Az OECD friss Korrupcióellenes és integritási kilátások című jelentésében elismeri, hogy a világ országai – különösen az elmúlt években – jelentős lépéseket tettek a korrupcióellenes és integritási kereteik megerősítése felé. Ezt a munkát azonban a szervezet sem tartja befejezettnek, és a jelentése is arra irányul, hogy a nyilvános integritási mutatók adataira támaszkodva segítse az országokat. 

A szervezet átfogó korrupcióellenes és integritási keretrendszert javasol a tagállamainak, és megállapítja, hogy az országok a tervezett tevékenységeknek csupán a kétharmadát hajtják végre.  

Ezen túlmenően, annak ellenére, hogy az összeférhetetlenségre szigorú szabályozások vonatkoznak, az OECD-államok átlagosan csak a szokásos gyakorlatok 40 százalékát hajtották végre. Kifejtik, hogy sok országban nem követik nyomon a közhivatalt betöltők munkaviszony utáni tevékenységét, ami megnehezíti a forgóajtóra vonatkozó szabályok betartását. Emellett ajánlja, hogy kezelni kellene a felmerülő korrupciós és integritási kockázatokat, például a zöldátálláshoz kapcsolódókat. Javasolja azt is, hogy az országoknak sürgősen be kell építeniük a külföldi beavatkozások és az azzal kapcsolatos korrupciós kockázatok szempontjait a korrupcióellenes és integritási stratégiájukba.  

Politikai pénzügy 

A jelentés a fentiek miatt is kiemelten foglalkozik a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságával. Bár a pénzügyi hozzájárulások szükséges forrást jelenthetnek a jelöltek és a pártok számára a választásokon való induláshoz, de a támogatók visszaélhetnek ezzel. 

A politikai pártok finanszírozása jelentős kockázatot jelenthet a döntéshozatal integritására.  

Ezek a rizikók a közelmúltban előtérbe kerültek például a zöldkezdeményezéseknél és az ásványi nyersanyagok jogának biztosításánál, valamint a külföldi államoknak az OECD-országok demokratikus folyamatainak manipulálására irányuló kísérletei során. Így tehát a jelentés vizsgálja, hogy egyes országok miképp felügyelik a politikai finanszírozás átláthatóságát és integritását.  

Megállapítják, hogy az anonim adományok sok OECD-országban továbbra is komoly aggodalomra adnak okot, illetve hogy sok politikai párt nem tartja be az átláthatósági előírásokat. 

Ezért a meglévő politikai pénzügyi szabályozásokat és intézményeket korszerűsíteni kell. Méghozzá azért, mert azokat évtizedekkel ezelőtt úgy tervezték, hogy a demokráciákat nemzeti környezetben védjék, nem pedig arra, hogy megvédjék a külföldi befolyástól és a transznacionális korrupciós kockázatoktól. 

Az anonim adományok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot  

Az anonim hozzájárulások, különösen akkor, ha a magánadományok jelentős szerepet játszanak egy ország politikai finanszírozásában, növelik a politika megragadása és a jogosulatlan befolyásolás kockázatát, mivel nem teszik lehetővé a finanszírozási források vizsgálatát, illetve az adományok jogszerűségének értékelését – állapítja meg a jelentés.  

Így például azt sem lehet elemezni, hogy miképp alakult az adományok mennyisége ágazatonként, vagy mekkora az egyes adományozók részesedése a politikai pártok teljes finanszírozásában. 

Ennek ellenére az OECD-országok kevesebb mint fele tiltja az anonim adományozást, így ezen államok igencsak ki vannak téve a jogosulatlan befolyásolásnak, ez pedig lehetővé teszi más magas kockázati tényezők, például a külföldi, illetve az állami tulajdonú vállalatoktól származó adományok névtelen hozzájárulását és a jelenlegi tilalmak megkerülését – hívja fel a figyelmet a tanulmány. 

A politikai pártoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulás korlátozása

A külföldi adományok 

Az OECD megállapítja, hogy a külföldi adományok indokolatlanul befolyásolhatják a jelölteket és a politikai pártokat, és a külföldi szereplők érdekeinek felülreprezentáltságához vezethetnek a közintézményekben, elnyomva a hazai közérdeket.  

Ezért a külföldi adományozás korlátozása, valamint a pénzeszközök átláthatósága és nyomon követhetősége kulcsfontosságú elemei a demokratikus elszámoltathatóság fokozásának és annak megakadályozásának, hogy a külföldi szereplők indokolatlanul befolyásolják a belpolitikát. 

Az OECD-országok felügyeleti gyakorlata 

A politikai pártoknak a külföldi államoktól, vállalkozásoktól vagy állami tulajdonú vállalatoktól származó hozzájárulásainak tilalma viszonylag általános szabályozás az OECD-országok között, amelyeknek átlagosan a 74 százalékában van érvényben ezeknek a finanszírozási forrásoknak valamilyen tilalma. Három OECD-állam (Ausztrália, Dánia és Görögország) pedig nem tiltja a politikai pártoknak nyújtott ilyen típusú hozzájárulások egyikét sem. 

Küszöbértéket, de nem teljes tilalmat ír elő az anonim adományozásra: Ausztrália, Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Japán, Korea, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Ausztrália limitet határozott meg a külföldi államok és a külföldi vállalkozások, Írország pedig az állami tulajdonú cégek pénzügyi hozzájárulásaira. Olaszország nem adott tájékoztatást az állami tulajdonú vállalkozások kritériumáról, Belgiumra, Kolumbiára, Németországra, Magyarországra és Új-Zélandra vonatkozó adatokat pedig nem közölték. 

Sok politikai párt nem tartja be az átláthatósági előírásokat 

A politikai pénzügyek független felügyeleti testülete javíthatja a koordinációt, az információmegosztást és a reagálási képességet. A jelentés készítői ezért is keveslik, hogy az OECD-országok mindössze 60 százalékának van független testülete a politikai finanszírozás felügyeletére. Megállapítják, hogy  

ugyan sok országban létezhetnek törvények és szabályozások a párt- és választásfinanszírozásról, ha nem támogatják őket hatékony felügyeleti intézményekkel, amelyek függetlenek és törvényes felhatalmazásuk van a potenciális jogsértők érdemi ellenőrzésére, a szabályozások sokkal kevésbé lehetnek hatékonyak. 

Az OECD tanulmánya kitér arra is, hogy a független felügyeleti intézmények létrehozása mellett a jelentéstétel és a politikai finanszírozás átláthatósága lehetővé teszi a felügyeleti mechanizmusok megfelelő működését és erősebb biztosítékokat nyújt a jogosulatlan befolyás ellen. A politikai finanszírozásról szóló hatékony jelentés elengedhetetlen ahhoz, hogy a felelős hatóságok értékelni tudják a megfelelést, és szükség esetén cselekedjenek. Az átlátható politikai finanszírozás bizalmat épít a demokratikus folyamatokba, lehetővé téve az adományok és a politikai kapcsolatok ellenőrzését, emellett segíti a felelős hatóságokat a szabályok betartásában.  

Az ellenőrzés ezen szintje különösen fontos a külföldi államok politikai adományaival összefüggésben, mivel ezek az összegek és az OECD-országok demokratikus folyamatainak befolyásolására tett kísérletek egyébként ellenőrizetlenül maradnának. 

Megállapítják, hogy a politikai pártok pénzügyi beszámolóira és átláthatóságára vonatkozó követelményeket nem mindig tartják be. Az elmúlt öt évben mindössze 15 OECD-országban nyújtott be minden politikai párt éves beszámolót a meghatározott határidőn belül, és az elmúlt két választási ciklusra vonatkozóan csupán 12 államban adta be az összes politikai párt a választásokkal kapcsolatos beszámolóját. Ami az átláthatósági követelményeket illeti, 25 országban az összes politikai párt pénzügyi jelentései nyilvánosan elérhetők, 22-ben pedig az összes pénzügyi jelentés egyetlen online platformon érhető el, felhasználóbarát formátumban. 

Eközben az OECD-országok 79 százalékának van olyan szabályozása, amely előírja a politikai pártoknak az éves pénzügyi jelentések közzétételét, de csak a tagországok 32 százaléka tudta ezt be is tartatni.  

(Forrás: OECD: Korrupcióellenes és integritási kilátások 2024/ Foto: Shutterstock)