Az első becsléshez képest kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalékos lett a ma közzétett 2023-as GDP-csökkenés. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény összességében rosszabbul alakult, mint azt az optimista piaci várakozások sugallták, viszont a fogyasztás és a beruházások a múlt év utolsó negyedében jól alakultak. A magyar gazdaság az év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet, esetleg kismértékben afelett, ha a német gazdaság magához tér.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A második becslésben a KSH némiképp felfelé korrigálta az első előrejelzés adatait. A változtatás a negyedéves alapú indexet nem érintette, azonban az éves bővülés kismértékben magasabb lett, 0,5 százalék, ennek köszönhetően a 2023-as évi gazdasági visszaesés is kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalék volt, mint azt a statisztikai hivatal az első becslésben közölte. Az ilyen jellegű korrekciók teljes mértékben megszokottak, még ha az elmúlt években ritkábban is változott a fő adat az első és a második prognózis között. Ezzel együtt is a negyedik negyedéves teljesítmény rosszabbul alakult, mint az elemzői – egyébként meglehetősen optimista – várakozások.
Hoztuk az EU-s átlagot, javult a fogyasztás, nőttek a beruházások
A magyar gazdaság teljesítménye így a negyedik negyedévben összességében megfelelt az uniós átlagnak, az előzetes adatok alapján negyedéves bázison 6 tagország is visszaesést könyvelhetett el, miközben az éves ütem 10 tagállamban is kedvezőtlenebb volt, mint hazánkban.
Felhasználási oldalról a fogyasztás a negyedik negyedévben már kedvezőbb képet mutatott, a háztartások tényleges fogyasztási kiadásai negyedéves alapon egy százalékkal nőttek, ami a reálbérek emelkedésének tudható be. De kedvezően alakultak a beruházások is, a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintén egyszázalékos emelkedést mutatott az előző negyedévhez képest, amelyben a jegybanki kamatcsökkentések és az év végén élénkülő hitelezés szerepét kell kiemelni.
A két terület emelkedését ugyanakkor ellensúlyozta a közösségi fogyasztás visszaesése és a készletváltozás. Az export jelentősen, 2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez viszonyítva, elsősorban a termékek kivitelében, amelyben
a német gazdaság mint legfontosabb felvevőpiacunk nehézségei játszottak szerepet – itt a nettó exportra gyakorolt hatást enyhítette, hogy az import is visszaesett.
A negyedik negyedévben az éves adatokban is azt láthatjuk, hogy a fogyasztás már emelkedett, és ez az exportnál jobban visszaeső importtal kiegészülve ellensúlyozni tudta a beruházások negatív teljesítményét.
Termelési oldalról nézve is azt láthatjuk, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye a negyedik negyedévben negyedéves bázison csökkent, 1,9, illetve 1,6 százalékkal. Ebben a kedvezőtlen külső környezet iparra gyakorolt hatása, a gazdasági bizonytalanság, illetőleg a továbbra is magas kamatkörnyezet miatt elmaradó beruházások játszottak szerepet. Ezt viszont
a mezőgazdasági teljesítmény 4,2 százalékos növekedése és a szolgáltatások 1,5 százalékos bővülése ellensúlyozni tudta negyedéves bázison.
Utóbbi ágazatok tehát profitálni tudtak a fogyasztás bővüléséből az év utolsó 3 hónapjában. Az éves adatok felhasználási oldalról is azt mutatják, hogy az ipar és az építőipar nagyobb, 5 százalékot meghaladó csökkenését a mezőgazdaság alacsony bázis miatti kiugró teljesítménye, valamint a szolgáltatások kisebb mértékű visszaesése ellensúlyozni tudta.
Idén akár 3 százalék felett is lehet a növekedés
A gazdaság az idei év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet. Kedvező esetben kismértékben afölött, amennyiben javulnak a német gazdaság kilátásai, és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt.
A kedvezőbb külső környezet az exporton keresztül a hazai ipari termelésnek is lökést adna, és ez amellett, hogy a tovagyűrűző hatások révén más ágazatok tevékenységére is kihat, javítaná a vállalatok beruházási hajlandóságát is.
A gazdasági kilátások javulása emellett segítené az óvatossági motívum oldódását is, ezen a téren a reálbérek érdemi emelkedése a lassuló infláció nyomán jövedelmi oldalról már mérsékli a bizonytalanságot. Fontos, hogy a gazdasági szereplők előre tekintve is kedvezőbbnek lássák saját maguk és a gazdaság helyzetét, ami így a háztartások oldalán fogyasztásra, míg a vállalatok esetén beruházásra, bővítésre ösztönözne.
A KSH éves GDP-adatai részletesen
– Tavaly az előző évhez képest az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, a volumene 0,9 százalékkal csökkent. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,7 százalékkal csökkent.
– A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett.
– A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.
– A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.
– A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.
– A hazai fogyasztási kiadások volumene 2,4 százalékkal csökkent. Tartósság szerinti csoportbontásban a tartós termékek esetén 1,6 százalékkal emelkedett, míg a többi csoportnál csökkent a kiadások volumene: a nem tartós termékeknél 6,0, a féltartósaknál 2,3, míg a szolgáltatások körében 0,1 százalékkal.