A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.
Az Északi-sarkvidék a globális felmelegedés és a geopolitikai feszültségek miatt a nagyhatalmak versengésének kulcsterületévé vált, ahol Oroszország dominanciáját a nukleáris jégtörő flottája biztosítja, míg a NATO bővítése és Kína térnyerése fokozza a stratégiai versenyt. Az ásványkincsekben gazdag régió új kereskedelmi útvonalakat kínál, miközben területi és gazdasági viták, valamint a katonai mozgósítás formálja a biztonsági helyzetet.
Rövid távon 2,5 százalékra, 2030-ra pedig már 3 százalékra kellene GDP-arányosan feltolni a védelmi kiadások összegét a NATO-tagállamoknak. Nehéz ügy lesz, tekintve, hogy többen addigra még a 2 százalékot is alig érik el.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
A Rail Baltica a tervek szerint Tallinntól Varsóig biztosítja majd a balti államok szorosabb kapcsolódását az európai infrastruktúrába. Amellett, hogy összhangban van az uniós klímacélokkal, a projekt az esetleges katonai mozgósításokat is meggyorsítja. Kérdés, hogy lesz-e rá elég forrás, és mikor készül el teljesen.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Immár az európai költségvetések komolyabb átvariálását ajánlja a Bloomberg Intelligence vezető elemzője. Számításai szerint a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező európai NATO-tagoknak évi 340 milliárd dollárral kell növelni a védelmi kiadásokat.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Washington máris megkezdte az Európai Bizottság fegyvervásárlásra vonatkozó szabályozásának fúrását. Protekcionizmust emlegetve arra is céloz, hogy az EU veszélyesen sok időt pazarol el, mire felfuttatja saját hadiiparát. Ebben speciel igaza van.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Lesújtó kép bontakozik ki, ha a NATO európai részének felszereltségére, logisztikai struktúrájára és fegyverzetére pillantunk. Nehezen értelmezhető, amikor Brüsszel és a háborúpárti politikusok egy Oroszország elleni háborúról beszélnek – ennek az anyagi és eszközi feltételei ugyanis jelenleg nyomaiban sem láthatók.
Donald Trump lehetséges visszatérése az amerikai elnöki posztra új lendületet adott az európai védelmi technológiai startupokba történő befektetéseknek, mivel a befektetők és a kormányok fokozódó aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok jövőbeli NATO-politikájára. A geopolitikai bizonytalanság, az ukrajnai háború és a növekvő közel-keleti feszültségek hatására Európa egyre inkább saját védelmi képességeinek megerősítésére összpontosít, jelentős beruházásokkal támogatva a katonai innovációt és a technológiai fejlődést.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök először a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén vett részt Asztanában, majd elutazott a NATO csúcstalálkozójára Washingtonba. Éles kontrasztot láthattunk. Erdoğan világossá tette, hogy ellenzi az eszkalációt mind az izraeli, mind az ukrajnai konfliktusban, de sokkal érdekesebb, hogy mi is történt Törökországgal a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén a NATO-csúcs előtti héten.
A Reuters átfogó oknyomozó riportja feltárta, hogy az Egyesült Államok és a NATO évtizedes stratégiai, finanszírozási és termelési hibái vezettek a háború szempontjából kulcsfontosságú 155 milliméteres tüzérségi lövedékek drámai hiányához Ukrajnában.
Ukrajna továbbra is a bejárati ajtónál toporog, és egyre frusztráltabb amiatt, hogy hiába kopogtat. A kérdésekre – hogyan, mikor, milyen feltételekkel csatlakozhat – ezúttal is csak a széles mosoly volt a válasz. A csúcstalálkozó a 22-es csapdájának esszenciájává vált.
Megalapításának 75. évfordulóját ünnepli a NATO Washingtonban, a szövetség azonban olyan csapdahelyzetben van, amelyre még nem volt példa. Egy kérdés ural mindent: egy szellemi képességeit tekintve erősen kérdőjeles elnök vagy az ukrajnai háborúnak véget vetni kívánó, a NATO-val szemben őszintén kritikus Trump vezeti tovább az egyre határozatlanabb tömböt?
Az ukrán elnökbe vetett bizalom Európában is érezhetően csökken – derül ki a Pew Research Center napokban közzétett közvélemény-kutatási eredményeiből.
A szövetség mind a harminckét országa áldását adta, így a bukott liberális holland miniszterelnök ülhet be a NATO főtitkári székébe. A Teflonember azonban zűrzavaros helyzetet örököl elődjétől.
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Kaja Kallasnak pont a jelenlegi munkahelye jelenti a legkevesebbet. A NATO-főtitkári szék után most Brüsszelben szeretne zsíros álláshoz jutni. Ha Ursula von der Leyen lesz az elnök, nincs is akadálya.
Az ukrajnai háború felébresztette Csipkerózsika-álmából az európai védelem ötletét. A megrémült országok vezetői most számolatlanul öntik a pénzt a saját védelmi képességük erősítésébe. De ezek az intézkedések többnyire nem átgondoltak, nem előrelátók, a száz helyen eresztő hordón egy-két lyukat befoltoznak. Azok, akik kételkednek az adott tervekben, először azt hozzák fel, hogy minek kellene megduplázni a NATO felépítését. Bár a feladat hatalmas, azért már mutatkoznak kezdeti részeredmények.
Minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt a mai tárgyaláson Jens Stoltenberg megerősítette, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, lojális és elkötelezett tagjai vagyunk a katonai szövetségnek.
Az Egyesült Államok különleges státuszba emelte Kenyát, így ez lett az első szubszaharai ország, amely jelentős nem NATO-szövetséges rangot kapott. Ez a lépés jelentős eredmény mindkettejüknek, különösen azért, mivel az USA egyre inkább szembesül a kontinenst uraló nagyhatalmak, Kína és Oroszország növekvő befolyásával.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Furcsán értelmezi Stoltenberg a NATO politikai irányító szerepét hivatala utolsó heteiben. A főtitkár éppen csak hadat nem üzent még Oroszországnak, de Ukrajnának is beígért 100 milliárd eurót, miközben felszólítja az Egyesült Államok elnökét, hogyan és mit csináljon.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország Európa szívévé vált, a külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy országa a kontinens kulcsszereplője lett. Ennek megfelelően Varsó szeretné az európai politika formálójává előlépni. A moszkvater.com írásában arról is szó esett, közvetlenül részt venne-e Lengyelország az ukrajnai háborúban.
Miután az ukrán védelmi minisztériumban annyira elburjánzott a korrupció, hogy az nyolc hónapja a tárcavezető és gyakorlatilag valamennyi helyettese állásába került, a minisztérium új vezetése szigorú szabályokat ígért a NATO-nak a lopások és félreszámlázások elkerülése érdekében.
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly a fegyverkezésre szánt globális kiadások. Nemcsak a hagyományosan legtöbb pénzt áldozó államok duzzasztottak a védelmi büdzsén, hanem gyakorlatilag kivétel nélkül minden ország. Mintha nem lenne holnap…
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
