Miközben nő a gazdasági szakadék a stagnáló Európa és az egyre jobban teljesítő USA között, a vállalati fúzióktól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig az EU agresszív szabályalkotása akadályozza, hogy felvegye a versenyt a két nagy globális versenytársaival.
Megalázó idők járnak Európa számára. A kontinens tavaly év végén alig menekült meg a recessziótól, miközben az Egyesült Államok fellendült. Eközben a mesterséges intelligencia terén alulmarad az USA-val, az elektromos járművek terén pedig Kínával szemben. Van azonban egy terület, ahol az Európai Unió még mindig világelső: a szabályozás.
Az „Amerika újít, Kína másol, Európa szabályoz” még soha nem foglalta össze ilyen találóan az egyes régiók komparatív előnyeit
– írja a The Wall Street Journal egy értekezésében.
Az EU brüsszeli technokratái nem szabadpiac-ellenesek. Épp ellenkezőleg: ők még mindig hisznek a szabad kereskedelemben, ellentétben az Egyesült Államokkal vagy Kínával. A szabályozásuk nagy része a fogyasztók és a verseny védelmét célozza a beavatkozó nemzeti kormányoktól.
A fogyasztóvédelem, valamint a beruházásokat és az innovációt ösztönző profitmotívum között azonban kompromisszumot kell kötni, és az EU ezt talán rosszul kezeli.
A verseny megőrzése érdekében az európai szabályozó hatóságok például ellenálltak az olyan fúzióknak, amelyek következtében a piacon csak egy maroknyi mobiltelefon-szolgáltató maradna. John Strand távközlési tanácsadó szerint ennek eredményeként Európában jelenleg 43 csoport 102 mobilszolgáltatót működtet, amelyek 474 millió lakost szolgálnak ki, míg az Egyesült Államokban három nagy hálózat 335 millió lakost szolgál ki. Kína és India még koncentráltabb.
Az európai mobiltelefon-ügyfelek ennek eredményeként csak körülbelül harmadát fizetik annak, amit az amerikaiak. De éppen ezért a kontinens szolgáltatói csak feleannyit fektetnek be ügyfelenként, és a hálózataik ennek megfelelően rosszabbak – idézi a WSJ a szakértőt:
„Németországban 5G-jelet kapni olyan, mintha egy Trump-gyűlésen Biden-szurkolót találnánk”.
Becslése szerint az európai hálózatoknak az amerikaiakkal való egy szintre hozása körülbelül 300 milliárd dollárba kerülne.
Ez kihatással van a kontinens technológiai ágazatára. Az egyetlen, Kínával is versenyképes, 5G-technológiát kínáló svéd távközlési berendezéseket gyártó vállalat, az Ericsson európai eladásai részben azért szenvednek, mert sok szolgáltató túl kicsi és veszteséges ahhoz, hogy a legújabb 5G-hálózatokra frissítsen. „Európa a minőségi infrastruktúra rovására a rövidebb távú alacsony fogyasztói árakat helyezte előtérbe – mondta Börje Ekholm vezérigazgató a hónap elején Davosban. – Nagyon aggódom Európa miatt. Sokkal többet kell befektetnünk az infrastruktúrába, a digitális létbe.”
Természetesen a kontinens gazdasága nemcsak a szabályozás miatt, de számos okból – kezdve a demográfiától a megugrott energiaköltségekig – alulteljesít. Mégis,
az amerikai szabályozókkal ellentétben az európaiak már a vállalati fúziók puszta lehetőségére is azonnal reagálnak. Ez az elővigyázatossági elv pedig már a bölcsőben megfojtja az innovációt.
Az európai általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) 2018-tól kezdve szigorú követelményeket támaszt a weboldalak személyes adatok gyűjtésére és felhasználására vonatkozóan, és a globális forgalom akár 4 százalékának megfelelő bírságokat is kiszabhat. A Marylandi Egyetem közgazdásza, Ginger Jin és két társszerzője által készített tanulmány szerint a GDPR kedvezőtlen hatása az uniós technológiai kockázatvállalási beruházásokra két és fél évvel a szabályozás bevezetése után is fennáll. Bár a hatás mértéke az idő múlásával mérséklődött, mégis
az uniós technológiai cégek az amerikai társaikhoz képest átlagosan 21,51 százalékos csökkenést tapasztaltak a kockázatitőke-befektetési ügyleteik számában.
A kutatók szerint a befektetők elkerülhették azokat az üzleti modelleket, amelyek nem feleltek meg a GDPR-nak, vagy kevésbé voltak értékesek azok miatt.
A történelem megismétlődhet a mesterséges intelligenciával (MI). A PitchBook szerint 2021 óta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatitőke-ügyletekből 44 milliárd dollár gyűlt össze Európában, ami nagyjából megegyezik Kínával, de csak az egynegyede az amerikainak, és a különbség egyre nő. Tavaly az európai MI-szektor figyelmeztette a törvényhozókat, hogy az új MI-törvényük „ahhoz vezethet, hogy a rendkívül innovatív vállalatok külföldre helyezik át a tevékenységüket [és] a befektetők kivonják tőkéjüket”.
Végül a törvénytervezetet felhígították, és napokkal később a francia Mistral AI, amely az OpenAI európai riválisa kíván lenni, 2 milliárd dollár körüli értékű finanszírozási kört zárt le.
Az európai szabályozásnak van egy protekcionista eleme, amelyet gyakran úgy alakítanak ki, hogy az amerikai technológiai óriásokat sújtsa, miközben a hazai induló vállalkozásokat megkíméli. Ennek ellenére az európai startupok ritkán válnak óriássá, és még a régebb óta működő vállalatok is kisebbek, mint amerikai társaik.
A McKinsey Global Institute egy nemrég készült tanulmányában megállapította, hogy Európa belső piaca nagyobb, mint Kínaé, és majdnem akkora, mint az Egyesült Államoké.
Amikor azonban az 1 milliárd dollárnál nagyobb bevételt elérő vállalatokat hasonlították össze, az amerikai cégek 80 százalékkal többet költöttek kutatásra és fejlesztésre, 30 százalékkal magasabb tőkemegtérüléssel büszkélkedhettek és 1,3 százalékponttal gyorsabb volt a bevétel növekedése.
Ahogy az Egyesült Államok és Kína egyre nagyobb erővel veszi fel a technológiai versenyt, Európa azt kockáztatja, hogy még jobban lemarad. A McKinsey szerint Kína a GDP 2-5 százalékát fordítja iparpolitikára – a stratégiai fontosságúnak ítélt ágazatok támogatására –, míg Európa 1 százalékát. Decemberben Brüsszel nyolc év alatt 1,3 milliárd dollárnyi támogatást hagyott jóvá a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, de ez mindössze 4 százaléka annak, amit az Amazon felhőszolgáltató részlege egy év alatt befektet – jegyezte meg a McKinsey.
Ha Európa fel akarja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, újra kell gondolnia a szabályozás és az innováció közötti egyensúlyt. Ahogy Robert Habeck német gazdasági miniszter tavaly ősszel megjegyezte:
„Ha Európának van a legjobb szabályozása, de nincsenek európai vállalatai, akkor nem sokat nyertünk”.
Kapcsolódó cikkek:
(Források: The Wall Street Jurnal; Jian Jia, Ginger Zhe Jin, and Liad Wagman (2021): The Persisting Effects of the EU General Data Protection Regulation on Technology Venture Investment; McKinsey Global Institute (2022): Securing Europe’s competitiveness; CNN)
Címlapfotó: Shutterstock
