Továbbra is problémák tornyosulnak a britek előtt. Bár az első negyedévben 0,8 százalékos volt a brit GDP-növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, a termelékenység továbbra is vérszegény.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Jól indult a britek számára a 2022-es év: első negyedéves 0,8 százalékos GDP-növekedéssel az előző negyedévhez viszonyítva. Ezzel felülmúlták a G7-országok GDP-bővülését: a briteket a németek követik (0,2 százalék). Az OECD-átlag egyébként 0,3 százalék volt, amit a szigetországiak szintén túlszárnyaltak. Ezzel megismétlődött a 2021-es folyamat, amikor a G7-ből szintén a britek voltak az első helyen (7,4 százalék).
A G7-et összességében nézve azt láthatjuk, hogy nem egészen tértek vissza a pandémiát követő lezárásokat megelőző teljesítményhez. A briteknél például március-áprilisban csökkent a GDP, és az OECD becslései szerint a következő évben nem lehet számolni az előzetes várakozások szerinti növekedéssel. Ebben a tekintetben a mélypont a 2007–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság időszaka előtti évtizedben volt, amikor a brít GDP éves szintű csökkenése 2,7 százalék volt. Ezt nyilván mindenképp szeretnék elkerülni, viszont nem épp biztató előjel, hogy a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) jelen állás szerint mintegy 1,7 százalékos GDP-visszaeséssel számol.
Költségvetési Felelősségi Hivatal: Office for Budget Responsibility. Egy fiskális felügyeleti szerv az Egyesült Királyságban, amely bizonyos időközönként független és hiteles elemzéseket készít az ország államháztartási helyzetéről. Fontos azonban, hogy az OBR egy végrehajtó szerv, nem pedig köztestület. (Keretes+fogalomtár)
Termelékenységi problémák
A brit gazdaság jelenleg nem képes a gyors és dinamikus bővülésre, amire sokrétű, komplex tényezők miatt kerül sor, holott egykor nekik volt a legnagyobb gazdaságuk a világon.
A brit gazdaság visszatérő problémája a termelékenység, ami hosszabb távon az életszínvonal emelkedésének a záloga. A termelékenységgel egy adott ország képes kevesebb befektetett energiával többet termelni, aminek két módja van: a munkaóránként megtermelhető mennyiség növelése (gépekbe, berendezésekbe való befektetéssel), az ember és a humán tőke kombinációja, illetve az abba való befektetés. Ez utóbbit a közgazdaságtanban teljes tényezőtermelékenységnek (TFP) hívják.
Teljes tényezőtermelékenység: Total Factor Productivity (TFP). Megmutatja az összes termelési tényező felhasználásával realizált outputot. (Fogalomtár+keretes)
A termelékenységgel kapcsolatos probléma azért is lehet érdekes, mert a 19. században Nagy-Britannia ebben a tekintetben is világelső volt, de az USA a 20. századra megelőzte. A 21. század elején volt esélyük kitörni ebből, amit az is mutat, hogy az 1997 és 2007 közötti időszakban a G7-csoporton belül az USA-t a britek követték a termelékenység vonatkozásában. Igaz, hogy az ezt követő globális pénzügyi és gazdasági válság hatásainak köszönhetően mindegyik G7-ország termelékenysége beesett, de a britek zuhantak a legnagyobb mértékben: 2009 és 2019 között csupán az olaszokat tudták megelőzni, így a második helyről a hatodikra estek a csoportban.
Nem csak a brexit okolható…
A termelékenységben való visszaesésének szerteágazó okai vannak. A globális pénzügyi és gazdasági válság a szigetországban lelassította a hiteláramlást, de számos tanulmány támasztja alá azt is, hogy a válság előtt gyenge mérleget felmutató cégek, illetve vállalkozások a válságot követően finanszírozási deficitet tapasztaltak. Ez a TFP-növekedés lassulásának tudható be, amely egyrészt köszönhető volt annak, hogy ezek a cégek kevesebbet újítottak, nem volt elegendő innováció, és ebben nem is tették érdekeltté őket, másrészt a lassulásban döntő szerepet játszottak a pénzügyi szolgáltatások és az egyéb tudás- és technológiaintenzív iparágak. Emellett a válságnak tudható be, hogy a keresletet visszafogta, amit tovább rontottak a csökkenő kormányzati támogatások, ami így mindent összevetve tompította az innovációra való ösztönzést.
A másik ok a brexit: Nagy-Britannia több mint négy évvel a népszavazás után – 2020 végén – lépett ki az Európai Unió egységes piacából, a távozással kapcsolatos bizonytalanság borús hangulata pedig ránehezedett a beruházásokra is, és ez mind a mai napig rontja a termelékenységet. A brexit akadályokat állított fel a szigetország legnagyobb kereskedelmi partnerével való kereskedelem vonatkozásában, ami így csökkentette az ellátási láncok hatékonyságát és korlátozta azt a piacot, amelyet főleg a kisebb brit vállalatok képesek lettek volna kiszolgálni. A problémát az OBR előrejelzése is megerősítette: a kilépésnek köszönhetően Nagy-Britannia termelékenysége 4 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a brexit nélkül lett volna.
Az unióból való kilépés így az amúgy is mélyen gyökerező és önmagában is komplex problémákat tovább fokozta: a befektetések a britek szempontjából már a brexit előtt sem mentek felhőtlenül, elég csak azt megnézni, hogy nagyjából 30 éve kevesebbet fektetnek be GDP-arányosan, mint az Egyesült Államok, Franciaország és Németország. További probléma, hogy a britek a GDP kisebb részét fordítják kutatás-fejlesztésre. Ennek egyrészt az okai a korlátozó tervezési törvények, amelyek például megakadályozzák az olyan innovációs központok köré való építkezést, mint Cambridge és Oxford. A másik probléma az oktatási rendszer: az ugyanis egyre több fiatalt küld a felsőoktatásba, de a kikerülőket nem vértezik fel a munkaadók által igényelt készségekkel.
Emellett a pénzügyi rendszer is egy hátráltató erőt jelent, hiszen nem biztosítja a kisvállalkozások prosperitásához szükséges saját tőkét, amit tovább súlyosbít az irányítás minősége, a regionális egyenlőtlenségek és a rossz közlekedés.A jelenlegi konzervatív brit kormányzat ugyanakkor egy előnyként tekint a brexitre, amely lehetővé teszi a deregulációt, ami így képes lesz szabadjára engedni a korábban az Európai Unió által korlátok közé szorított találékonyságot. A „kiegyenlítési” programtól emellett azt várják, hogy elősegíti a szigetország minden területének gazdasági fellendülését. Csakhogy ezeknek a mikéntjéről, időpontjáról és a hogyanról nincs hivatalos álláspont, miközben a termelékenységgel kapcsolatos aggodalmak továbbra is állnak.
Borítókép: MTI/AP pool/Frank Augstein
Eredetileg megjelent a makronom.mandiner.hu oldalon.
