Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Továbbra is rendkívül kedvező képet fest a hazai munkaerőpiac. A munkaerőpiaci trendeket jobban megragadó 3 havi mozgóátlag alapján a február–áprilisi időszakban a foglalkoztattak száma a 15–74 éves korosztályban megközelítette a 4,74 millió főt. Ez éves bázison 41 ezer fős bővülést jelent. Ez a növekedés ráadásul szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, itt a foglalkoztatottak száma egy év alatt 38 ezer fős növekedést mutatott.

Emelkedett ugyan a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyar háztartásban élő foglalkoztatottak száma is egy év alatt, azonban létszámuk még így is nagyságrendileg 10 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti csúcstól, vagyis továbbra is elsősorban visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren.

A közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma február–áprilisban 62 ezer főt tett ki, amely 8 ezer fős mérséklődést jelent egy év alatt.

A 2015 végén tapasztalt csúcshoz képest tehát közel negyedére csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma, miközben a programokból kilépők – többek között a képzéseknek köszönhetően – jelentős részben el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A csökkenő létszám ellenére ugyanakkor fontos a programok fenntartása, az alacsonyan képzettek, illetve a hosszú ideje munkanélküliek, inaktívak közvetlenül csak nagy nehézségek árán integrálhatóak az elsődleges munkaerőpiacra, az ő bevonásukban kulcsszerepe lehet a közeljövőben is a közfoglalkoztatásnak.

Milyenek most a munkaerőpiaci kilátások?

A munkaerőpiaci kilátások kapcsán kedvező továbbá, hogy az aktivitás is folyamatos élénkülést mutat. A február–áprilisi időszakban közel 68 ezer fővel jelentek meg többen a munkaerőpiacon, mint a megelőző év azonos időszakában.

Az előző év azonos időszakához képest ugyan emelkedett a munkanélküliek száma és részaránya, azonban egyik érték sem tekinthető kiemelkedőnek, akár hosszabb távot, akár nemzetközi kitekintést nézve. Ezen felül az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy a trendforduló már bekövetkezett, a gazdasági aktivitás fokozódásával a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkenésnek indult.

Mi várható 2024 egészében a munkaerőpiacon?

Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben tovább bővülhet a gazdasági aktivitás emelkedése nyomán. Habár még vannak a magyar gazdaságban munkaerő-tartalékok a fiatalok, az idősebbek, valamint az alacsonyan képzettek körében, a munkaerőpiaci súrlódások, mint keresési időtartam vagy a munkaerő és az álláshelyek területi eloszlása közötti különbségek nyomán a munkaerőhiány ismét erősödhet a magyar gazdaságban. Ez pedig egyrészről segíti a gyors bérdinamika fennmaradását, másrészről pedig fejlesztésre, hatékonyságnövelésre ösztönzi a vállalati szektort, amely hosszabb távon járul hozzá a gazdasági növekedés dinamizálásához.

A KSH foglalkoztatási adatai részletesen

– A 2024. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 739 ezer fő volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 39 ezerrel, 2 millió 243 ezer főre bővült.

– A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezer fő dolgozott, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma 11 ezerrel, 110 ezer főre bővült, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 62 ezer főre csökkent.

– A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal, 74,9 százalékra nőtt. A ráta a férfiak esetében változatlan, 78,7 százalék maradt, míg a nőknél 1,1 százalékponttal, 71,1 százalékra emelkedett.

Czomba Sándor: egyre többen a munkaerőpiacon
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a foglalkoztatottak száma 2024 áprilisában 4,749 millióra bővült, vagyis az előző év azonos időszakához képest további 39 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban.
A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a 2010 előtti időszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, ráadásul átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az adatokat értékelve kiemelte, hogy az áprilisi munkaerőpiaci eredmények több szempontból is kedvezőek. A foglalkoztatottak markáns bővülése mellett ugyanis egy év alatt a gazdaságilag aktívak száma 66 ezer fővel nőtt, ráadásul a munkaerőpiacra belépők több mint fele el is tudott helyezkedni.
Az államtitkár rávilágított, hogy a dolgozók számának növekedéséhez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a foglalkoztatottság a 65 év felettiek és a nők körében érdemben bővült. A csökkenő közfoglalkoztatotti létszám és az ezzel párhuzamosan emelkedő foglalkoztatottság rámutat, hogy egyre többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkapiacon. Ehhez a hazai és uniós forrásból megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is hozzájárultak.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány célja egyrészt az, hogy a mintegy 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával tovább emelje az aktivitást, másrészt az, hogy a 20–64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságot. Ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés újraindításához, valamint a növekedési ütem további emeléséhez.
E célok elérése érdekében a kormány 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indít uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Mindebből a fiatalok foglalkoztatottságának növelése érdekében áprilisban elindult a több mint 196 milliárd forint keretösszegű Ifjúsági Garancia Plusz Program, május 16-tól pedig 150 milliárdos kerettel indult el a 30 év feletti álláskeresők támogatása. Utóbbi uniós forrásból megvalósuló program bértámogatást, lakhatási és utazási támogatásokat, képzési támogatásokat tesz elérhetővé, mintegy 77 ezer álláskereső munkához jutást lehetővé téve.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó: