Ennek hivatkozási alapja az Eurostat által publikált, fogyasztásra vonatkozó adatsor.

A probléma ezzel az, hogy a fogyasztás a szegénységnek egy nagyon rossz mérőszáma,

maga az Eurostat is kiemeli, hogy ha a szegénységi helyzetet akarjuk vizsgálni, akkor egyszerre kell figyelembe venni a jövedelmi, a fogyasztási és a vagyoni helyzetet. Pontosan ezen komplex problémára válaszul alkottak meg egy szegénységi mutatót, amely figyelembe veszi mindhárom definíciót, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát” – fogalmazott Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. 

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek számítanak azok, akik a következő 3 kategória közül legalább egyben érintettek: 

• relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők; 

• nagyon alacsony munkaintenzitás: azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korúak (18 és 64 év közöttiek) az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával; 

• súlyos anyagi és szociális depriváció: 13 tétel közül, mint például lakás megfelelő fűtésének hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, kétnaponta történő húsételfogyasztás hiánya stb. legalább 7 jellemző. 

Ahogy látható, a fenti mutatószám megfelel az Eurostat által támasztott szakmai kritériumoknak, és egyaránt figyelembe veszi a jövedelmi, az anyagi, valamint a fogyasztási helyzetet. 

1. ábra: A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (százalék, 2023) Forrás: Eurostat.

Az Eurostat 2023-as adatai alapján az EU tagállamai közül 14-ben magasabb volt a szegénységnek kitettek részaránya, mint Magyarországon. A GKI által kiemelt Romániában 32,0, Bulgáriában pedig 30,0 százalék, vagyis legalább másfélszer akkora volt a szegénység ezen két államban, mint Magyarországon azon mutató szerint, amelyet kifejezetten azért alkottak meg, hogy a szegénységet mérje, és amelyet A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (az EU 2030-as céljai) keretében is alkalmaznak. 

Ha időrendben nézzük az adatokat, azt láthatjuk, hogy 2015-ben Magyarországon még 30,6 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Vagyis 8 év alatt több mint 10 százalékponttal csökkent a szegények aránya hazánkban, ami 1,098 millió fős mérséklődés. Ennyien léptek tehát ki a szegénységből a magasabb foglalkoztatás, a bővülő családtámogatások vagy éppen a növekvő bérek révén az elmúlt években. A 2015 előtti évek vonatkozásában az Eurostat némiképp eltérő definícióval vizsgálta a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettséget, figyelembe véve a módszertani eltéréseket is. E szerint

2010 óta több mint 1,2-1,3 millió fővel csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma Magyarországon. 

„Általában minden munkavédelmi előírás azzal kezdődik, hogy a megfelelő eszközt használjuk a megfelelő feladat elvégzésére. Nincs ez másként a közgazdaságtanban sem: a szegénység mérésére is illik az arra alkalmas mutatószámokat vizsgálni, nem épp azt, amelyik alátámasztja a saját narratívánkat vagy amelyik épp a kezünk ügyébe esik. Ellenkező esetben a közgazdász csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt” – fogalmazott Molnár Dániel. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr