Hosszas viták után az EU úgy döntött, az orosz zárolt vagyonok nyereségéből évi 3 milliárd dollárért vásárol fegyvereket Ukrajnának. A válasz? „Ez semmi, nekünk százmilliárdok kellenek.” Pedig egy köszönöm azért jólesne.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Nagy-Britannia a G7 részeként folyamatosan azt hangoztatja, hogy Ukrajnát az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kell ellátni újabb segélyekkel és fegyverekkel. Ám amikor cselekvésre kerülne a sor, elnémul: a nála heverő összegekhez senki nem mer hozzányúlni. És ez így is marad.
Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.
Megy a maszatolás az orosz szankcionált állami vagyon körül. Az Egyesült Államok most Brüsszelt oktatja, hogyan tenyereljen rá az egész pénzre, miközben akciója mögött csupán az áll, hogy egy centet sem küld Ukrajnának hónapok óta. Az Európai Bizottság elnöke ezalatt bevallja, hogy Ukrajna újjáépítése helyett a pénzből további fegyvereket akar venni. Teljes a káosz.
A Chelsea egykori tulajdonosától, Roman Abramovicstól annak rendje és módja szerint elvették a csapat eladásából származó összeget, hogy az ukránoknak utalják. De a jog megint közbeszólt, így a több mint 2 milliárd font azóta is egy londoni bankszámlán árválkodik.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
Az orosz zárolt vagyonok legnagyobb kezelője, a mintegy 200 milliárd eurós moszkvai jegybanki pénz őre egyre feszültebben kéri a nyugati döntéshozókat, hogy ne hozzanak olyan döntést, amely a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné Európában.
Amennyiben a nyugati országok valóban kisajátítják Oroszország zárolt állami vagyonát, Moszkva 288 milliárd nála heverő dollárra teszi rá a kezét. Annyira, amennyit tőle akarnak elvenni.
A G7-ek februárban tárgyalnak arról az amerikai javaslatról, amely alapján ténylegesen el lehetne kobozni az orosz zárolt vagyonokat. Moszkva már felkészült, és haladéktalanul jogi útra tereli az ügyet, ha hozzányúlnak a pénzéhez. A szakértők szerint egy ilyen monstre per akár 10 évig is elhúzódhat – eredmény nélkül.
A legerősebb érv az orosz zárolt vagyonok elkobzása ellen: csak a háborúban álló nemzet nyúlhatna hozzá, harmadik ország soha. Pedig a Nyugat éppen erre készül.
Folytatódik a végtelen történet az orosz befagyasztott pénzek körül. Belgium már megtalálta a megoldást, de az utolsó pillanatban megijedt, és a jogi háttér hiányára hivatkozva visszatáncolt.
Trükkösen teszi: magát az összeget nem bolygatja, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehet is Ukrajnába.
Ursula von der Leyen csak a jövőbe tekint, ezért nem veszi észre az Európai Központi Bank elnökét, aki egy stoptáblával a kezében áll előtte.
Több mint egy éve próbál a Nyugat rátenyerelni a befagyasztott orosz jegybanki vagyonra. Az ötletek elfogytak, ami maradt, az elég merész.
Az Európai Központ Bank nyomatékosan felhívta Brüsszel figyelmét, mekkora veszélybe sodorhatja az eurót övező globális bizalmat, ha hozzányúl a zárolt orosz vagyonokhoz.
Első lépésben államosítja, majd elárverezi az orosz vagyontárgyakat az ukrán vezetés.
A Kreml zárolni kezdte a nyugati energiavállalatok oroszországi vagyonát.
Tavaly nyár óta rágja, forgatja szájában, se kiköpni, se lenyelni nem tudja Brüsszel a szankciós politika részeként zárolt orosz vagyon felhasználásának ötletét. Most éppen orosz rulettet játszana Moszkva pénzével.
A Nyugat azt várta, hogy Oroszország gazdasága darabokra hullik a szankciók csapásai alatt. Egy év elteltével még mindig azt várják, miközben egyre idegesebben állítják össze az újabb és újabb csomagokat.
A zárolt orosz vagyonok kapcsán Genf világossá tette: nem nyúl hozzájuk, mert az alkotmányellenes lenne.
Az orosz zárolt vagyon elkobzására és felhasználására még mindig nincs lehetőség. Amit Brüsszel szeretne, azt rablásnak nevezik. És ez nem érzelmi, hanem vegytiszta jogi kérdés.
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
