A brit politikai rendszer hagyományos kétpártrendszere széttöredezőben van. Zarah Sultana és Jeremy Corbyn új baloldali szocialista pártot alapítanak, ami a fiatalokat és a baloldali szavazókat célozza. A politikai fragmentáció lehetőséget adhat Magyarországnak új szövetségesek keresésére.
Az Egyesült Királyságban a héten felülvizsgálják a költségvetést, amelynek a végén hatalmas összegeket szabadíthatnak fel a tudomány és a technológia területére. A támogatások megszerzése azonban küzdelmes lehet az egyes minisztériumok számára, a pénz mellé pedig hosszú távú stratégia is kell, ami segíti az innovációt.
Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Az alkohol- és drogfogyasztást kiszűrő, mesterséges intelligenciával működő kamerát tesztelnek az Egyesült Királyságban. A Heads-Up nevű berendezés a sofőrök viselkedését elemzi, és képes felismerni a befolyásolt állapotban vezetőket.
A Tesla szokatlan lépésre szánta el magát: az elektromosautó-gyártó a brit kormánynál lobbizik a szigorúbb károsanyag-kibocsátási szabályokért. Míg a hagyományos autógyártók a szabályozások lazítását kérik, Elon Musk cége a zéró emissziós járművekre vonatkozó előírások további szigorítását szorgalmazza.
Sok éven át tartó tárgyalásokat követően az Egyesült Királyság visszaadja utolsó afrikai kolóniáját Mauritius állama számára. A kérdéses terület a Chagos-szigetek, amelyek egyike egy fontos brit–amerikai katonai támaszpont otthonául szolgál.
A BBC tudósított egy érdekes kezdeményezésről, amely során a bányászat melléktermékét, a bazaltport használják a gazdák, hogy megkössék a talajban a szén-dioxidot, és még állítólag a földjeik is termékenyebbek lesznek tőle.
A legfrissebb adatok szerint a britek már megbánták a brexitet. A közvélemény szerint bár az új munkáspárti kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy visszavezesse Nagy-Britanniát az EU-ba, a legtöbben mégis támogatnák azt. Ezzel csak az a probléma, hogy nem lehet ki- és belépkedni egy szervezetbe a pillanatnyi hangulat függvényében.
Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között létrejött AUKUS biztonsági paktum új szakaszába lépett, amely lehetővé teszi Canberra számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát fejlesszen.
Giorgia Meloni miniszterelnök reméli, hogy az intézkedés eloszlatja a helyi aggodalmakat, hogy a külföldiek okozták a lakhatási költségek emelkedését.
Több évszázados hagyomány látszik megtörni a két és fél pártrendszer eróziójával, miután a konzervatívok vereségével megerősödött a Reform Párt. A brexittel szembeni várakozások, főként a nagyhatalomként való kiemelkedés nem valósult meg. Ehelyett India megelőzte a briteket mint a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Az új kormány külpolitikai irányvonala azonban várhatóan változatlan marad, főként Ukrajnával kapcsolatban.
A Munkáspárt 14 év után tér vissza a hatalomba az Egyesült Királyságban, miután földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a július 4-ére előre hozott parlamenti választáson. Az exit pollok szerint a Munkáspárt 2001 óta a legjobb eredményt érte el, és 410 mandátumot szerezett, míg a konzervatívok fennállásuk leggyengébb számait produkálták 131 mandátummal.
Az Egyesült Királyság akár 9500 milliomost is elveszíthet idén – derül ki egy friss felmérésből. Ez trendfordulót jelent, korábban ugyanis London például a vagyonosok kedvelt célpontja volt.
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azzal vádolja a kínai kormányzati kémügynökség által támogatott hackereket, hogy évek óta tartó kibertámadási kampányt folytatnak politikusok, újságírók és vállalkozások ellen. Kína persze mindent tagad.
Hatalmas globális verseny alakult ki a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatókért és vállalatokért. Egyes országok nem csak beruházásokkal próbálnak fennmaradni: kifejezetten igyekeznek elorozni más államok erőforrásait.
„Európa legveszélyesebb nukleáris létesítményének” az igazi problémája azonban nem a felfedezett hackelés, hanem a nukleáris anyagok szivárgása…
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.
Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.
A versenyfelügyelet vizsgálni kezdte a Tesco, a Sainsbury’s, az Asda és a Morrisons szupermarket élelmiszer- és üzemanyagárait, mivel gyanítható, hogy a verseny hiánya miatt túl sokat fizettetnek a vásárlókkal.
Rishi Sunak brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök megállapodtak arról, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan kereskedelmi paktumról, amely segítheti a brit autógyártókat, hogy részesülhessenek az inflációcsökkentő törvény elektromos autókra vonatkozó támogatásaiból, valamint felgyorsítaná a fejlett fegyverek, például hiperszonikus rakéták közös fejlesztését is.
Továbbra is problémák tornyosulnak a britek előtt. Bár az első negyedévben 0,8 százalékos volt a brit GDP-növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, a termelékenység továbbra is vérszegény.
