Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.

Maga a rendszer már tavaly novemberben ismert volt, csak mindenki a részletekre várt: konkrét aukciószervezőre, a tranzakció időpontjára és az árakra. Március 11-én a Pénzügyminisztérium az Investment Chamber brókercéget választotta a zárolt eszközök kereskedelmének megszervezésére.  

A befagyasztott eszközök cseréjének konstrukciója röviden arról szól, hogy az az orosz befektető, aki 2022 februárja előtt külföldi kibocsátók (például az Apple, a Microsoft és más, jelenleg az SPX Exchange-en vagy a moszkvai tőzsdén keresztül nem értékesíthető vállalatok) részvényeit megvásárolta,

lehetősége lesz a részvényeit orosz rubelre váltani legfeljebb 100 ezer rubel (mintegy 400 ezer forint) értékben.

Ehhez a befektetőnek legkésőbb május 8-ig ajánlatot kell benyújtania a brókerének, amelyben megjelöli a konkrét értékpapírokat és azok mennyiségét. Majd a közvetítő az összes benyújtott ajánlat alapján meghatározza az átlagos tőzsdei árat.  

A másik oldalon ott vannak azok a külföldi invesztorok, akik nem tudnak hozzájutni a bevételükhöz az orosz részvényekből és kötvényekből (C típusú számlákon fekszik a pénzük).

Nekik felajánlják azt a lehetőséget, hogy rubelben „befagyasztott” jövedelmüket az orosz befektetőktől származó külföldi értékpapírokra cseréljék.  

Több mint 3500 külföldi papír lesz elérhető az orosz befektetők számára, beleértve a külföldi vállalatok részvényeit, az ezekről szóló letéti igazolásokat és befektetési jegyeket (csak azokat, amelyekkel a moszkvai tőzsdén rubelért kereskedtek).

Ennek eredményeként egy orosz befektető rubelt kaphat majd a külföldi részvényeiért, míg egy külföldi invesztor külföldi kibocsátók papírjait kaphatja meg, amelyeket külföldön értékesíthet. 

Az aukciók szervezése négy szakaszban zajlik. Az elsőben május 8-ig fogadják az értékpapírok visszaváltására vonatkozó ajánlatokat a belföldi magánszemélyektől. A másodikban május 31-ig a nem rezidensek általi értékpapír-visszavásárlásra vonatkozó tételeket alakítják ki. A harmadikban július 5-ig fogadják el a nem rezidens eladók eladási ajánlatait. A negyedikben pedig július 29-ig megtörténnek a pénzzel és az értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások. A teljes eljárás a tervek szerint szeptember 1-jéig befejeződik.  

Ez a rendszer csak magánemberek számára lesz elérhető. Nem érinti az orosz arany- és devizatartalékokat, nincs szó a jogi személyek – az orosz vállalatok – zárolt eszközeinek cseréjéről.  

Egyelőre annyit látni, hogy erre a konstrukcióra nagy a kereslet az oroszok körében. A külföldieknél ezt még nehéz felmérni, és azt az oroszok is elismerik, hogy rajtuk múlik a csere sikere, ugyanis annak végrehajtásához a külföldi vállalatoknak engedélyt kell szerezniük a helyi szabályozó hatóságtól. Csakhogy sok cég nem akarja, vagy nem tudja megszerezni ezeket.  

A fő nehézség az, hogy az Orosz Központi Bank nem tárgyal a külföldi szabályozókkal, ami azt jelenti, hogy a cserében részt vevő külföldi befektetőknek a megszerzett külföldi értékpapírokat önállóan kell bejuttatniuk a külföldi körforgásba. Vélhetően ahhoz, hogy felkeltsék a befektetők figyelmét, az értékpapírokhoz hasonló árengedményt kell biztosítani, azaz kedvezménnyel vásárolhatják meg a külföldi cégek részvényeit az oroszoktól. 

Az orosz pénzügyminisztérium arra számít, hogy a 3,5 millió orosz magánbefektetőből 2,8 milliót tud majd e módszerrel kielégíteni azáltal, hogy másfél-két éven belül visszakaphatják a befagyasztott pénzeszközeiknek több mint a felét. 

(Forrás: Vzgljad) 

Kapcsolódó: