Hatalmas globális verseny alakult ki a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatókért és vállalatokért. Egyes országok nem csak beruházásokkal próbálnak fennmaradni: kifejezetten igyekeznek elorozni más államok erőforrásait. 

A mesterséges intelligenciát ma globális szinten kutatják és fejlesztik. A Stanford Artificial Intelligence Report 2023 című tanulmánya szerint az MI-be történő globális magánbefektetések 2022-ben 91,9 milliárd dollárt tettek ki, ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a Goldman Sachs szerint a globális MI-beruházások 2023-ban elérték a 110,2 milliárdot, 2025-re pedig 158,4 milliárd dollárra nőnek. 

Azonban az erőviszonyok igencsak különbözők. Az USA messze meghaladja a vetélytársait: a Macro Polo szerint a „felső kategóriás” mesterségesintelligencia-kutatók közel 60 százaléka amerikai egyetemeken és vállalatoknál dolgozik, a Mirae Assets szerint pedig január végéig 249 milliárd dollárnyi magánfinanszírozást gyűjtöttek össze. Rengeteg jelentős vállalatnak ad otthont az ott található Szilícium-völgy, köztük az OpenAI-nak, a Google-nek és a Metának, amelyek a jelenleg legismertebb nagy nyelvi modelleket és generatív mesterséges intelligenciákat keltették életre. 

A régióban a már említett Goldman Sachs-tanulmány szerint 2022-ben az MI-be fektetett magánberuházások 47,4 milliárd dollárt tettek ki, ami az abban az évben  

a globális mesterségesintelligencia-beruházások több mint a fele volt.  

Az Egyesült Államok kormánya is aktívan fektet be az MI-kutatásba és -fejlesztésbe, 2022-ben 3,3 milliárd dollárt költött a technológiára. 

A dobogó második fokán jelenleg Kína áll, amely a Mirae Assets szerint a legjobb MI-kutatók 11 százalékát tudhatja magáénak. Az ottani kormány is nagy összegeket invesztál a versenybe: az IDC várakozásai szerint a kínai befektetések 2027-re elérik a 38,1 milliárd dollárt, ami a világ összes befektetésének a 9 százaléka.  

Az Egyesült Királyság évek óta a mesterségesintelligencia-verseny egyik jelentős résztvevője. A Nemzetközi Kereskedelmi Hivatal (ITA) szerint a brit az amerikai és a kínai után a harmadik legnagyobb MI-piac a világon, jelenleg 21 milliárd dolláros értéken áll, amely becslések szerint 2035-re eléri az 1 ezer milliárdot. 
 
Az országban számos mesterségesintelligencia-startup található, köztük a vezető MI-fejlesztő laboratórium, az AlphaGo és az AlphaFold mögött álló DeepMind. 
 
A kutatásra és fejlesztésre fordított brit kormányzati kiadások is emelkednek: Rishi Sunak miniszterelnök állítólag 400 millió fontra tervezi növelni a chipekre és szuperszámítógépekre fordított összegeket, beleértve egy 100 milliós beruházást egy bristoli szuperszámítógép-üzembe, amely a Hewlett Packard Enterprise és a Bristoli Egyetem együttműködésével valósul meg. 

Az európai uniós államok közül Franciaország foglalja el a legelőkelőbb helyet, hatodikként szerepel a listán 338 startupvállalkozással és 7 milliárd dollárnyi magánbefektetéssel 2013–2022 között. 
 
Az ország mesterséges intelligenciára fordított kormányzati kiadásai is bővülnek: Emmanuel Macron elnök 500 millió eurós, azaz mintegy 533 millió dolláros befektetést vállalt az új MI-startupok létrehozására. 

Bár több ország is igyekszik bevonzani a magánbefektetőket, és önmaga is támogatja a technológiával kapcsolatos kutatást-fejlesztést, egyéb utakon is igyekeznek előnyt szerezni. Egy, a brit Synthesia vállalathoz közel álló szakember a Financial Timesnak elmondta, hogy brit és európai startupokat nemrég kanadai és egyesült arab emírségekbeli tisztviselők kerestek meg azzal, hogy telepítsék át a székhelyüket hozzájuk. A vállalatoknak támogatásokat, kedvezőbb adózási feltételeket és szabályozást ajánlottak, hogy rávegyék őket a helyszínváltoztatásra. 

Egy német vállalathoz – amely Európa legjobban finanszírozott MI-startupjai közé tartozik – közel álló ember elmondta, hogy eddig Kanadába, az Egyesült Arab Emírségekbe, Szingapúrba, az Egyesült Királyságba és Dániába hívták őket. Ezek az országok egyértelműen azért küzdenek, hogy versenyben maradhassanak a nagyokkal. 

Kanada már most is több ezer mesterséges intelligenciával foglalkozó startupnak – például a Cohere-nek – és olyan vezető kutatóknak ad otthont, mint a Turing-díjas Yoshua Bengio. A bevándorlást felgyorsító politikával, valamint kutatási-fejlesztési hitelekkel igyekszik becsábítani a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat és szakembereket az országba – állítja a Financial Times. 

Úgy tűnik, hogy ezek az ajánlatot tevő országok néha sikerrel is járnak: a Captain AI, amely éttermek számára értékesít MI-szoftvereket, jelenleg Londonból ugyancsak Kanadába költözik, és inkább az észak-amerikai ügyfélkörre koncentrál. Az Egyesült Arab Emírségek szintén azt reméli, hogy a feltörekvő technológia egyik központi területévé válik. 

Amit pedig kínálnak, az igencsak csábító lehet a kutatók és az MI-vel foglalkozó vállalatok számára. Az EU nemrég fogadta el a világ egyik legszigorúbb mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, ezáltal az európai vállalatoknak úgy kell átalakítaniuk a rendszereiket, hogy azok megfeleljenek az új szabályoknak. Az uniós előírások néhány brit vállalatra is érvényesek. Az Egyesült Arab Emírségek azonban azt ígéri nekik, hogy igyekszik olyan szabályozást bevezetni, amely nem túl szigorú és nem fojtja meg a fejlődést, emellett biztosítja, hogy az országban működő vállalatok más piacokon történő értékesítéskor is megfeleljenek az előírásoknak. 

A korábban említett brit Synthesia azonban hűséges marad: a megkeresések ellenére a cég vezérigazgatója és társalapítója, Victor Riparbelli elmondta, hogy nem áll szándékában elköltözni az Egyesült Királyságból, mivel az ország „meghatározó nemzetközi tehetségeket, a mesterséges intelligencia területén világelső egyetemeket és Európa legjobb finanszírozási környezetét” biztosítja.