Néhány nappal ezelőtt a brit médiában még arról értekeztek, hogy kínai és orosz kötődésű hackerek feltörték az egyesült királyságbeli Sellafield nukleáris hulladékot újrafeldolgozó üzemének rendszerét.  „Európa legveszélyesebb nukleáris létesítményének” az igazi problémája azonban nem a felfedezett hackelés, hanem a nukleáris anyagok szivárgása… 

December 5-én a brit Guardian hivatalos dokumentumokat idézve felfedte, hogy 2019-ben a sellafieldi nukleáris létesítményben  

a mérgező radioaktív hulladékok tárolására használt silón repedések jelentek meg, ami „potenciálisan súlyos következményeket” okozott.  

A dokumentum úgy véli, hogy a szivárgás 2050-ig folytatódhat, és ha a helyzet tovább romlik, szennyezheti a talajvizet. Egy névtelen szakértő elárulta, hogy a radioaktívszivárgással kapcsolatos tényeket és lehetséges kockázatokat a hatóságok évek óta a szőnyeg alá söpörték. 

Ebben a feldolgozóban van a világ legnagyobb plutónium készlete 
A Sellafield nukleáris létesítmény Északnyugat-Angliában található, 6 négyzetkilométeres területen, jelenleg Európa legnagyobb és az egyik legveszélyesebb nukleáris létesítménye. A hidegháború idején az atomfegyverek előállításához szükséges plutónium előállításáért a Sellafieldi Atomerőmű volt felelős, amely Olaszországból, Svédországból és más országokból is fogadta a nukleáris hulladékot. Jelenleg a világ legnagyobb plutóniumkészletével rendelkezik. 

A The Guardian friss jelentése szerint Európa legnagyobb, több évtizede működő nukleáris létesítménye számos biztonsági problémával küzd, többek között azbeszt- és tűzveszéllyel.  

Ami még aggasztóbb, hogy nem csak a silón, de repedések keletkeztek annak a tónak a beton- és aszfaltburkolatán is, amelyben több évtizede nukleáris iszapot tárolnak, és ahonnan a mérgező folyadék már legalább három éve szivárog.  

A jelentés idézte az Egyesült Királyság Nukleáris Szabályozási Hivatalának (ORR) júniusi jelentését, amely szerint a sellafieldi nukleáris létesítmény még 2019-ben szivárgást jelentett. A következő két évben a szivárgás jelentősen romlott, jelenleg napi 2,3-2,5 köbméter szivárog el a radioaktív folyadékból. A szivárgásnak már most is súlyos következményei vannak, a jelenség pedig akár 2050-ig folytatódhat, mi több: akár a talajvizet is elszennyezheti a környéken. 

A jelentés azt is megemlíti, hogy az ellenőrök szerint nem lehet kiszámítani, hány repedés keletkezett a tárolón, ezért feltételezések és a létesítmény eddigi szivárgásai alapján modellt készítenek. Ennek célja,  hogy pontosabban megbecsüljék a lakosságot és a helyszínen dolgozókat érintő kockázatokat. A létesítmény dolgozóit egyelőre otthonmaradásra szólították fel. 

Persze Sellafield azzal érvel, hogy a szivárgás nem jelent „további kockázatokat” a személyzetre és a nyilvánosságra nézve. A tudósokat azonban egyre jobban aggasztja a szivárgás általános mérete és mértéke. A sugárterhelés egészségügyi hatásai a dózistól függően változnak, előfordulhat hányinger és hányás, valamint olyan hosszú távú hatások, mint a szív- és érrendszeri betegségek, szürkehályog, továbbá daganatos betegségek is  azoknál, akik magas szintű sugárzást szenvednek. A nagy dózisok halálosak is lehetnek. 

Eddig az 1957-es tűzvész a Windscale-ben volt az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb nukleáris balesete. Az atomenergiával kapcsolatosbalesetek 7 fokozatú skáláján 5-ös erősséget ért el. (International Nuclear Event Scale, INES, amelyen a 7-es szintet az 1986-os csernobili és a 2011-es fukushimai balesetek érték el.) Egy 2001-es EU-jelentés arra figyelmeztetett, hogy egy potenciális sellafieldi baleset súlyosabb lehet, mint a Csernobil volt 1986-ban, amely ötmillió európai lakost tett ki sugárzásnak. A Sellafieldben ugyanis lényegesen több radioaktív anyagot tárolnak, mint amennyi összesen Csernobilban volt. Igaz, alá kell húzni. hogy jelenleg nem balesetről, csak szivárgásról van szó. Bár annak ilyen eltitkolása igen fontos körülmény. 

A források szerint ugyanakkor a telephely alapvető biztonsági követelményei gyengék, a hosszú távú veszélyeket figyelmen kívül hagyják, vagy nem ellenőrzik. A létesítmény egyik vezető alkalmazottja azt mondta a Guardiannek, hogy még a tüzet vagy az azbesztet sem tudták kezelni a helyszínen, nem beszélve a nukleáris védőréteg széttöredezettségéről. 

A Guardian idéz egy 2022 novemberében a sellafieldi nukleáris létesítmény igazgatósági tagjainak küldött dokumentumból, amelyben foglalkoznak a telephelyen tapasztalható romló biztonsági feltételekkel.  

Ez a dokumentum arra figyelmeztet, hogy a nukleáris biztonsággal, valamint az azbeszt- és tűzvédelmi szabványokkal kapcsolatos hiányosságok sorozata „halmozott kockázatot” jelent majd a nukleáris létesítményre nézve. Mi több: a  Sellafield kockázati jelentést ismerő források szerint több mint 100 biztonsági problémát tártak fel a helyszínen.  

A The Guardian beszámolt diplomáciai levélváltásokról is, amelyek szerint a sellafieldi nukleáris létesítményben történt szivárgás aggodalmat keltett az amerikai tisztviselők körében. Korábban a sellafieldi nukleáris létesítmény működési státusza diplomáciai feszültségeket is okozott az Egyesült Királyság, Írország és Norvégia között. 

A norvégok attól tartanak, amennyiben baleset történik egy nukleáris létesítményben, a szél radioaktív részecskéket repíthet Norvégia területére, ami pusztító következményekkel járhat Norvégia élelmiszer-termelésére és élővilágára.  

A modellek szerint a radioaktív felhő kevesebb mint 12 óra alatt elérheti a norvég partokat. A sellafieldi nukleáris létesítmény környezeti hatásai miatt az ír kormány már 2006-ban az Egyesült Nemzetek Törvényszékéhez fordult, hogy megpróbáljon fellépni a nukleáris létesítmény ellen. 

A Sellafield és más nukleáris létesítmények megfigyeléséért felelős brit tudósokból álló bizottság egyik tagja úgy nyilatkozott a Guardiannak, hogy Sellafieldnél fokozottabb odafigyelésre van szüksége, mivel a szivárgással és a lehetséges kockázatokkal kapcsolatos tényeket „szigorúan elrejtették” a tisztviselők elől.  A neve elhallgatását kérő tudós azt mondta: „Jelenleg nehéz megmondani, hogy az átláthatóságot kidobják-e az ablakon, mert senki sem elég bátor ahhoz, hogy azt mondja: Fogalmunk sincs, mennyire veszélyes ez.” 

Egy nappal a szivárgásról szóló figyelmeztetés megjelentetése előtt a Guardian olyan forrásokat idézett, amelyek szerint

a sellafieldi atomlétesítménybe egy Oroszországhoz és Kínához szorosan kötődő hackerszervezet hatolt be.

A jelentés szerint a nukleáris létesítmények számítógépes rendszerei gyengén védettek. A szakértők már 2015-ben felfedezték, hogy rosszindulatú programokat ágyaztak be a rendszerekbe, így meglehet, hogy külföldi hackerek legfelsőbb szintű bizalmas információkhoz jutottak, de mindezt a vezető tisztségviselők szándékosan eltitkolták.