A Financial Times annak az ukránokat égető kérdésnek járt utána, hogy az ország fennmaradása szempontjából megóvnák-e a munkaerőt a haderőre éhes frontvonaltól, hogy legalább valamilyen szinten megtartsák a gazdaságot.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
Cikkünkben felidézzük 2022 július utolsó hetét, amikor a Naftogáz Ukrajna legnagyobb olaj- és gázszolgáltató vállalata bejelentette, hogy nem fogja kifizetni az eurókötvények tulajdonosai számára az esedékes törlesztőrészleteket és kamatokat, amivel technikai csődbe került (2022-ben 1,4 milliárd USD a kibocsátott kötvények értéke). De nem csak a vállalatot, hanem egész Ukrajnát is magával ránthatja ezzel a döntéssel.
Donald Tusk egy X-bejegyzésben ment le diplomáciai kocsmaszintre, és kezdett hergelni az amerikai republikánusok ellen, mire az óceán túloldaláról hasonló szintű beszólogatás kezdődött. Nem túl biztató előjel azokra az időkre nézve, amikor majd egy másik Donald áll vele szemben.
Mintegy 19 milliárd dollárba kerülne újabb félmillió katona besorozása az idén. Ha nem vonulnak be, az emberhiány már a háború végső kimenetelét befolyásolhatja. A pénz azonban nem áll rendelkezésre.
A maradványpénzek és némi japán segély megmenti az ukrán államot a leállástól március végéig. Ha azonban utána sem érkeznek meg az amerikai és az európai nagy segélycsomagok, az a gazdasági véget jelenti Kijev számára.
Az utóbbi hetekben felerősödtek az Ukrajna EU-tagsága körüli viták. A szegény, háború sújtotta ország hatalmas terhet ró a mai tagokra. Továbbá a nyugat-balkáni, az unióhoz hosszú ideje csatlakozni kívánó államokról teljesen megfeledkeznek Brüsszelben, így ezek más gazdaságok felé kacsingatnak.
Több mint 1 millió tonnával csökkent az ukrán terményexport, amióta Moszkva felrúgta a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
Ha az ukrán menekült nők valamennyien úgy döntenének, hogy nem térnek vissza hazájukba, az évi 20 milliárd dollárjába kerülne Ukrajnának. A kormány máris kampányba kezdett.
Magyarország 25 termékkört tett tiltólistára a hazai agrárpiac védelmében.
Januárban kértük először a helyzet azonnali rendezését. Az Európai Bizottság semmit nem tett. Amikor azonban magunk oldjuk meg a problémát, Brüsszel egyből támadó üzemmódba kapcsol.
Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter feladta a küzdelmet Brüsszel ellen, és éppen a Zelenszkij-látogatás napján jelentette be lemondását.
Az ukrán gabonaimport miatt fuldokló országok agrárpiaca egyre kétségbeejtőbb helyzetben van. A tagállamok most közös levélben fogalmazták meg követeléseiket és ajánlásaikat, amelyet az EB elnökének, Ursula von der Leyennek juttattak el.
Kijev azonnali szankciót követel az orosz atomenergiára, közben a nyugati energiamultik profitjának egy részét kéri.
Ismét sikerült belerúgni Magyarországba: egy centet sem kapunk az ukrán gabona okozta károk enyhítésére.
A Nemzetközi Valutaalap közel 5650 milliárd forintos „segélye” minimum három évre szólna, és ugródeszka lehetne egy igazán szép hitelcsomaghoz.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
