A The Wall Street Journal (WSJ) beszámolója szerint 2022 márciusában a külföldi magánhitelezők hitelmoratóriumban állapodtak meg Ukrajna számára, és az államadósság kifizetését átmenetileg felfüggesztették. Most azonban úgy döntöttek, követelik Kijevtől az értékpapírok egy részének visszafizetését. 

A lázadó kötvénytulajdonosok közé tartozik két amerikai befektetési társaság, a Pimco és a BlackRock, amelyek mintegy ötödét adják Ukrajna 20 milliárd dolláros kinnlevő eurókötvényeinek. A hitelezők terve szerint az adósság egy részének leírásáért cserébe az ország elkezdheti a törlesztéseket. A cégek bizottságot alakítottak, és ügyvédeket fogadtak fel, hogy tárgyaljanak Kijevvel. 

Egyes nyugati vállalatok két éve hosszabbítgatják Ukrajna hitelszabadságait, vagyis a meglévő kötvényekre nem kaptak kamatot. Most persze fogy a türelmük, eljött a pénz begyűjtésének ideje.

Nem titok, hogy 2022 óta az ukrán kötvények lényegében összeomlottak. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben enyhe emelkedés volt tapasztalható, az áraik még mindig jóval alacsonyabbak, mint a konfliktus kezdete előtt. 

A hitelezők évi 500 millió dollár kamatfizetést szeretnének kapni, és jelezték, hogy később hajlandóak lennének további segélynyújtásra. Ugyanakkor az Egyesült Államok és szövetségesei attól tartanak, ha Kijev elkezdi az adósságszolgálatot, akkor a közelmúltban Ukrajna megsegítésére kiutalt pénz a kötvénytulajdonosokhoz kerül.  

A WSJ forrásai szerint egyes szponzorok azt javasolták, hogy az adósságok részleges visszafizetéséhez használják fel az Európai Unióban és az Egyesült Államokban befagyasztott orosz eszközöketl. De a Nemzetközi Valutaalap, valamint néhány G7-ország nem támogatta a kezdeményezést.  

Ha nem születik megállapodás, Kijev már ez év augusztusában fizetésképtelenné válhat. A WSJ kifejti, hogy ez a befektetők körében negatívan befolyásolhatja az ország hírnevét, és megnehezítheti a további hitelek bevonására irányuló kísérleteit. 

Az orosz szakértők szkeptikusak, szerintük a fizetések újraindításáról szóló üzenetet az Ukrajna által a hitelező országoknak címzett, az adósság átstrukturálására vonatkozó javaslattal összefüggésben érdemes figyelembe venni. Az IMF állítólag még támogatná is a felülvizsgálatot, ami már a harmadik lenne az elmúlt tíz évben.  

Az első szerkezetátalakításról 2015-ben állapodtak meg Kijevben Petro Porosenko exelnökel, a másodikról pedig 2022-ben Vologyimir Zelenszkij vezetésével. Egyelőre viszont senki sem akar beleegyezni a harmadik módosításba, mert már nem hisznek Ukrajna győzelmében.  

Az egyik orosz közgazdász nyíltan kifejti, hogy két évvel ezelőtt a hitelezők biztosak voltak abban, hogy Moszkva nem nyerhet. A fogadás az volt, hogy ha a konfliktus befejezése után beleegyeznek a befektetésekbe és a hitelekbe, akkor minden érintett lenyűgöző osztalékot kap – legalábbis jóvátételt és kártalanítást Oroszországtól.   

Szerinte emiatt öntött a Nyugat óriási mennyiségű pénzt Ukrajnára, és most legalább egy részét szeretné visszakapni, mielőtt „minden szétesik”. Más szóval, a hitelezőknek kifizetődőbb, ha most úgy jutnak pénzhez a kamatokból, hogy leírják a hitel egy részét, ahelyett, hogy a jövőbeni pénzkereset illúziójával hitegetnék magukat. 

 „Innentől a legbrutálisabb alkudozásnak lehetünk a tanúi, elkezdődik a licitálás, hogy kinek a pozíciója nyer…”  

Köztudott, hogy az ukrán költségvetésben minden második hrivnya külső eredetű. Az országon belül beszedett pénzt a katonai műveletek finanszírozására fordítják. És minden szociális kötelezettséget, mint például a közszféra fizetését és a nyugdíjakat a külföldi források biztosítják. Emellett nem szabad megfeledkezni az ukrán belső adósság gigantikus piramisáról. Az ország költségvetésében már most is van egy óriási, 50-60 milliárd dolláros pénzügyi lyuk, amit egyszerűen nincs mivel befoltozni. Vagyis az ország gazdasága minden fronton ropog, bár némi támogatást még élvez az IMF-től.  

Persze valószínű, hogy Ukrajna képes lesz valamiféle adósság-átütemezésre, és egyes országok továbbra is beleegyeznek egy ilyen lépésbe, az amerikai magántulajdonban lévő Pimco és a BlackRock azonban mindezt nem kívánja elviselni.  

Utóbbi társaságot sokan a Demokrata Párt egyik komoly pillérének tartják. Most úgy tűnik, hogy a lehető leggyorsabban kivennék a korábban befektetett pénzt, mert nem igazán hisznek Ukrajna sikerében, emellett a befektetők idegesek lehetnek Donald Trump esetleges választási győzelme miatt is.  

Ennek ellenére valószínű, hogy a felek békés megegyezésre jutnak, és megkezdődnek bizonyos kamatfizetések, de azok jóval kisebbek lesznek a kívántnál. A fronton az ukrán fegyveres erők helyzete súlyos. Minél rosszabbul mennek a dolgok, annál alacsonyabb lesz a piaci kereslet az ukrán kötvények iránt, amelyeket egyébként szinte senki sem vesz meg.

Ekkor a pénz visszafizetésére irányuló követelések még élénkebben fognak hangzani. Kijev számos rabszolga-megállapodást kötött, amelyek alapján a hitelezők különféle típusú ingatlanokat, termőföldeket zálogosítottak el, de ezt csak a konfliktus sikeres lezárása után lehetne érvényesíteni.  

Az amerikai Advantage Data pénzügyi adatszolgáltató szerint a kelet-európai országkötvényei jelenleg 25 és 35 cent között mozognak a dollárhoz viszonyítva, ami akár 15 milliárdos veszteséget is jelenthet. 

Ha megszületik a megállapodás, az pénzügyileg főleg azoknak a befektetőknek lehet kifizetődő, akik akciós áron vásároltak be Ukrajna kötvényeiből. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock