Az üzleti és kereskedelmi bizottság képviselői kedden arról kérdezték a szupermarketek vezetőit, hogy miért emelkednek még mindig az élelmiszerárak annak ellenére, hogy egyes nagykereskedelmi költségek csökkennek. A négy megkérdezett szupermarket-vezető tagadta, hogy profitálni akarnának az inflációból.
Most már a britek is érzik azt, amit a magyarok éreztek
A brit szupermarketeket képviselő British Retail Consortium (BRC) adatai szerint az élelmiszerárak 14,6 százalékkal emelkedtek a júniusig tartó időszakban. Ez a májusi 15,4 százalékhoz képest mérséklődött, ám az árak nem csökkennek, inkább csak lassabb ütemben emelkednek. A növekvő élelmiszerárak pedig továbbra is az egyik fő okai annak, hogy az általános inflációs ráta igen magas az Egyesült Királyságban.
Darren Jones elnök elmondta, hogy a Morrisons kivételével az említett szupermarketek profitja nőtt a Covid-járvány előtti időszakhoz képest.
Azt is hozzátette, hogy nemrég hallott olyan Asda-alkalmazottakról, akik „adományokat gyűjtöttek a saját szupermarketjükben lévő élelmiszerekből, mivel nem tudnak megélni a fizetésükből”.
Valamennyi brit szupermarket azt állítja, hogy minimálbért vagy annál többet fizet, és azzal érveltek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék a vásárlókat a megnövekedett energia-, munkaerő- és nyersanyagárak okozta drágulástól – adta hírül a BBC.
Jane Hunt konzervatív parlamenti képviselő megkérdezte a vezetőket, hogy összejátszanak-e az árak meghatározásában. Kris Comerford, az Asda kereskedelmi igazgatója erre azt válaszolta, hogy az Egyesült Királyság kiskereskedelme „a legversenyképesebb piac” – ezt a véleményt a Sainsbury’s és a Tesco vezetői is osztották, továbbá hozzátették, hogy nem támogatják az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árplafon bevezetését – pedig ezt tervezgeti a brit kormány.
Politikusok, szakszervezeti tagok és a Bank of England elnöke is feltette a kérdést: miért nem mérséklődtek a szupermarketek árai olyan gyorsan, mint például a búza nagykereskedelmi ellenértéke? A boltok vezetői erre azt válaszolták, hogy a nagykereskedelmi költségek csökkenése csak idővel, általában három–kilenc hónap alatt érezhető.
| Magyarországon is vizsgálódik a versenyhivatal A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatai Magyarországon is elindultak februárban annak érdekében, hogy kiderítsék, mi okozhatja ugyanazon termékek teljesen különböző árait az Európai Unión belüli országokban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, „számos élelmiszeripari terméket, például a vajat vagy a száraztésztát érintően akadtak szélsőségek, utóbbinál például akár háromszoros árkülönbséget is látni lehet a németországi vagy a csehországi boltokhoz képest. Mindez olyan méreteket öltött, hogy az árazás miatt már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálatokat indított.” „A gyorsított ágazati vizsgálat során szakembereink elsősorban azt elemzik, hogy az ágazat egy részében miért volt tapasztalható kiugró áremelkedés: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, a nyersanyagkínálat okozza, vagy esetleg a részt vevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje” – tudta meg február elején a Makronóm a GVH-tól. |
