Felháborítja a japánokat, hogy a rizs ára egy év alatt 90 százalékkal emelkedett. Erre tett rá egy lapáttal a május végén lemondott Eto Taku mezőgazdasági miniszter, aki azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az árakat, soha nem vesz rizst, mert a támogatóitól ingyen kapja.
Az MI fejlesztésének az iránya nem lesz feltétlenül igazságos – ehhez tudatos kormányzati és társadalmi beavatkozásra van szükség.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Míg Nagy-Britannia igyekszik a saját MI-ambícióit megvalósítani, Észak-Írországban februártól fokozatosan bevezetik az EU új MI-törvényét. A helyzet különösen érzékenyen érintheti az északír technológiai szektort, amely dinamikusan fejlődő szoftver-, fintech- és digitális szolgáltatási iparágakkal büszkélkedhet.
Az autonóm járművek korszaka már nem is igazán technológiai kihívások előtt áll, helyzetüket inkább a politikai érdekek, a szabályozási akadályok és az etikai kérdések árnyékolják be. Donald Trump és Elon Musk együttműködése most új lendületet adhat e járművek szabályozási környezetének, de ez az út is tele van kanyarral és buktatókkal.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítására csak Budapesten kerül sor, hogy ezzel enyhítsék a kialakult lakhatási problémákat.
A Világbank 2023 óta létező Business Ready felmérésének keretében 50 ország üzleti környezetét, szabályozási kereteit, valamint a cégeket és a piacokat érintő közszolgáltatásokat vizsgálják. Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, különösen a szabályozási pillér kategóriájában, ahol az 50 részt vevő állam közül a legjobb pontszámot érte el.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Nem csak kötelezettségeket ró ki a vállalkozásokra a magyar ESG-szabályozás, az egyik kiemelt célja az is, hogy erősítse a hazai vállalatok versenyképességét, és megteremtse a feltételeit az ESG-kritériumokat támogató, képzett és szakmailag felkészült tanácsadói szektor kialakításának. Ezt a szolgálja a most megjelent, az ESG-tanácsadók akkreditációs követelményrendszerét meghatározó NGM-rendelet.
Az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a transzatlanti technológiai szakadék elmélyülését kockáztatják, ahelyett, hogy csökkentenék azt.
Az amerikai vállalatok késleltetik a legújabb funkcióik európai bevezetését, mert attól tartanak, hogy megsértik a szigorú személyi és adatvédelmi szabályokat.
Jól emlékszünk még rá: a május közepi, szlovák államfő elleni merénylet az elmúlt húsz év legkomolyabb gyilkossági kísérlete volt, amit európai politikai vezető ellen elkövettek. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni az EU-s, illetve a régiós fegyvertartási szabályokat.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
Folyamatosan költenek fejlesztésekre, de a szabályozásban nem járnak az élen.
Az EU és az USA is igyekszik szabályozni a mesterséges intelligenciát. A techvállalatok persze nem örülnek annak, hogy meg akarják kötni a kezüket, azonban még profitálhatnak is belőle.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter inflációról szóló előadásában leszögezte, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző pénzromlást a célzott intézkedésekkel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörték.
Miközben nő a gazdasági szakadék a stagnáló Európa és az egyre jobban teljesítő USA között, a vállalati fúzióktól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig az EU agresszív szabályalkotása akadályozza, hogy felvegye a versenyt a két nagy globális versenytársaival.
Miközben a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő pénzügyi befektetések globális piaca sok milliárd dollárosra nőtt, addig – a Makronóm Intézet felmérése alapján – a magyarországi beszállító vállalkozások még mindig csupán az egyharmadának vannak részletes ismeretei a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról. Ezek átfogóbb megismerése már csak azért is lényeges lehet számukra, mert az idei évtől már hazai törvény is szabályozza a témát.
Japán szigorít a részint fegyvertermékekhez kapcsolódó áruk exportszabályozásán. A cél, hogy növelje saját, illetve szövetségesei és a térség biztonságát. A javasolt szabályozások az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataihoz igazodnak, és leginkább Kínára, valamint Oroszországra fókuszálnak. Az USA üdvözölte a szigetország lépéseit.
A kormány könnyített a szélerőművek szabályozásán. Így például olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot, a mainál sokkal egyszerűbben, gyorsabban lesznek engedélyezhetők modern szélkerekek.
Az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának hajszál híján egy megfigyelő kémprogramot telepítettek az eszközére – és nem ő volt az egyetlen, aki hasonló veszélynek van kitéve. A Politico szerint ez többek között annak köszönhető, hogy Európában virágzik a kémprogramipar, hiszen az EU szemet huny az ezzel foglalkozó vállalatok tettei fölött.
Yanis Varoufakis, a korábbi görög pénzügyminiszter legutóbbi írásában elmagyarázza, hogy a „Big Tech’s cloud capital”, a „felhőtőke” ellen miért hatástalanok a hagyományos trösztellenes intézkedések.
Az európai törvényhozóknak még nem sikerült megállapodniuk az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokkal kapcsolatos számos kérdésben a keddi, kulcsfontosságú ülés előtt, és az alatt sem, így decemberig nem lesz megállapodás – állítja négy, az ügyet jól ismerő személy. Ám sokan támogatják, hogy még az idén döntés szülessen.
A francia gazdasági minisztérium hétfő délutáni tájékoztatása szerint december 15-én mutatják be a – 2024. január 1-jétől a környezetvédelmi kritériumokon alapuló – ökológiai bónuszra jogosult gépjárművek listáját. Arra viszont már előzetesen mérget vehetünk, hogy ezen a listán csak néhány távol-keleti elektromos autó fog szerepelni.
A kínai szabályozó hatóságok csütörtökön véglegesítették a generatív mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó szabályokat, amelyek reményeik szerint biztonságossá és ellenőrizhetővé teszik annak használatát. Ez a megközelítés azonban nagy mértékben eltér az EU szabályaitól.
