Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
A NATO történelmi döntést hozott: a szövetség tagjai vállalták, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára emelik, miközben megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem mellett. Bár a bejelentés az egységet hivatott demonstrálni, Spanyolország megmutatta, hogyan kell a botot a bicikli küllői közé dugni.
Egyetlen ceremoniális aláírás Brüsszelben – és felborult a megszokott rend a NATO-n belül. A Kanada–EU védelmi paktum nem csupán biztonságpolitikai üzenet Washington felé, hanem több százmilliárd eurós üzleti lehetőség is.
Jelzésértéke van annak, hogy a tagállamok azon versenyeznek, melyikük nem idegesíti fel jobban Donald Trumpot, a legnagyobb sikernek pedig azt tartják, hogy az elnök egyáltalán megjelenik személyesen a hágai találkozón.
Madrid felrúgja Trump játékszabályait. Spanyolország nyíltan elutasítja az amerikai elnök követelését, hogy a NATO-tagok a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék – a szövetség vezetői máris attól rettegnek, hogy az elnök sértetten faképnél hagyja a közelgő hágai csúcstalálkozót, ahogy azt a G7-en is tette. A NATO most leginkább az amerikai elnök hangulatával hadakozik.
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
Az önálló európai védelemre vonatkozó tervek ambiciózusak, de a valóságtól igen elrugaszkodottak. Csak a kulcsfontosságú amerikai képességek pótlása 1000 milliárd dollárba kerülne.
Európa megtorló vámok bevezetésére készül az Egyesült Államok ellen. Több kormány arra kéri Brüsszelt, hogy a NATO-csúcs előtt eszébe se jusson aktiválni azokat. Trump hét évvel ezelőtt a csúcstalálkozón már megmutatta, milyen, amikor az EU felidegesíti.
Görögország a stratégiai helyzete és a Törökországgal fennálló feszültségei miatt jelentős védelmi beruházásokat hajt végre. Tavaly a GDP 3,08 százalékát költötte védelemre, és a legújabb tervek szerint négy pillérre építve 12 év alatt 28 milliárd eurót fektetnek a hadsereg modernizálásába.
Hiába egyezne bele Putyin, hogy Nyugat-Ukrajna területén az európai csapatok és repülőgépek járőrözésre és bevetésre induljanak: Oroszország ezért cserébe semmit sem várhat az EU-tól – állítja Andrew Korybko lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális orosz agresszió célpontja. Bár a régió stratégiai jelentősége vitathatatlan, és a NATO védelmi tervezésének egyik kulcsfontosságú eleme, alaposabb elemzés után több nyomós érv is szól az ellen, hogy Moszkva valóban inváziót fontolgatna ezen a területen.
Az USA földrajzi elszigeteltsége lehetővé tenné, hogy a globális hatalmi státusza elvesztése nélkül visszavonuljon Eurázsiából, de azzal kockáztatná egy új eurázsiai hegemón felemelkedését. A dilemmát feloldhatná egy tengeri-légi gát kiépítése a szövetségesei révén, ami illeszkedik az amerikai geostratégiai prioritásokhoz.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
Az új NATO-főtitkár eleve nehéz geopolitikai helyzetben foglalta el a hivatalát, bónuszként pedig megkapta Trumpot, akinek egyre ambivalensebb a viszonya a szövetséghez. A volt holland miniszterelnök azonban nem véletlenül kapta a Trump-suttogó becenevet.
Amennyiben a tagállamok valóban 5 százalékra emelnék a védelmi kiadásaikat, valamennyien súlyos árat fizetnének érte. Ekkora összegeket már a hadiipar sem tud elnyelni, ha azonban mégis, az egyenlő lenne a felesleges felhalmozással – más gazdasági területek kárára.
A NATO az elmúlt 70 évben sikeresen rettentette el a Szovjetuniót, majd Oroszországot, de Putyin most teszteli a Nyugatot, miközben Trump az indo-csendes-óceáni térségre fókuszál, csökkentve a szövetség iránti elkötelezettségét. Ezzel párhuzamosan előkerült Kissinger 1984-es terve is.
A három éve tartó konfliktus vége legalább olyan sokkoló lesz, mint az eleje. Nem Trump löki oda Ukrajnát Oroszország lába elé: Biden és Brüsszel tette ezt az évekig tartó hazugságspirállal. És a végén Európa omlik össze.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok.
Életbe léphetne-e a híres 5. cikkely? Elképzelhető lenne-e, hogy a kollektív védelem elve alapján a NATO európai szárnya megtámadja a NATO legnagyobbját, amiért az fegyverrel kényszeríti valamire az egyik tagországot? Rövid a válasz: nem.
A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.
Az Északi-sarkvidék a globális felmelegedés és a geopolitikai feszültségek miatt a nagyhatalmak versengésének kulcsterületévé vált, ahol Oroszország dominanciáját a nukleáris jégtörő flottája biztosítja, míg a NATO bővítése és Kína térnyerése fokozza a stratégiai versenyt. Az ásványkincsekben gazdag régió új kereskedelmi útvonalakat kínál, miközben területi és gazdasági viták, valamint a katonai mozgósítás formálja a biztonsági helyzetet.
Rövid távon 2,5 százalékra, 2030-ra pedig már 3 százalékra kellene GDP-arányosan feltolni a védelmi kiadások összegét a NATO-tagállamoknak. Nehéz ügy lesz, tekintve, hogy többen addigra még a 2 százalékot is alig érik el.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
A Rail Baltica a tervek szerint Tallinntól Varsóig biztosítja majd a balti államok szorosabb kapcsolódását az európai infrastruktúrába. Amellett, hogy összhangban van az uniós klímacélokkal, a projekt az esetleges katonai mozgósításokat is meggyorsítja. Kérdés, hogy lesz-e rá elég forrás, és mikor készül el teljesen.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Immár az európai költségvetések komolyabb átvariálását ajánlja a Bloomberg Intelligence vezető elemzője. Számításai szerint a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező európai NATO-tagoknak évi 340 milliárd dollárral kell növelni a védelmi kiadásokat.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Washington máris megkezdte az Európai Bizottság fegyvervásárlásra vonatkozó szabályozásának fúrását. Protekcionizmust emlegetve arra is céloz, hogy az EU veszélyesen sok időt pazarol el, mire felfuttatja saját hadiiparát. Ebben speciel igaza van.
