A Fehér Ház kereskedelmi főképviselője rendelettel ösztönzi az amerikai LNG-export szereplőit, hogy fokozatosan álljanak át az amerikai gyártású tartályhajók használatára. A gond csak az, hogy ezekből egyetlen sincs, és az intézkedés hamarosan büntetéssel sújtja azokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Mindez hosszú távon az energiaárak növekedéséhez vezethet.
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
A világ negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolókat gyártó vállalata vagy beolvad anyavállalatába, vagy bedobja a törülközőt. A piaci lassulás radikális megoldást követel, az Egyesült Államok gyártói azonban jól láthatóan nincsenek felkészülve a változásokra.
Peking dömpingellenes vizsgálatot indít az EU-s sertéshús behozatala kapcsán. Egyértelműen a kínai elektromos autókra kivetett extravámokra adott válaszcsapásról van szó, ugyanakkor azt mindkét fél tudja: a kereskedelmi háború eszkalációja keserves következményekkel járhat.
Nagy Márton: nem értünk egyet a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó brutális európai büntetővámokkal, a túlzott protekcionizmus nem megoldás!
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Az EU újabb vizsgálatot indíthat Peking ellen, ezúttal saját szélenergiai vállalatainak megmentése érdekében. Az indok ismert: a kínai olcsóbb, ezért letarolja az uniós piacot. A fegyver azonban ezúttal nagyon csúnyán sülhet el.
A kínai alumínium- és acélimport ellehetetlenítése a közös cél egy új javaslat szerint. A vámvédelem hátterében ismét a kínai állami támogatások mértéke vagy mértéktelensége áll.
Ahogy várható volt, Peking dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai elektromos autók európai kereskedelmével kapcsolatban. Fenyegetőzés és EU-szidás már van, konkrét válaszcsapás még nincs. Majd lesz.
Két teljesen eltérő válasz ugyanarra a kérdésre. Magyarország és Kanada között nem is lehetne nagyobb a szemléletbeli különbség a kínai gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. De ki nevet a végén?
Egyszerre támadó és óvatos stratégiát fogalmaztak meg a G7-ek Kínával szemben. Az egység látszata kétségtelen, a hangsúly a finomhangolásokon lesz.
A brüsszeli EU-csúcson az USA protekcionista törvénye ellen adható válaszok lesznek terítéken.
A Bloombergnek adott interjújában a német kancellár elmondta: olyan terven dolgoznak, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború kitörése az USA zöld támogatási törvénye után.
Feszültségek jelentek meg az unión belül az USA-val kirobbant kereskedelmi háború nyitólépésének kidolgozása és elfogadása kapcsán. A németek és a franciák öntik az állami pénzt a saját iparukba, óriási kockázatnak téve ki az egységes EU-s piacot és annak versenyképességét.
Az amerikai inflációcsökkentő törvény kivéreztetné az EU iparát, a Biden-Macron találkozó után felállított közös munkacsoport azonban most a konszenzusos eredmények lehetőségét villantotta fel.
Az USA hatékonyan rombol szét mindent, amelynek felépítésében egykor főszereplő volt. A Kereskedelmi Világszervezet kínos vicc lett, Biden jókat nevetgél, és miközben Kínát akarja tönkretenni, az egész világgal szórakozik.
Az év egyik meglepetése volt a németek és a franciák egymásba borulása, miután a Scholz és Macron közötti viszonyra hónapokon át még a fagyos kifejezés is trópusinak volt mondható. Aztán az energiaválság és Joe Biden döntései, nyilatkozatai a minap újra egymás karjaiba kergették a civakodó párost.
Emmanuel Macron és a francia pénzügyminiszter Washingtonban tárgyalnak Bidennel. A franciák nem titkoltan azzal vádolják az USA-t, hogy tönkreveri az európai gazdaságot és ipart, ezért mentességet próbálnak kialkudni az amerikai kirekesztő szabályozás alól.
A Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból. A 200 milliárdos hitel hallatán kitört a botrány Európában.
Davosban az amerikai delegáció vezetője képmutatónak nevezte az EU-t, amiért protekcionizmussal vádolja az Egyesült Államokat.
