita Vlad, a hadsereg vezetője az Europa Liberának adott interjúban arról beszélt, hogy a lakosságot jobban fel kell készíteni a háborúra. 

Vlad és Tilvar egyaránt kizárta a kötelező szolgálat lehetőségét, amelyet a szélsőjobboldali Románok Szövetsége (AUR) élén lévő George Simion támogatott. 

Tilvar elmondta, hogy a román hadsereg létszáma 320 ezerről körülbelül 80 ezer főre csökkent, és a tartalékosok átlagéletkora jelentősen megnőtt. Az önkéntes, fizetett katonai szolgálatot a 18–35 év közöttiek számára nyitják meg. Vlad megjegyzései dühös választ váltottak ki Valerij Kuzmin orosz nagykövetből, aki február 7-én azt mondta, hogy Romániának „bizonyos következményekkel” kell számolnia az Ukrajnának nyújtott támogatása és a lakosság háborúra való felkészítéséről szóló megjegyzései miatt. 

Európában jelenleg kevés országban van kötelező katonai szolgálat. Kivételt képez Moldova, ahol a 18 és 27 év közötti férfiaknak egy évig kell szolgálatot teljesíteniük, bár vannak kivételek, többek között egészségügyi okokból. Az Oroszország által támogatott Dnyeszteren túli Moldovai Szeparatista Köztársaságban a fegyveres erők szinte teljes egészében sorkatonákból állnak. 

Nyugaton is újból felmerült a kötelező katonai szolgálat  

Korábban olyan nagy nyugati hatalmak esetén is felmerült a kérdés, mint Németország vagy Franciaország. 

Berlin 2011-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, viszont az orosz–ukrán háború óta fokozatosan napirenden van annak visszaállítása. Erre a német alkotmány (Grundgesetz) szolgáltathat adott esetben kellő alapot, viszont nem fogalmaz egyértelműen: azt írja, hogy amennyiben a Bundestag úgy ítéli meg, hogy Németországnak szüksége van a védelemre. Ebbe aztán mindent is bele lehet tuszkolni. Eva Högl például – aki nem mellesleg a Bundestag hadseregért felelős biztosa – korábban már javasolta, hogy vegyék fontolóra a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, vagy ha azt nem is, akkor az egyéves polgári szolgálat bevezetését. Egyébként ő azt is jó ötletnek tartaná, ha a hadsereg egyes tagjai mesélnének az iskolában a hivatásukról. Mindezt Olaf Scholz visszautasította. 

A franciáknál folyamatosan napirenden van a kérdés, igaz, egy enyhébb formájáról van szó.  

Macron elnök 2019-ben vezette be az ún. egyetemes nemzeti szolgálatot, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy egy hónapig önkéntesként szolgálják a hazájukat. A kormány azt vette fontolóra, hogy ezt minden 15-17 éves francia állampolgár számára kötelezően kiterjeszti. 

A hollandoknál annyiban más a helyzet, hogy a kötelező katonai szolgálat bevezetése annak apropóján merült fel, hogy nagyjából 9 ezer ember hiányzik a hadseregből, és ezt ezen az úton tudnák pótolni. Igaz, végül ez a kezdeményezés elhalt: az egyik védelmi szóvivő nyilatkozata szerint jelenleg nincs konkrét tervük a hadkötelezettség visszaállításáról 

Lettország határos Oroszországgal, csakúgy, mint Észtország és Finnország, ám itt egyelőre nincs kötelező szolgálat, annak ellenére, hogy vannak abba az irányba mutató tervek, hogy újból bevezetik azt. Az észtek és a finnek épp az orosz fenyegetés miatt soha nem törölték el a kötelező katonai szolgálatot. A tervek szerint az idén minden 18 és 27 év közötti férfinak 11 hónapos kiképzésen kell részt vennie, és 2028-tól évente 7500 embert fognak behívni. A NATO szerint ez megfelel az ország hivatásos katonáinak 2022-es teljes létszámával. Igaz, ez ügyben azóta nem történt előrelépés. 

Magyarországon nem tervezik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, hiszen a működő önkéntes tartalékos rendszerben lévők automatikusan behívhatók, létszámban pedig elérik a hivatásos seregben találhatók számát. Emellett Magyarország elkötelezett a védelem, illetve a védelmi fejlesztések mellett, sőt a becslések szerint a NATO GDP-arányos 2 százalékos védelmi célját 2023-ban már jóval meghaladtuk (2,43 százalék). 

Ahol ma is kötelező… 

Svédországban 2018 óta a kötelező katonai szolgálat visszaállításával állították meg a hadsereg leamortizálódását és így pótolták a kieső személyi állományt. Skandinávia legnagyobb országa 2010-ben törölte el a kötelező katonai szolgálatot, de újra bevezette, mert nem jelentkezett elég önkéntes. Most minden 18 évesnek jelentkeznie kell, de a tényleges katonai szolgálatra csak kis hányadukat toborozzák. 

Norvégiában 2016-tól minden 18 éves fiatalnak – férfiaknak és nőknek egyaránt – jelentkeznie kell katonai szolgálatra. Az évi 60 ezer emberből azonban csak mintegy 9000-et hívnak be 19 hónapos szolgálatra. Hivatalos források szerint a szigorú kiválasztási folyamat miatt az országban a katonai szolgálat hasonló presztízsnek örvend, mint a felsőfokú végzettség. 

Ehhez hasonlóan Dániában is kötelező a katonai szolgálat, de van elég önkéntes a kereslet kielégítésére. 

Litvánia 2015-ben a Krím 2014-es orosz annexiójától megrémülve a 18 és 25 év közötti férfiaknál újra kötelező katonai szolgálatot vezetett be. 

Az EU-ban több ország esetén jön a kötelező szolgálat? 

A geopolitikai konfliktusokkal tűzdelt környezetben számos európai döntéshozóban joggal merült fel a hidegháború idejéből jól ismert kötelező katonai szolgálat visszaállítása. A fentiekből is kiderült, hogy erre kontinens-szerte akadnak konkrét kezdeményezések, sőt van, ahol el sem törölték, vagy már visszaállították azt (Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova, Görögország, Ausztria, Svájc). Az Egyesült Királyság esetében viszont azért nem merül fel ez a kérdés, mert az USA-hoz és Kanadához hasonlóan hivatásos hadseregre támaszkodnak. 

Egyes pártok kétségtelen, hogy beemelik a témát a politikai diskurzusba, méghozzá két okból: vagy csak politikai hasznot remélnek belőle, megszólítva új társadalmi rétegeket, vagy ténylegesen fenyegetve érzik magukat. Vannak persze olyan országok, amelyek földrajzi közelségükből, kellemetlen történelmi tapasztalatukból adódóan törekszenek a kötelező katonai szolgálatra.  

Ez utóbbira legjobb példaként a balti államok szolgálnak: a finnek minden bizonnyal nem akarják, hogy megismétlődjön a téli háború (1939–1940), amikor a szovjetek lerohanták őket, a svédek pedig még úgy is elég közel vannak Oroszországhoz. A görögöknél sem meglepő a kötelező katonai szolgálat: a szomszédos törökökkel egyáltalán nem jó a viszonyuk. Ahol viszont jó ideje nincs kötelező katonai szolgálat, ott többnyire nincs is racionalitása a visszaállításának a közeljövőben, hisz ezek az országok vagy olyan helyen terülnek el, ahol nincsnek kitéve agressziónak, vagy inkább a NATO-ra támaszkodnak. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Shutterstock