A kínai szabályozó hatóságok csütörtökön véglegesítették a generatív mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó szabályokat, amelyek reményeik szerint biztonságossá és ellenőrizhetővé teszik annak használatát. Ez a megközelítés azonban nagy mértékben eltér az EU szabályaitól.

A Kínai Kibertér Felügyelet (CAC) nemrégiben közölte, hogy az új kínai MI-szabályozás – amelyet több más szabályozó hatósággal együtt dolgoztak ki – 2023. augusztus 15-én lép hatályba.

A generatív mesterséges intelligencia (MI) a technológiának egy olyan hipergyorsasággal fejlődő területe, amely képes többek között szöveget és képeket generálni, amely persze igen hasznos, ám azért az elővigyázatosság nem árt.

Ezek a rendszerek hatalmas méretű algoritmusok, amelyek nem úgy gondolkodnak, mint mi emberek. A háttérben bonyolult számítások – többek között valószínűségszámítások – zajlanak, majd ezek alapján pakolgatják egymás után a szavakat. Emiatt az is előfordulhat, hogy álhíreket, vagy bármilyen más formában nem valós tartalmat generálnak. Egy nagyon népszerű MI például az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelynek sikere arra ösztönözte a világ többi technológiai vállalatát, hogy felvegyék a versenyt a népszerű chatbottal és sajátot fejlesszenek. 

A verseny motiváló ereje természetesen felgyorsítja a fejlődést és egyre inkább népszerűsíti ezeket a technológiákat, amelyre többek között Kína is felfigyelt – nem csupán az előnyeire, de az ezzel járó kockázatokra is. 

Kínának azonban nincs könnyű dolga. Nem csupán általános szabályozásra van szüksége, de a generatív MI-nek meg kell felelnie a szigorú kínai cenzúrának is. A kínai szabályozó hatóságok aggódnak amiatt, hogy ezek a rendszerek olyan tartalmakat generálhatnak, amelyek nem tükrözik Peking nézeteit vagy ideológiáját – állítja a CNBC.

A kínai technológiai cégek részben ezért is óvatosak a ChatGPT-hez hasonló rendszerek fejlesztésével kapcsolatban és a széles körben elérhető szolgáltatások helyett a kínai vállalatok inkább szűk körű, elsősorban vállalati felhasználásra fejlesztették rendszereiket.

Az Alibaba például ebben a hónapban nyilvánosságra hozott egy képek generálására képes mesterséges intelligencia szolgáltatást Tongyi Wanxiang néven, ám ez csak a vállalati ügyfelek számára érhető el béta-tesztelésre.

Az új kínai szabályok

A CAC szerint a generatív MI-szolgáltatásoknak működési engedélyt kell majd szerezniük, azonban a szabályok csak azokra a generatív MI-szolgáltatásokra vonatkoznak majd, amelyek a nyilvánosság számára is elérhetőek.

Amennyiben egy generatív MI-szolgáltató „illegális” tartalommal találkozik, le kell állítania a generálást, javítania kell az algoritmust, majd jelentenie kell az anyagot az illetékes hatóságnak. A szolgáltatóknak továbbá 

biztosítaniuk kell a felhasználók információinak biztonságát, szolgáltatásuknak pedig tiszteletben kell tartania a „szocializmus alapvető értékeit”.

Nehéz helyzet ez most Kína számára. Igyekszik lépést tartani az MI-technológiában vezető szerepet betöltő országokkal, azonban igen sok energiájukat felemészti annak ellenőrzése és keretek közé szorítása.

Az EU megelőzte Kínát

Nem Kína az első, aki lépéseket tesz a technológia biztonságos használatának érdekében. Az Európai Unió nemrégiben olyan rendeletet hozott, amely szigorúbb korlátozást vezet be a magas kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazásokra. Ebbe beletartozik minden olyan mesterséges intelligencia-rendszer, amely jelentős kockázatot jelenthet az emberek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira nézve. 

A tervezett törvény betiltja többek között a köztereken MI-vel végzett biometrikus azonosítást, érzelemfelismerést, emellett szigorú átláthatósági követelményeket támaszt a ChatGPT-hez hasonló rendszerekkel szemben is. Nem lehet nemen, fajon, etnikai származáson, valláson, politikai szemléleten alapuló azonosítást végezni. 

Kína azonban megsprórolja ezeket a lépéseket. A cenzúrán tehát időt és energiát veszít, azonosításra azonban nem terjed ki a szabályozása. A pekingi vezetés – mint ismert – milliószámra telepíti a megfigyelő kamerákat, amelyeket egyebek közt az állampolgárok viselkedésének osztályozására, pontozásukra használnak fel.