Miután az ukrán védelmi minisztériumban annyira elburjánzott a korrupció, hogy az nyolc hónapja a tárcavezető és gyakorlatilag valamennyi helyettese állásába került, a minisztérium új vezetése szigorú szabályokat ígért a NATO-nak a lopások és félreszámlázások elkerülése érdekében.
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly a fegyverkezésre szánt globális kiadások. Nemcsak a hagyományosan legtöbb pénzt áldozó államok duzzasztottak a védelmi büdzsén, hanem gyakorlatilag kivétel nélkül minden ország. Mintha nem lenne holnap…
A politikai élet forgóajtói meglehetősen furfangosan pörögnek. Legutóbb egy amerikai portál tárta fel ennek természetét. Miként támaszkodnak a hírcsatornák azokra a katonatisztekre, akik már rég letették a kardot, de a tollat nem, ahogy a médiaszereplést sem hagyták abba? Sajnos ez sokszor kevéssé szól az igazságról, mert egy-egy védelmi vállalat igencsak zsíros juttatását is meg kell szolgálniuk.
Az orosz–ukrán háború kitörése a politikai napirend központi témájává tette Európa felfegyverzését, mivel ráébresztette az EU-t arra, hogy fennáll egy kiterjedt európai szárazföldi háború lehetősége.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.
A Scholz kancellár által meghirdetett militáns fordulattal, a Zeitenwendével csak az a gond, hogy zömében hitelből fedezik. Az összeg 2027-ig tart ki, hogy utána miből finanszírozzák a haderőfejlesztést, senki nem tudja. Az újabb kölcsön megoldás lehetne, de ahhoz alkotmánymódosítás kellene – ami a legbonyolultabb dolog lenne most.
Folytatódik Macron ámokfutása a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről. Ha mindenki helyén kezelné a dolgot, és betudná a francia elnök küldetéstudatos Napóleon-karikatúrájának, nem lenne gond. De nem ez történik. A végén csak sikerül kirobbantani egy atomháborút, merci, monsieur le président, merci!
A katonai szövetség védelmi innovációs szervezete, a NATO DIANA bejelentette, hogy sokszorosára bővíti magyarországi jelenlétét: technológiai fejlesztést végző gyorsító- és tesztközpontokat kapcsol be a kutatás-fejlesztési hálózatába. Ez hazánk számára azért is előnyös, mert hozzájárul az ipar fejlődéséhez.
Nem a pénzed mennyiségével lehet megnyerni egy háborút, hanem azzal, hogy hány bombát és tankot tudsz gyártani, és milyen gyorsan. A világ gyártási szerkezetében bekövetkezett változásokról szóló legújabb tanulmányok szerint Kína mára a világ legelső gyártási nagyhatalma lett, de még Oroszország termelési képessége is nagyobb, mint Németországé.
Kaja Kallas nem indul az Európai Bizottság elnöki székéért a liberálisok színeiben. Döntése szimbolikus jelentőségű, de Ursula von der Leyen nyilván nem fogja elfelejteni a gesztust.
Magyarország ellenzi, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök vezesse a védelmi szövetséget 2024 után, aki mögött támogatólag ott áll az Egyesült Államok is. A magyar álláspont érthető, miután a korábbi években a magyar kormánynak számos konfliktusa volt a hollanddal, többek között a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán.
Új lehetőségeket teremt a védelmi technológiát fejlesztő magyar vállalkozásoknak a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) a NATO Innovációs Alappal együttműködve – mondta Dr. Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos.
Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2035-ig védelmi rendszereinek akár a felét is a határain belül vásárolja meg, megfordítva ezzel azt a tendenciát, hogy a katonai felszereléseinek a többségét harmadik országoktól szerzi be.
A NATO 2023-as becslései szerint csak 11 államban, köztük Magyarországon érik el a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát. Látványos, hogy ez a 11 állam döntő többsége közel fekszik Oroszországhoz. Az elkövetkező időszakban a NATO valószínűleg bővülni fog Svédországgal.
A pletykák szerint Olaf Scholz vetett véget Von der Leyen NATO-főtitkári ambíciónak. Az Európai Bizottság elnöke egy második brüsszeli nekifutással vigasztalódhat.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Ahogy jönnek az orosz sikerek az ukrán fronton, úgy nő az oroszok önbizalma, és már nyíltan kifejtik, hogy Odessza mindig is orosz város volt, és újra az lesz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy „vásárlóerő-paritáson számolva” Oroszország megelőzte Németországot, már szinte semmi sem gátolja őket abban, hogy magukat Európa vezető államává avanzsálják. Az egyik legújabb orosz elemzésben már Amerika és a Nyugat elkerülhetetlen vereségéről írnak, és nem tartják lehetetlennek, hogy egy civilizációs apokalipszis vár Európára – jósolja egy orosz portál szakértője.
Hetek óta hangos Európa a nyugati vezetők riogatásától, amely egy Oroszország–NATO háború vízióját vetíti előre. A február 16-án kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia kiváló rezonőre lesz a pánikhangulatnak. A gond csak az, hogy egyes kormányokon kívül már senki nem Putyin miatt aggódik. Van sokkal súlyosabb probléma.
John J. Mearsheimer, a politikai realizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint ha Trump lesz az elnök, az az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáján nem változtatna, Európával kapcsolatban azonban valószínűleg komoly változásokat hozna.
Donald Tusk egy X-bejegyzésben ment le diplomáciai kocsmaszintre, és kezdett hergelni az amerikai republikánusok ellen, mire az óceán túloldaláról hasonló szintű beszólogatás kezdődött. Nem túl biztató előjel azokra az időkre nézve, amikor majd egy másik Donald áll vele szemben.
A NATO Moszkvának akarja megmutatni, mennyire felkészült egy esetleges háborúra. A napokban kezdődött, a hidegháború óta legnagyobb szabású hadgyakorlaton a tervek szerint a Queen Elisabeth brit repülőgép-hordozó lett volna a zászlóshajó, ám útnak indulás előtt már le is robbant. Remek kezdete az elrettentésnek...
Az Európai Néppárt elnöke nem aprózta el: egész Európára kiterjedő nukleáris ernyőt akar kiépíteni. Szerinte a két legnagyobb probléma 2024-ben Putyin és Donald Trump, ezért az EU-nak fel kell készülni az Egyesült Államok nélküli háborúra.
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
Az Egyesült Államok törvényhozása máris az új Trump-korszakon tűnődik, ezért gyorsan hoznak egy szabályt, amely megtiltja a mindenkori elnöknek, hogy egyszemélyi döntéssel kilépjen a NATO-ból.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. E november 16-i írásunk a tizedik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Kaja Kallas szerint Ukrajna nyeri a háborút, aki pedig mást állít, az oroszbarát. Európa egyik leghipokritább kormányfője csúcsra járatta az ambícióit.
A NATO-főtitkár szerint a háború egy hullámzó folyamat. Ukrajna most éppen nagyon rossz helyzetben van, ezért még több segélyt kell Kijevnek küldeni.
Vérszemet kaptak a balti országok: az észt miniszterelnök után a lett külügyminiszter is boldogan vállalná a NATO-főtitkári posztot. Szerinte ők jobban megérdemelnék az állást a holland versenyzőnél, mert míg Nyugat-Európa aludt, a balti államok idejében figyelmeztettek az orosz veszélyre.
A bukott holland miniszterelnök, Mark Rutte nagyon szeretné a munkát, de maga alatt vágta a fát. Az amerikaiak nem szívesen látnák főtitkárként, márpedig az ő szavuk fog dönteni.
Kaja Kallas szerint Ukrajna nyeri a háborút, aki pedig mást állít, az oroszbarát. Európa egyik leghipokritább kormányfője csúcsra járatta az ambícióit.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
