Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.
Emmanuel Macron egy merész és kétségbeesett diplomáciai kísérletként meghívná Hszi Csin-pinget a 2026-os G7-csúcsra. A nyugati elitklub lassan elveszíti a geopolitikai súlyát, miközben a BRICS-országok gazdasági növekedésben már messze lehagyták. A francia elnök tehát azzal próbál életet lehelni a fórumba, hogy vendégül látja annak legnagyobb ellenfelét.
Az amerikai nyomásgyakorlás eszközei – vámok, vízummegvonások, szankciók – egyre kevésbé gazdasági célokat szolgálnak, sokkal inkább politikai fegyverként jelennek meg. A módszer azonban több országban is visszaüt, így a multipoláris világrend kialakulásához járulhat hozzá.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amelyhez számos kevésbé fejlett ország igyekezett csatlakozni, úgy tűnik, a végét járja. A szellemisége romokban, amit elismer mind a WTO vezetése, mind a vezető nyugati országok.
Hiába hívta össze soron kívül Lula brazil elnök a BRICS-országokat egy közös fellépés reményében, a találkozó inkább a blokk óvatosságát és megosztottságát mutatta meg. Narendra Modi távolmaradása, India panasza Kína kereskedelmi többletével szemben és a mérsékelt hangvétel mind azt jelezte: senki sem akarja túlságosan feldühíteni Trumpot.
Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba.
Brazíliára 50 százalékos vámot vetett ki Trump, hogy befolyásolja a barátja, Jair Bolsonaro exelnök elleni büntetőeljárást. Annak ellenére, hogy a Fehér Ház vegytisztán politikai fegyverként használja a kereskedelmet, a büntetésre válaszul a brazil kormány tényleg megvonhatja a vállát.
A geopolitika ma nem pusztán a területi kontrollról, hanem a világgazdaságot összekötő hálózatok (ellátási láncok, pénzügyi infrastruktúra, digitális és energiakapacitások) meghatározó infrastruktúrájáért folyó versenyről szól.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat – akár Washington örömére.
A BRICS-országok egyelőre úgy döntöttek, nem jött el az egységes valutára való áttérés ideje, de aktívan tárgyalnak, hogy a kereskedelemben áttérjenek a nemzeti fizetőeszközökre. A közös valuta bevezetését vajon csak elnapolták?
A dollárleértékelés és a dollárdominancia nem feltétlenül zárja ki egymást. De az, hogy Donald Trump dolgozik a zöldhasú gyengítésén, szinte biztosan a dollár uralmának a végét jelenti – állítja Jeffrey Frankel.
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Az oroszok próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlannak tűnő Donald Trump politikáját. Aggódnak amiatt, hogy „az Egyesült Államok erősen érdekelt a BRICS gyengítésében vagy éppen a feldarabolásában”.
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
A januárban hivatalba lépő elnök már most jelezte, hogy mélységesen ellenzi a BRICS-országok dedollarizációs ötletelését. Hogy ennek nyomatékot adjon, máris megígérte a 100 százalékos vámokat.
Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a BRICS-tagok, de az októberi oroszországi csúcstalálkozónak kiemelt jelentősége volt a globális dél gazdasági erőgépének történetében. A csoport brutális bővítést jelentett be, miközben immár teljesen nyíltan dolgozik a dollár mint globális vezető valuta szerepének megdöntésén.
A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Az orosz Vzgljad portál szerint a BRICS-gabonatőzsde létrehozása megtörné a Nyugat uralmát a gabona világpiacán. Lehet ebben valami, ugyanis ma a piac ellenőrzéséhez szükséges eszközök az amerikaiak és a franciák kezében vannak. Putyin javaslata a tőzsde megszervezésére logikus, hiszen a BRICS-tagállamok majdnem a felét adják a gabona globális keresletének és kínálatának.
Mintha a BRICS-csúcstalálkozóhoz igazította volna a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági előrejelzés új verziójának közzétételét. A prognózis szerint a következő öt évben a BRICS-országok fognak igazán robbantani – ellentétben a G7-ekkel.
A BRICS-csúcstalálkozó előtt már mintegy 40 ország jelezte csatlakozási szándékát. A találkozón a résztvevők új fizetési rendszert vezettek be a nemzetközi tranzakciók megkönnyítésére. Az esemény rámutatott a tagok közötti érdekellentétekre is, de a blokk így is egyre erősebb ellenpólusát képezi a G7-országcsoportnak, amit a jövőben felerősíthet, hogy 13 állam csatlakozott a partnerországként a BRICS-hez.
Miközben több tucat ország toporog a BRICS előszobájában további bebocsátásra várva, néhány állam inkább a kapun kívül marad. Kazahsztán elutasító válasza a szövetség eurázsiai túlsúlyát gyöngíti – és így van ez jól.
A lehetőség adott, hogy a BRICS valóban alternatívát nyújtson a globális délnek, és hatalmas lépést tegyen a multipoláris világrend kialakulása felé vezető úton. Kérdés, hogy meg tudja-e ezt tenni konfrontáció nélkül.
A kereskedelem a két ország között zuhanó tendenciát mutat. Valójában Kuba nem sok mindenben van Kína hasznára, geopolitikai elhelyezkedése mégis fontossá teszi.
Meglepetés senkit nem ért, amikor Kuba a héten hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági és érdekszövetségébe, a BRICS-be. A G7 ellenében izmosodó tömb előszobájában egyre többen várnak bebocsátásra.
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
A kazanyi BRICS-csúcson várhatóan a helyi pénznemben való elszámolásról és a szervezet közös valutára vonatkozó javaslatokról is tárgyalnak. A Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított csoport, amely tavaly jócskán kibővült, október 21–22-én tartandó találkozóján vélhetően javaslatot tesznek a dedollarizáció további folytatására.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
A kriptovalutával oldaná meg problémáit Oroszország a nemzetközi kereskedelemben. A másodlagos szankciók miatti importfizetési problémák rendhagyó megoldásra kényszerítik az orosz pénzügyi hatóságokat. A jegybankjuk úgy döntött, hogy lehetővé teszi a külkereskedelmi tranzakciók kriptovalutával történő fizetését. Az állami duma nemrég zöld utat adott a valutatípusnak.
