A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
A kazanyi BRICS-csúcson várhatóan a helyi pénznemben való elszámolásról és a szervezet közös valutára vonatkozó javaslatokról is tárgyalnak. A Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított csoport, amely tavaly jócskán kibővült, október 21–22-én tartandó találkozóján vélhetően javaslatot tesznek a dedollarizáció további folytatására.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
A kriptovalutával oldaná meg problémáit Oroszország a nemzetközi kereskedelemben. A másodlagos szankciók miatti importfizetési problémák rendhagyó megoldásra kényszerítik az orosz pénzügyi hatóságokat. A jegybankjuk úgy döntött, hogy lehetővé teszi a külkereskedelmi tranzakciók kriptovalutával történő fizetését. Az állami duma nemrég zöld utat adott a valutatípusnak.
Az újraválasztott indiai kormányfő, Narendra Modi kormánya a feldolgozóiparra fókuszálva próbálja felzárkóztatni országát a világgazdaság éllovasaihoz. Figyelmüket érdemes lenne a szolgáltatásexport felé irányítani, hiszen ez lehet India valódi kitörési pontja. Az szubkontinensnyi ország ráadásul bőven meríthet a képzett munkaerejéből.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július 4-én tartott asztanai csúcstalálkozóján Irán azt javasolta, hogy vitassák meg a közös valuta létrehozását az ebbe a struktúrába tartozó országok számára. Emellett Brazília elnökének kezdeményezésére már hónapok óta napirenden van a közös BRICS-valuta létrehozásának ötlete. Mindkét szervezet jelenleg is tárgyal a saját fizetőeszköz létrehozásának lehetőségeiről – a haszon nyilvánvaló: az új valuta segíthetne elkerülni az amerikai szankciókat.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
Kinek van nagyobb szüksége a másikra? Az orosz elnök kínai látogatásáról nem sok konkrét információ szivárgott ki, de ami igen, az elég is ahhoz, hogy világossá váljon: a szoros gazdasági együttműködés folytatása ugyan Kínának kedvez jobban, de mindkét félnek maximális érdeke.
A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
Vlagyimir Putyin a minap úgy nyilatkozott: támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozására irányuló kezdeményezést. Az orosz elnök hozzátette: a tőzsdei spekuláció befolyásolja a globális élelmiszerárakat, ez pedig a fogyasztókat – adták hírül az orosz portálok
A BRICS-országok vizsgálják a saját, blokkláncon alapuló külkereskedelmi elszámolási rendszer létrehozásának lehetőségét. Egy új, dollármentes struktúra nemcsak gazdasági szempontból lenne érdekes, hanem politikai szempontból is nagyobb biztonságot teremtene. Az Oroszország elleni szankciók és a SWIFT-ről való leválasztása sok országban bekapcsolta a vészcsengőt. Ráadásul idén az oroszok viszik a BRICS-elnökséget.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
A dedollarizáció lesz az orosz BRICS-elnökség prioritása 2024-ben. Az orosz küldött a BRICS moszkvai gyűlésén kiemelte, a cél a nemzeti, valamint helyi valuták és fizetőeszközök használatának népszerűsítése a dolláralapú nemzetközi gazdaság mellékhatásainak csökkentése érdekében. A terv azt követően kapott szárnyra, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt.
Amennyiben Peking sikeresen leszoktatja a világot a dollárról, és a renminbi globális valutaként vagy domináns valutaként növeli az ázsiai nagyhatalom státuszát, az átformálná a globális kereskedelmi rendszert és a nemzetközi politikai környezetet. Az USA kormánya elveszíthetné az alacsony költségű adósságfelvételre vonatkozó kiváltságát, valamint azt a képességét, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzon elrettentő intézkedésként vagy külföldi rezsimek, szervezetek és emberek megbüntetésére.
A BRICS-együttműködéshez először Dél-Afrika csatlakozott 2010-ben, azóta viszont nem volt példa bővítésre. Egészen tavalyig, amikor a csoportosulás tagjai további öt ország csatlakozási szándékát fogadták el. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia társulásával a BRICS kibővült. De milyen lehetőségeket látnak az együttműködésben a tagok és hogyan képzelik el a csoport jövőjét az egyre inkább széttöredező nemzetközi rendszerben?
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia 2024. január 1-jén hivatalosan is tagja lett a BRICS-nek. Az új tagállamok szakértői a csatlakozástól azt várják, hogy a lépés segít majd kiaknázni a lehetőségeiket, és az együttműködés előmozdítja a saját gazdasági fejlődésüket.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia 2024. január 1-jén hivatalosan is tagja lett a BRICS-nek. Az új tagállamok szakértői a csatlakozástól azt várják, hogy a lépés segít majd kiaknázni a lehetőségeiket, és az együttműködés előmozdítja a saját gazdasági fejlődésüket.
A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk.
Kína az elmúlt 40 évben megközelítette a nyugati vállalatok technológiai fejlettségét olyan világszínvonalú vállalatokat kifejlesztve, mint a Huawei vagy a CATL. Az USA egyértelműen komoly kihívóként számolhat az ázsiai nagyhatalommal, azonban akad-e vetélytárs a térségben? India, bár némi lemaradással, de lassan szintén meghatározó szereplővé válhat, főként Kína korábbi szerepét betöltve.
Jelenleg az Egyesült Államok vezette G7 jobban áll GDP tekintetében. A feltörekvő BRICS azonban elkezdte begyűjteni új tagjait, az erőviszonyok így hamarosan megváltoznak.
A BRICS egy újabb utat nyitott a globális kihívások kezelésére, de ügyelni kell arra, hogy ne terjeszkedjen túl gyorsan – figyelmeztet egy kínai biztonságpolitikai kutató, egyben felveti a kérdést, hogy miképp alakul a viszony a G20-as csoport és a BRICS között.
A BRICS-csúcs legnagyobb fejleménye, hogy 6 állammal bővült az országcsoport 2024. január 1-jével. A bővülés azt is jelenti, hogy a globális olajtermelés 42, a vásárlóerő-paritáson számított globális GDP 37 és a világ népességének 46 százaléka került a BRICS-hez. Kezdhet aggódni a G7?
Alekszandr Dugin a neves orosz filozófus is tollat ragadott a BRICS-bővítés kapcsán. Úgy véli, Dél-Afrikában a legutóbbi BRICS-csúcson egyenesen megalakult a többpólusú világ. Írásában érdekes megközelítésben mutatja a kialakuló új szövedéket. Az egyes civilizációk végítéletről szóló tanításait veszi számba, hogy új megközelítésre, gondolatokra inspiráljon bennünket is.
Egyre valószínűbb, hogy rövidesen megérkezhet a jövendőbeli BRICS-valuta, amely a dollár leváltására volna hivatott. Eddig azonban kevés konkrétum hangzott el róla. Egyelőre az „R5” fantázianevet kapta. Egy brazil közgazdásznak az idei dél-afrikai BRICS-csúcson az R5 bevezetésének lehetőségéről elhangzott előadására akadtunk egy kínai portálon.
Jövő évtől hat új állam csatlakozik a BRICS-hez, ezzel a szervezet növelheti a befolyását, új régiókban léphet fel és a régiekben erőteljesebben építkezhet. Az orosz Vzgljad portál számba vette, hogy mit is tud nyújtani a szövetség az új tagoknak és mennyire előnyös a szervezet terjeszkedési folyamata Oroszország számára. Ennek alapján látható, hogy tudatos volt a dél-afrikai BRICS-csúcs döntése.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
Csatlakozik a BRICS-országokhoz 2024. január 1-től Argentína, Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Etiópia – mondta Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke a 15. BRICS-csúcstalálkozót követően.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
