2025. július 18., péntek
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.
Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.
Az orosz sajtó nemcsak a katonai eredményekről számol be, hanem sikerként mutatja be azt is, hogy a megszerzett területek növekedésével miképp omlik össze Zelenszkij ígérete, amely szerint a Nyugat támogatását az ott található ásványkincsekkel fizetné ki.
Az OPEC+ és a BP nehéz helyzete, a kávé- és kakaótermés kilátásai, valamint a szén és a vasérc jövője mind olyan tényező, amely izgalmassá és kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló évet.
Benin nyomásgyakorlásként blokkolta a Niger legfontosabb bevételét biztosító nyersolajvezetéket, így még az ott uralkodó katonai junta hatalma is veszélybe kerülhetett volna, ha Kína nem siet a segítségére. Pekingnek jó oka volt rá, hogy elsimítsa a konfliktust.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Nagy beruházások érkezhetnek az argentin rézlelőhelyek kiaknázására. Emellett egy másik, a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag, a lítiumbányászat is fellendülhet. A kormány természetesen nem bánja, sőt segíti, hogy az ország bányászóriássá váljon.
A kínai techóriás az új csúcstelefonjához a legtöbb elektronikai alkatrészt már helyben szerzi be, így az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoknak a Qualcomm és az Intel csúcstermékeire valószínűleg nem lesz túl nagy hatása.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
Közel 1 millió dolláros, mintegy 360 millió forintos tőkebevonással zárta le friss befektetési körét a műholdakkal a zöldátálláshoz szükséges ásványok után kutató Beholder nevű ukrán–észt gyökerű innovatív startup projekt, a befektetők közt magyar érdekeltségű cég is van.
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül – nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról. A klímaváltozás tesz róla, hogy ezek hozzáférhetők legyenek. A kérdés csak az, kié lesz a senkiföldje aranya.
A kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek többségét az Egyesült Államok a vetélytársától, Kínától importálja. Peking így komoly geopolitikai fegyvert tudhat magáénak a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban. A kérdés már csak az, mikor és hogyan lesz képes bevetni azt.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az július 10-i írásunk messze a legtöbbet kattintott cikkünk volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy „sem Ursula von der Leyen, sem az EU kereskedelmi biztosa, sem más nem tud reagálni a kínai exportkorlátozások bejelentésére. A döbbenet akkora Brüsszelben, hogy napok óta elemzik a helyzetet”.
Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében.
A fosszilis energiahordozókhoz képest a tiszta energiával kapcsolatos technológiák ellátási láncai még összetettebbek (és sok esetben kevésbé átláthatóak). Ráadásul számos tiszta energiával kapcsolatos technológia és nyersanyagellátási lánc földrajzilagkoncentráltabb, mint a kőolajé vagy a földgázé.
A zöldátállás előmozdítása érdekében az Európai Uniónak fokoznia kell a baráti kapcsolatokat a globális Déllel – erre a következtetésről számolt be az ectr.eu honlapja. Három ígéretes területre, a kritikus fontosságú nyersanyagokra, a fenntartható mezőgazdaságra és a megújuló technológiákra kellene összpontosítania.
