Egyre több céget érint a zöldátállás kihívása, a kormányzat több eszközzel segít –  interjú 

Szerző: | 2024. március. 31. | Hazai, Innováció, Klímaváltozás, Zöldenergia

Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz. 

Az MBH Makronóm Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferencia központi témái a hazai vállalati szektor életébe az ESG-szabályozás (Environmental – környezeti, Social – társadalmi és Governance – irányítási angol szavak rövidítése) révén érkező új kihívások lesznek. A hatóság vezetői közül ön is részt vesz a vállalati ESG-panelbeszélgetésen. Vágjunk is a közepébe: mennyire ismert itthon az ESG-kifejezés? 

Egy viszonylag friss, idén januári közvélemény-kutatásunk eredménye, hogy a megkérdezettek mindössze hét százaléka van tisztában az ESG fogalmával. Ez is azt jelzi, hogy rengeteg még a teendő ezen a területen. Az ESG-betűszóból az E (Environment) a legismertebb, bár mindenki számára más feladatot jelent, általános megértésként a környezetvédelmet, fenntarthatóságot, a zöldátállást jelöli. Az ESG-hez kapcsolódó szabályokat a régiónkban úttörő módon összefoglaló ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény – a szerk.) elsődleges célja a zöldátállásra történő felkészülés támogatása, ami viszont igenis létfontosságú és a magyar cégeknek versenyelőnyt biztosíthat. 

Tudjuk, hogy a fenntarthatóság, a zöldátállás meghatározó szempont, de miért ilyen fontos az ESG-területek, a -tanácsadók, a -minősítők és a minősítendő vállalatok körének részletes szabályozása? 

Nagyon lényegesnek tartom, hogy legyen a hazai iparnak és a szolgáltató szektornak ideje felkészülnie arra az új világra, ami a következő években köszönt ránk az európai ESG-szabályozás, illetve az EU-s klímavállalások miatt. Elsősorban az Európai Zöld Megállapodásra, a 2050-es net zero célokra gondolok, azaz a klímasemleges gazdaságra történő átállásra. Ennek jegyében valóban alapos szemléletváltásra van szükség. Nemcsak Nyugat-Európában, de a régiónkban is egyre inkább érzékelhető, hogy a nagyvállalatoktól a befektetők, a fogyasztók és az üzleti partnereik is egyre inkább megkövetelik, hogy termékeik, szolgáltatásaik a fenntartható fejlődés jegyében készüljenek, kerüljenek piacra.

E folyamatot azonban átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell tenni, ennek a legfőbb eszköze a gyártók, a szolgáltatók, illetve a beszállítóik ESG-értékelése. 

A vállalatok – azon túl, hogy kevéssé ismerik, vagy ha van is rálátásuk – sokszor idegenkednek az ESG-től, mert esetleg inkább egy újabb adminisztratív teherként élik meg mindezt. Milyen feladatokat jelent az ESG a gazdasági szereplőknek? 

Először is ki kell emelni, hogy ma a vállalati ESG-minősítés nem kötelezettség, hanem egy lehetőség, amennyiben a beszállítói, gyártói, szolgáltatói tanúsítványokat nézzük. Kötelező elemként az éves mérlegbeszámolók mellé elkészítendő fenntarthatósági jelentés kerül be a 2024-es gazdasági évtől, de csak a legnagyobb, legalább 500 fős vállalatok esetén, amelyek jellem – zően az elmúlt években is készítettek már hasonló beszámolókat. Ehhez társul a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek köre és az ESG-beszámoló. A következő 2–3 esztendőben tehát elsősorban a közepes és a nagyobb cégeket érinti kötelező jelleggel az ESG-megfelelés.  

Milyen előnyei vannak az ESG-minősítésnek, -jelentéseknek? 

Minden üzleti döntéshozóban tudatosítani szükséges, hogy az ESG nemcsak egy újabb jelentés, hanem villámgyorsan kritikus versenyképességi elemmé, üzletkötési feltétellé is válik a fejlett világban. Például az egyik legnagyobb hazai exportpartnerünk, Németország esetén már egyre több ottani cég követel meg a magyar beszállítóitól ESG-szemléletű riportokat, tanúsításokat, de akár a személyes auditokat is. Ha egy hazai vállalat mondjuk mind az öt itteni nagy autógyárnak csavart szállít, akkor könnyen lehet, hogy öt, jellemzően különböző ESG-adatszolgáltatási eljárást kell lefolytatnia a beszállítóknak. Ez valóban megterhelő, hiszen akár több száz tételes kérdőívekről lehet szó, amelyekben a karbonlábnyomtól a vízfelhasználáson át a tűz- illetve munkavédelem és a társadalmi felelősségvállalással bezárólag számos bonyolult mutatót szerepeltetni kell. Egy közepes vállalatnál az ESG-megfelelés tetemes költsége mellett időt, energiát is igényel, ám e nélkül egy német megrendelő sok esetben nem köti már újra automatikusan a beszállítói szerződéseket. Nekik is meg kell felelniük ugyanis a német szabályozásnak, az LkSG (Lieferkettengesetz) követelményeinek.

EU-s szinten várhatóan legkorábban csak 2027-től lesz egységes ez a szabályozás, de nagyon örvendetes, hogy a hazai gazdaságpolitika és a szabályozás nem az utolsó pillanatban ébredt, így fokozatosan vezethetjük be az ESG-elvárásokat a Magyarországon működő vállalati körben, amely felkészülési időt, így verseny előnyt biztosít a hazai érintetteknek. 

Hogyan működik ez a fokozatosság a gyakorlatban? 

A 2024-es üzleti évről, amely jellemzően december végén fejeződik be a legtöbb nagyvállalatnál, 2025 májusáig – ahogyan említettem – szükséges lesz úgynevezett fenntarthatósági jelentést készíteni. Ez azonban csak a 30–35 legnagyobb, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat esetén lesz kötelező. Azaz első körben csak az 500 fősnél nagyobb, tőkepiacon szereplő nagyvállalkozások érintettek, amelyeknek az árbevétele 20 milliárd, vagy a mérlegfőösszege 10 milliárd forint feletti. A 2026-os évben lépnek be a második körbe a hasonló méretű, de tőzsdén nem jegyzett, 250 fő feletti vállalkozások. A 2027-estől következnek a tőzsdén jegyzett kkv-k, de 2026 előtt mulasztás esetén sem fog bírságolni az SZTFH. Ráadásul a törvény szerint az első két érintetti kör esetében a jelentést nem szükséges nyilvánosságra hozni. 

A beszámolóban érintettek mellett az ESG-megfelelésben közreműködők a másik nagy kör, itt mi az SZTFH feladata? 

Elsősorban az, hogy a vállalatok felkészülését támogató tanácsadó cégeket akkreditálja a hivatal, ellenőrizve azt, hogy kompetens, megfelelő minőséget nyújtó vállalkozások és kellő szakértelemmel felvértezett ESG-tanácsadók végzik-e a felkészülési munka minden aspektusát. Ezzel párhuzamosan a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség irányítása alatt elindul az ESG-szakértők képzése is, így az oktatási helyek és a vizsgakövetelmények betartása mellett az ESG közreműködők akkreditációjában is szabályozói, ellenőrzési joga lesz az államnak. Az SZTFH-nak a jogalkotó az ESGtanúsítók és szoftverek, valamint a minősítők esetében is felügyeleti jogosítványokat adott. A hatóság nagy előnye ugyanis, hogy gyorsan képes reagálni a változékony piaci működére, hiszen nem csak ellenőrzési, hanem rendeletalkotási joga is van a hozzá tartozó kérdésekben. (Az SZTFH által felügyelt területeket lásd külön.) 

Mivel foglalkozik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az SZTFH? 

A 2021-ben alakult hatóság azzal a céllal jött létre, hogy stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan kiemelt ágazatok számára, mint a szerencsejáték-szervezés, a dohányügy, a kiberbiztonság, a bányászat és a földtani tevékenységek. Ezen túlmenően a feladata a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer jogszerű, szakszerű és empatikus működésének biztosítása is.  

A feladatkörébe tartozó egyes területek nemzetgazdasági szempontból jelentős szerepet töltenek be, hiszen az itt működő, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 2000 milliárd forintos árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100150 ezer ember megélhetését biztosítják. Az állami adóbevételek szempontjából kiemelten fontos a hatóság által felügyelt ágazatok stabil működése, hiszen a központi költségvetésnek éves szinten több mint 650 milliárd forint adó- és járulékbevétele származik az SZTFH által felügyelt tevékenységekből. 

Az elmúlt évtizedben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt az átláthatóság és a hatékonyság az olyan, korábban alulszabályozott területeken, mint a szerencsejáték-szervezés és a dohány-kiskereskedelem. Az ezen időszakban elért eredmények fenntartása mellett a hatóság célja az innovatív megoldások elterjedésének elősegítése, valamint a fogyasztók érdekeinek széles körű védelme. 

Az SZTFH által szabályozott és felügyelt stratégiai ágazatok eredményes és kiszámítható működése kiemelten fontos a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében, ezért is vált szükségessé, hogy a nemzetközi mintákhoz hasonlóan a különböző szegmenseket érintő ezen tevékenységek szabályozása és felügyelete hosszú távon is stabil és kiszámítható keretek között valósuljon meg.

A legnagyobbakon kívül milyen céges kört érint elsősorban a következő kéthárom évben az ESG-szabályozás? 

Természetesen az exportképes, agilis cégek közül a kisebbeket is érinti a kérdés, de mivel ezek jellemzően a legnagyobb beszállítók ellátói, inkább ESG-kérdőíves adatokat kell szolgáltatniuk. A komolyabb ESGminősítések itthon elsősorban az ezer legnagyobb vállalatot érintik. Főként az olyan gyártó, kereskedő, illetve szolgáltató cégeket, amelyek tevékenysége érdemi környezeti hatással jár, például nagy járműflottát üzemeltetnek, magas a dolgozói létszámuk, illetve a tevékenység jellegénél fogva érdemi a környezeti hatásuk, vagy éppenséggel nagyobb fogyasztói márkákhoz kötődnek akár beszállítóként. A nyomás ma elsődlegesen az USA-ból és Nyugat-Európából érkezik, de könnyen lehet, hogy néhány éven belül az EU bármely tagállamába csak ilyen tanúsítvány birtokában lehet exportálni bizonyos termékeket, szolgáltatásokat. 

Kevesebb szó esik az ESG-betűszó „S és G” tagjáról. E téren mire érdemes odafigyelniük a vállalatoknak? 

A társadalmi (S – Social) metszetben – szabályozási oldalról nézve – elsősorban

a munkavállalók jogos érdekeinek figyelembevételére, jólétére, esélyeik egyenlőségére, a munkavédelmi vagy a tűzvédelmi szabályok betartására kell gondolni.

A G mint Governance-nál, azaz a vállalatirányítási elveknél pedig a szabályozottság és a transzparencia a legfontosabb kritérium. 

Ha már itt tartunk, úgy tudom, hogy az ESG-minősítések rendszere sem feltétlenül teljesíti az átláthatóság kritériumát nyugaton sem. Igaz ez? 

Nem szeretnék konkrét vállalatot mondani, de a legnagyobb hitelminősítő cégek és a hozzájuk kötődő vállalatok sok esetben egyáltalán nem átlátható módon végzik a saját munkájukat. Nemrég előfordult, hogy egy hazai nagyvállalatnak nem túlzottan előnyös ESG-pontszámot adott egy ismertebb amerikai ESG-minősítő úgy, hogy nyilvánosan elérhető adatok mellett benchmarkok és becslések kombinációjából dolgoztak. Tehát meghozták az „ítéletet” úgy, hogy meg sem kérdezték a hazai céget. Sőt, nem is értesítették arról, hogy értékelést kapott, illetve, hogy mit tehet azért, hogy ezt az értékelését a következő évben javítsa. Pedig egy ilyen pontszám érdemi hatással van arra, hogy például egy nagyvállalat a nemzetközi kötvénypiacon tud-e kedvező feltételekkel finanszírozáshoz, vagy egyáltalán zöldfinanszírozáshoz jutni. Jogos elvárásunk lehet, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő, vagy ha elő is fordul, jogszerűen akkor is szükséges legyen az érintett vállalat megkérdezése, értesítése. 

MBH Makronóm Makroverzum Konferencia – Az ESG találkozási pont 

A fenntarthatósági törekvések egyre szélesedő globális spektrumán elengedhetetlen, hogy hazánkban is kialakuljon a párbeszéd és a tudásmegosztás találkozási helye. Ahol a vállalkozások képviselői nemcsak magas szinten ismerkedhetnek meg a fenntarthatóság fontosságával, hanem hiteles szakmai információkat és gyakorlati útmutatást kaphatnak a magyar ESG-ökoszisztéma legrelevánsabb szereplőitől. Eseményünkön képviseltetik magukat a gazdaságstratégia, a szabályozói, a finanszírozói, a technológiai, a tanácsadói és a vállalati oldal képviselői, így válik a Makronóm Makroverzum Konferencia az ESG magyarországi találkozási pontjává.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn