Az USA növekvő katonai jelenléte az Ádeni-öbölben és Szomáliában a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére összpontosít, miközben Kína befolyását is próbálja ellensúlyozni. A Trump-kormányzat ezért fokozza a légicsapásokat, főként Szomáliában, miközben küszöbön áll Szomáliföld nemzetközi elismerése.
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának jemeni szakértői kutatással bizonyítják, hogy a jemeni gerillacsoportok a hajótársaságoktól védelmi „útdíjat” szednek. E szerint a húszi lázadók évente 2 milliárd dollárt zsarolnak ki a flottatulajdonosoktól, hogy ne támadják meg hajóikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
Bárki, aki próbált már Ubert foglalni egy forgalmas napszakban, biztosan tapasztalta a fuvarmegosztó alkalmazás legkevésbé vonzó tulajdonságát: a túljelentkezéses árképzést. A túl sok utas és a túl kevés szabad autó miatt az A-ból B-be jutás ára megugrik. Valami hasonló sújtja jelenleg a globális hajózási ágazatot.
Újabb háború a láthatáron, amihez Kínának is lesz pár szava. A vörös-tengeri kereskedelmi anomáliákat okozó húszik azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják Szaúd-Arábiát, ha engedélyezi, hogy a területét az USA az ellenük irányuló csapásokhoz használja. Orosz részről viszont nem venné ki rosszul magát, ha egy Rijád elleni támadás következtében megugranának az olajárak, plusz bevételi forrást remélve.
Először fordul elő, hogy a világ egyszerre két jelentős tengeri kereskedelmi útvonalat érintő zavarral néz szembe. A Vörös-tengeren a húszi támadások lehetetlenítik el, míg a Panama-csatornán a soha nem látott aszály nehezíti a tengeri kereskedelmi forgalmat. Nem csoda, hogy a Sanghaj–Európa-útvonalon a tarifák 256 százalékkal emelkedtek.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot toltak ki magukból. A Vörös-tenger elkerülésével a teherszállítók megnégyszerezik a kibocsátásukat. A konfliktus láthatatlanul is kihat az egész bolygóra.
A gázai konfliktus súlyosbítja Egyiptom, Libanon és Jordánia egyébként sem rózsás gazdasági helyzetét. Ezek az országok közel állnak az összeomláshoz, így a nyugati hatalmaknak és különösen az Európai Uniónak lehet, hogy egy újabb menekültválságra kell felkészülnie.
Kínának elfogyott a türelme a Vörös-tengeren uralkodó káosz miatt. Az Irán által támogatott húszik egyre bizonytalanabbá teszik a kereskedelmet, Peking pedig úgy döntött, ideje rácsapni az asztalra.
Az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a húszi milíciák támadásai a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen. A térségben már az amerikai és brit légierő is beavatkozott, de a fegyveresek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a világkereskedelemre. Sokszor felmerült már, hogy Teherán közvetlenül érintett lehet a rajtaütések kidolgozásában. Vajon mennyiben valósak ezek a vádak?
Egyre több szereplő lép be a közel-keleti katonai konfliktusba. A húszik elleni amerikai és brit bombázás után négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek a szakértők, amelyek mindegyikének megvannak a maga következményei a globális olajpiacra. Egyik kimenet sem optimista.
A globális árukereskedelem 90 százaléka vízi útvonalon keresztül bonyolódik le. Nyolc fojtópont van, amely kritikus jelentőségű a tranzitútvonalak és a világgazdaság szempontjából: a Gibraltári-, a Hormuzi-, a Malaka-, a Báb el-Mandeb-szoros, a Panama- és a Szuezi-csatorna, a Török-szorosok (Boszporusz, Dardanellák) és a Doveri-szoros. Az utóbbi időszakban a geopolitikai tényezők és az extrém időjárási körülmények miatt sérülékenyebbé váltak ezek a lehetőségek. Az idén, amikor egy multipoláris világrend felé haladunk, a földrajz két megnyilvánulása, a geopolitika és az éghajlatváltozás felértékelődik a nemzetközi szereplők szemében, és soha nem látott fontosságot kap.
A Vörös-tengeren történt húszi támadások miatt több nagy szállítmányozó vállalat is óvintézkedéseket vezetett be, vagy úgy döntött, hogy nem a Szuezi-csatornán fog átkelni a Földközi-tengerre. Mivel ez a legrövidebb, legolcsóbb út, ezek a döntések rendkívüli hatást gyakorolhatnak az ellátási láncokra és az árakra.
A jemeni húszi lázadók támadásokat indítanak a Vörös-tengeren különböző zászlók alatt áthaladó hajók ellen. Egyre növekednek a szállítmányozó cégek kockázatai , és ezzel a szállítás költségei is emelkednek.
