Vlagyimir Putyin a minap úgy nyilatkozott: támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozására irányuló kezdeményezést. Az orosz elnök hozzátette: a tőzsdei spekuláció befolyásolja a globális élelmiszerárakat, ez pedig a fogyasztókat – adták hírül az orosz portálok.

Az állami hátterű hírügynökség, a RIA Novosztyi nem is hazudtolja meg Putyint, aki a kezdeményezést nagyon jó ötletnek tartja. Ugyanis a globális árakat a nemzetközi tőzsdéken, az Egyesült Államokban vagy Európában, köztük Párizsban alakítják ki, a BRICS+ országoknak (egyelőre) nincsen érdemi beleszólásuk ebbe.  

„Párizsban például mennyi gabonát termelnek a franciák? Kevesebbet, mint nálunk, de a hagyományok szerint ott alakulnak a részvényindexek. Ez persze igazságtalan, mert befolyásolja az árakat”.  

Putyin szerint a BRICS-en belül vannak gabonát termelő és felvásárló országok, és ez a friss kezdeményezés mindkét oldalt érdekelheti.  

Az orosz híradások szerint az ötletet egyébként Eduard Zernin, a Gabonaexportőrök Szövetségének elnöke vetette fel, és az elképzelés azért is reális lehet, mert Oroszország részesedése a globális gabonapiacon majdnem 25 százalékra emelkedett az elmúlt szezonbeli 20 százalékról.  

Oroszország 2023-ban 43,5 milliárd dollár értékben szállított mezőgazdasági termékeket a külpiacokra, ez 2022 végén 41,6 milliárdot tett ki. A tervek szerint idén 65 millió tonna gabonát exportálnának. 

Zernin azt is kiemelte, hogy az orosz gabona világpiacról való „kiiktatására” tett kísérletek kudarcot vallottak, mivel a hazai exportőrök közvetlen kapcsolatokat építettek ki, és nem csak a globális intézmények által teremtett űrt pótolták, hanem kivitelüket is növelni tudták. Viszont úgy látja, hogy a kiélezett piaci versennyel kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, különös tekintettel a gabona árának csökkentésére a globális tőzsdéken. Egyéb árindikátorok hiányában az egész piacot a Chicago és Párizs által meghatározott árak vezérlik, amelyek jelenleg a két meghatározó gabonatőzsde. A szakember ezt alapvetően hibásnak tartja, hiszen sem nekik mint az iparág legnagyobb szereplőjének, sem az ágazatban dolgozó kollégáknak, sem a fogyasztóknak nem igazán érdeke egy harmadik fél országaira hagyatkozni. 

Vlagyimir Vlagyimirovics találkozott a sztavropoli területen található Szolnecsnij Dar üvegházkomplexum dolgozóival, ahol elfogyasztotta szerény ebédjét

Zernin ezen kívül rámutat a kölcsönös elszámolásokkal kapcsolatban felmerült új problémákra is, nemcsak a nem baráti országok bankjainál, hanem a barátiakénál is, amelyek leállították a fizetéseket. Mivel ez az orosz gabonabizniszben igencsak húsbavágó tendencia, így érthető, hogy az exportőrök az orosz mezőgazdasági minisztériumnál és a kormánynál felvetik egy gabonatőzsde létrehozását a BRICS keretein belül. 

Az elképzelés életképes lehet, hiszen a legnagyobb globális gabonatermelőt hozhatná össze a legnagyobb fogyasztókkal. Valószínűleg a TASZSZ sem véletlenül idézte Putyint  (és talán az még érdekesebb, amit nem mondott ki):  

„mélyebben és szélesebb körben kell megvizsgálnunk a problémát, és nem csak a BRICS keretein belül kell létrehoznunk egy másik csereprogramot” – mondta az elnök, majd Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszterhez fordult.

 „Érti, hogy mire célzok? Át kell gondolnunk, nem igaz, Dmitrij Nyikolajevics?”