A bukott holland miniszterelnök, Mark Rutte nagyon szeretné a munkát, de maga alatt vágta a fát. Az amerikaiak nem szívesen látnák főtitkárként, márpedig az ő szavuk fog dönteni.
Kaja Kallas szerint Ukrajna nyeri a háborút, aki pedig mást állít, az oroszbarát. Európa egyik leghipokritább kormányfője csúcsra járatta az ambícióit.
A transzatlanti szövetségi rendszer 14 országában végzett átfogó kutatásból kiderült, hogy bár a nyugati országokban jellemzően kedvező az USA és a NATO megítélése, már közel ugyanannyian vannak, akik úgy vélik, hogy öt éven beül Kína lesz az első számú globális hatalom, mint akik szerint az USA megőrzi vezető pozícióját. A nyugati fiatalok a leginkább kiábrándultak az amerikai külpolitikából, és a fiatalabb generáció egyre inkább arra számít, hogy a világrend a multipolaritás felé tolódik, ami fontos jelzőként szolgálhat a jövőbeni politikai döntések meghozatalakor.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök szerint a főtitkári szerepkör „nagyon érdekes lenne” a számára. Harcolni nem fog érte, de ha megkínálják vele, elfogadja.
A háborúk a technológia, a harctéri taktika és a stratégia gyakorlati próbaterei. Az ukrajnai konfliktus sem más, sőt, mondhatjuk, hogy a modern hadviselés változásainak kirakata. Levonja-e a tapasztalatokat a NATO az ukrajnai háborúból?
Vajon bizalommal pályázhat-e második ciklusára Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke? Vagy az újrázás meg sem fordult a fejében? Ám az is könnyen előfordulhat, hogy még egy jelentősebb szervezet, a NATO vezetését veszi célba. Ez ma még mind nyitott kérdés.
A vilniusi NATO-csúcs hasonló eredménnyel ért véget, mint a 2008-as bukaresti találkozó: a NATO ígéretet tett Ukrajnának a jövőbeni csatlakozásra. Voltak hangos támogatók (britek, több közép-európai állam), de a vonakodó országokat (USA, Németország) nem sikerült meggyőzni. A döntő érv: az eddigi események bizonyítják, hogy a szövetségesek képesek hatékonyan segíteni Ukrajnát anélkül, hogy NATO-tagságra lenne szüksége.
Morawiecki miniszterelnök megunta a fenyegetőzést és az egyre agresszívebb ukrán diktátumokat. A magyar állásponthoz csatlakozva Lengyelország kijelentette: nem küld többé fegyvert Kijevnek.
A világunk egyre inkább a multipolaritás felé tolódik, amelyben a globális gazdaság meghatározó szereplőjévé válik Kína és az eurázsiai térség. A világhírű amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs az Eurázsiának adott interjújában beszélt az orosz–ukrán háború hosszú távú hatásairól és az Egyesült Államok csökkenő hegemón dominanciájáról. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök tisztán látja a világ helyzetét.
A nagy militáns fordulat valóban csak egy rossz blöffnek tűnik? A német kormány kiszedette a költségvetési tervekből a NATO által minimumként meghatározott, a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítandó kötelezettségvállalási részt. De tényleg, minek az nekik?
Több száz megbetegedés, eddig tizenegy halott. A hatóságok semmit nem zárnak ki, a szabotázst sem.
Orbán Viktor YouTube-csatornájára felkerült egy újabb videó, amelyben – két év után újra – Tucker Carlsonnal beszélgetett. A kisfilmben a háborúról és az abban részt vevő országokról, az Amerikai Egyesült Államokról, illetve a magyar nemzeti értékekről is beszélgettek.
A NATO egykori európai parancsnoka nem először szeretné kirobbantani a háborút a Fekete-tengeren. Tavaly az amerikai vezérkar főnökének kellett lenyugtatni, ám idén újra próbálkozik.
Az amerikai hírszerzés szerint Ukrajna nem fogja elérni az offenzíva fő célját. Moszkva túl felkészült, az ukránok pedig nem azt csinálják, amit Washington javasolt.
Komolyan fontolóra vette a NATO, hogy létrehoz egy Japánban működő összekötő irodát. Ez felszínre hozta azokat a kérdéseket, amelyek felvetik egy NATO 2.0, azaz egy NATO-hoz hasonló szervezet kialakítását Ázsiában. Ez azonban jelenleg nem reális várakozás többek között az ázsiai nemzetek közötti különbségek, valamint a Kína-politikával kapcsolatos egység hiánya miatt.
Lengyelország további kétezer katonát küld a fehérorosz határra. Nemcsak a háborús fenyegetés, de a migránsok is veszélyt jelentenek.
Az ukrán elnök és kormány minden egyes alkalommal hisztériásan kéri ki magának, ha valaki arra figyelmezteti: kritizálás helyett inkább köszönje meg az ingyen pénzt és fegyvert. A jelenség egy éve tart, és egyre durvább kommunikációs fordulatokat ölt.
A Szaúd-Arábiában megrendezett béketervtárgyalás gyakorlati jelentősége elhanyagolható, de a szándékot szimbolikusan sem nagyon lehet pontosan értelmezni.
A félig nyitva hagyta Ukrajna NATO csatlakozása előtt az ajtót, kijelentve, hogy Ukrajna a NATO-tagságát olyan feltételtől – a háború befejezésétől – tette függővé, ami nem csak Ukrajnán múlik. Oroszország fő célja pedig éppen Ukrajna NATO- tagságának megakadályozása, ami azt vetíti előre, hogy az ukrán NATO-csatlakozás megakadályozása érdekében Oroszország folytatni fogja a háborút. Melyek most a kilátások a békére?
Tulajdonképp ezt a hangzatos állítást tette M. K. Bhadrakumar volt indiai diplomata a cikkében, miközben sorba veszi a gabonaegyezmény minapi felmondását, Kijev törekvését új hajózási útvonal kijelölésére, illetve a vilniusi NATO-csúcson elfogadott határozatokat. Írása magyarázatot ad Odessza pár napja kezdődött heves bombázására.
Van egy szép német kifejezés: Morgenmuffel. Azokra használják, akik gyűlölik, ha korán kell ébredni. Olaf Scholz kormánya éppen ilyen.
Zelenszkij gondoskodott róla, hogy a NATO-csúcsra úgy emlékezzünk, mint a sértődött emberek találkozójára.
Hosszú távú kötelezettségvállalásról van szó és egy olyan hadsereg létrehozásáról, amely bárkit elriaszt egy jövőbeli támadástól.
Az ukrán elnök a Twitteren kezdett hőbörögni a NATO-hoz való csatlakozás bizonytalansága miatt, szétverve a Nyugat egységének mítoszát. Plusz ellopta a show-t Bidentől, aki éppen a Törökországgal kötött alku örömének fényében sütkérezett.
Az immár 31 tagúra bővült NATO vezetői július 11–12-én Vilniusban gyűlnek össze, miközben a háború lassan 18 hónapja tart. A legfontosabb témát természetesen az orosz–ukrán háború szolgáltatja, illetve az, hogy Ukrajna NATO-taggá válhat-e a jövőben. Ám már a kérdés is meglehetősen megosztó a tagállamok között, ráadásul más fontos ügyben is döntenie kell az észak-atlanti szövetségnek: Ki vezesse a szövetséget? Svédországnak meddig kell várnia? Hogyan teljesítenek a tagállamok a védelmi kiadások terén? Van-e jövője az amerikai–brit tengelynek?
A fegyverszállításokkal csak a halottak száma fog nőni, Kijev veresége azonban így is, úgy is bekövetkezik, hiszen az orosz túlerő ötszörös – véli Jean-Bernard Pinatel.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
Az Egyesült Államok rég nem nézett szembe olyan kihívóval, amely dominanciáját veszélyeztetné, mint a világ vezető hatalma. Kína viszont méltó kihívó, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt fektet az ázsiai térségre Európa helyett – ez az „Asia First”. Ez az Európától való elfordulás veszélyes lehet a kontinens biztonságára nézve, de egyben lehetőség is a cselekvőképes Európa alapjainak lerakására.
Az ukrán külügyminiszter az ukrán csatlakozási kérelem elutasításának következményeire figyelmezteti a NATO-t, a magyar kormányfő mondatait viszont csak egy módon hajlandó kommentálni.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
