Brüsszelben megbukott az orosz zárolt állami vagyon felhasználásának ötlete Ukrajna további finanszírozására. Orbán Viktornál csak a belga miniszterelnök volt makacsabb, jöhet az, amit valójában senki sem akart: a közös hitelfelvétel az egyre reménytelenebb háború életben tartására – de Magyarország nélkül.
Brüsszel átlépte a határt, és elérte azt a pontot, ahol saját centralista törekvéseinek megfelelően az EU-s jogot is átformálja, elferdíti és kihasználja. Az uniós alapszerződés 122-es cikkelyét már nem válságkezelésre, hanem tagállami vétók eltörlésére próbálja alkalmazni.
Az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ezzel azonban politikai és jogi értelemben egyre mélyebbre süllyed.
Brüsszel új módszert talált a renitensek rendre utasítására: ha Bart De Wever továbbra is blokkolja az ukrán hitelcsomagot, Belgiumot ugyanúgy ki akarják zárni a döntéshozatalból, mint Magyarországot. Az Európai Bizottság most először fenyegeti meg a saját fővárosát azzal, hogy elnémítja – és egyben azzal, hogy ki is rabolja, akár tetszik neki, akár nem.
A japán kormány logikus döntéssel elutasította, hogy részt vegyen az EU által erőltetett, orosz állami vagyonra épülő ukrán hitelmechanizmusban, ezzel megrendítve Brüsszel azon reményét, hogy a G7 egységesen odaáll a vitatott pénzügyi konstrukció mögé.
Brüsszel mintha nem értené, hogy Belgium nem hajlandó az ő tervei szerint kiszolgáltatni a zárolt orosz állami vagyont Ukrajna további pénzelésére. Bart De Wever kormányfőnek kezd elfogyni a türelme, így egyre nyersebb kommunikációra vált.
Az Európai Központi Bank elutasította, hogy védőhálót biztosítson az EU Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kölcsönéhez, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával finanszíroznának. A döntés újabb csapás Ursula von der Leyen háborús terveire. Az Európai Bizottság Ukrajna-politikája egyre nagyobb belső ellenállásba ütközik, már ami az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket és hiteleket illeti. Az Európai […]
A belga kormányfő megerősítette: nem engedi az EU-nak, hogy felhasználja az országában heverő zárolt orosz vagyont. A lehetőség elúszásával az Európai Uniónak immár arra kell törekednie, hogy arcvesztés nélkül húzódjon vissza az általa mindenáron folytatni akart, de nem tudott proxy háborújából.
Urbain nem Orbán, mégis ugyanazt mondja, amit a magyar miniszterelnök: az oroszok pénze tabu! Annyiban talán erősebb is a szava, hogy ő vezeti az Euroclear értéktárat, ahol az orosz állam 180 milliárd eurónyi pénze befagyasztva vár sorsára. És nem adja.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
Belgium lett az EU ügyeletes rosszfiúja, mert nem hajlandó pénzügyi öngyilkosságot vállalni Ukrajna miatt. Az EU-csúcson a kormányfőt sem a hisztérikus sóhajok, sem az üres ígéretek nem hatották meg, Moszkva zárolt vagyonának őrzőjeként nem engedett semmilyen nyomásnak. A pénz továbbra is várja a valódi tulajdonosát.
Az Egyesült Államok megtorpedózta az Európai Unió kezdeményezését, amely a G7-ekre gyakorolt volna nyomást a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajnának való átjátszására. Trump a piaci stabilitásra hivatkozik, ám döntése mögött nyilván a közelgő budapesti békecsúcs is ott áll. Az Egyesült Államok nem kíván részt venni az Európai Unió által szorgalmazott, a G7-ek elé tárt tervben, […]
Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
A befagyasztott orosz jegybanki vagyon, amelynek az értéke mintegy 200 milliárd euró, jórészt Brüsszelben, az Euroclear által kezelt számlákon vacog. De éppen a belga kormány ment szembe az európai keménykedéssel, amikor közölte: ellenzi a pénz politikai alapon történő elkobzását.
Az orosz elnök ötlete nem ördögtől való, és ha az orosz jegybanki vagyont nézzük, amit a Nyugat a végtelenségig befagyasztva tarthat, még igaza is van. Rizikós beszéd, de van benne rendszer.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
Mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be szerte a világon a háború kitörése óta. A nyugati segélyek apadásával a G7 egyre sürgetőbbnek érzi, hogy ezt a pénzt használja fel Ukrajna további felfegyverzésére. Abban azonban, hogy hogyan, eddig nem tudtak megállapodni.
Amerika elkobozná az orosz vagyont, az oroszok szerint ez lopás, és keményen válaszolnak. Az Egyesült Államok nemcsak befagyasztaná, hanem el is kobozná az orosz vagyont, erre pedig megszületett az orosz válasz. Putyin aláírt egy rendeletet, amely lehetővé teszi Oroszországnak és az orosz vállalatoknak, hogy az oroszországi amerikai vagyon terhére kompenzálják a keletkezett káraikat. Putyin lépését akár figyelmeztetésnek is vehetjük Európa számára.
Hosszas viták után az EU úgy döntött, az orosz zárolt vagyonok nyereségéből évi 3 milliárd dollárért vásárol fegyvereket Ukrajnának. A válasz? „Ez semmi, nekünk százmilliárdok kellenek.” Pedig egy köszönöm azért jólesne.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Nagy-Britannia a G7 részeként folyamatosan azt hangoztatja, hogy Ukrajnát az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kell ellátni újabb segélyekkel és fegyverekkel. Ám amikor cselekvésre kerülne a sor, elnémul: a nála heverő összegekhez senki nem mer hozzányúlni. És ez így is marad.
Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.
Megy a maszatolás az orosz szankcionált állami vagyon körül. Az Egyesült Államok most Brüsszelt oktatja, hogyan tenyereljen rá az egész pénzre, miközben akciója mögött csupán az áll, hogy egy centet sem küld Ukrajnának hónapok óta. Az Európai Bizottság elnöke ezalatt bevallja, hogy Ukrajna újjáépítése helyett a pénzből további fegyvereket akar venni. Teljes a káosz.
A Chelsea egykori tulajdonosától, Roman Abramovicstól annak rendje és módja szerint elvették a csapat eladásából származó összeget, hogy az ukránoknak utalják. De a jog megint közbeszólt, így a több mint 2 milliárd font azóta is egy londoni bankszámlán árválkodik.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
Az orosz zárolt vagyonok legnagyobb kezelője, a mintegy 200 milliárd eurós moszkvai jegybanki pénz őre egyre feszültebben kéri a nyugati döntéshozókat, hogy ne hozzanak olyan döntést, amely a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné Európában.
Amennyiben a nyugati országok valóban kisajátítják Oroszország zárolt állami vagyonát, Moszkva 288 milliárd nála heverő dollárra teszi rá a kezét. Annyira, amennyit tőle akarnak elvenni.
A G7-ek februárban tárgyalnak arról az amerikai javaslatról, amely alapján ténylegesen el lehetne kobozni az orosz zárolt vagyonokat. Moszkva már felkészült, és haladéktalanul jogi útra tereli az ügyet, ha hozzányúlnak a pénzéhez. A szakértők szerint egy ilyen monstre per akár 10 évig is elhúzódhat – eredmény nélkül.
