Japán szigorúbb exportellenőrzést vezet be nemzetbiztonságának fokozása és globális szövetségeinek erősítése érdekében. A cél, hogy megelőzzék a termékekkel való potenciális visszaéléseket és bizonyos áruk katonai célú felhasználását. Főleg a harmadik féltől származó, Kínába és Oroszországba irányuló szállításokra fókuszálnak.  

A szigorítás oka 

A javasolt szabályozás szerint az ázsiai szigetállam azt tervezi, hogy bizonyos nemzetekkel – így Oroszországgal és Kínával – szembeni exportintézkedéseit összehangolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban megjelölt államokra, például Észak-Koreára és Iránra kiszabott kiviteli korlátozásokkal. Ez az intézkedés tehát az ezen országokba irányuló áruszállítás ellenőrzését fokozza majd. 

Az intézkedések között hasonló korlátozások szerepelnek, mint amilyeneket az Egyesült Államokban és Európában vezettek be, és céljuk, hogy megelőzzék az érzékeny technológiák rossz kezekbe kerülését. 

A javasolt japán szabályozások az említett országokba irányuló kereskedelemről szólnak, hogy már az alapanyagokat is jobban tudják ellenőrizni. Ez a lépés azért jelentős, mert a szigetország által gyártott szerszámgépek és telekommunikációs eszközök már alapanyagáru formájában is olyan fejlettek, hogy potenciálisan felhasználhatók hagyományos fegyverekben, szabványos katonai megoldásokban, robotrepülőgépekben és egyéb hadi eszközökben.  

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) várhatóan még ebben a pénzügyi évben az exportellenőrzési tanács elé terjeszti ezeket a szabályokat,  

amelyek célja, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy az áruk harmadik feleken keresztül olyan országokba kerüljenek, amelyek katonai célokra használnák fel azokat. 

A javaslat egyik figyelemre méltó eleme, hogy ha a japán kormány úgy ítéli meg, hogy a látszólag biztonságos államba szállított áruk olyan országba kerülhetnek tovább, ahol fegyverként használnák őket, akkor az érintett vállalatoknak hivatalos exportengedélyt kell kérniük. 

A lépések az orosz–ukrán háború miatt születtek meg, miután  

néhány japán vállalat önkéntesen tartózkodni kezdett attól, hogy olyan cégekkel kereskedjen, amelyek gyaníthatóan katonai kapcsolatban állnak Kínával vagy más nemzetekkel. 

A kormány továbbá fontolgatja, hogy nyilvánosságra hozza azon nemzetek listáját, amelyek esetében óvatosságra van szükség, kiterjesztve ezt olyan államokra is, amelyek valószínűsíthetően tömegpusztítófegyvereket fejlesztenek. 

Japán szerepe növekszik a térségben 

Namazu Hirojuki, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceániai ügyekben illetékes főigazgatója, Kim Gunn, a Koreai-félsziget békéjéért és biztonsági ügyeiért felelős dél-koreai különmegbízott, és Jung Pak, az Egyesült Államok észak-koreai különleges képviselő-helyettese a szöuli külügyminisztériumban tartott találkozójukon, 2024. január 18-án (Forrás: MTI) 

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma kiemelte Japán növekvő vezető szerepét az indo-csendes-óceáni térségben és a biztonsághoz való fokozott hozzájárulását. 

Grace Park, a Védelmi Minisztérium Indo-csendes-óceáni Biztonsági Ügyekért Felelős Irodájának japán politikáért felelős igazgatója hangsúlyozta az USA és az ázsiai szigetország egyre szorosabbá váló együttműködését, emlékeztetve, hogy a szerepek, a feladatok és a képességek modernizálása rendkívül fontos szempont. Ez magában foglalja a térségen belüli erőviszonyok optimalizálását és a szövetségek többoldalú kapcsolatépítését. 

Kiemelte,  

Japán elkötelezett a nemzetbiztonsági képességeinek növelése mellett,  

ezt mutatja a védelemre fordított költségvetés növelésének terve, amely így elérné a GDP 2 százalékát. Az ázsiai vezetők azon is munkálkodnak, hogy lebontsák az innováció akadályait, különösen a hírszerzés, a megfigyelés, a felderítési képességek, valamint a tengeri ellenőrzés területén. 

Az Egyesült Államok és Japán emellett az ipari együttműködés elmélyítésén dolgozik,  

hogy biztosítsa a rendkívüli helyzetekben való együttműködést. Ezek az erőfeszítések egy szélesebb körű stratégiát tükröznek, amelynek célja a szövetség sokoldalú és rugalmas pozicionálása a Kelet-kínai-tenger, a Dél-kínai-tenger és a Tajvani-szoros biztonsági kihívásainak kezelése érdekében. 

(Forrás: techtimes.com) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: CNBC