A háború klímapusztítása

Szerző: | 2024. március. 1. | Háború, Kiemelt, Klímaváltozás, Világgazdaság

Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot toltak ki magukból. A Vörös-tenger elkerülésével a teherszállítók megnégyszerezik a kibocsátásukat. A konfliktus láthatatlanul is kihat az egész bolygóra.

Az Irán által támogatott húszik tavaly novemberben kezdték támadni a Vörös-tengeren szállító hajókat, arra kényszerítve azokat, hogy a Szuezi-csatorna helyett az egyetlen lehetséges alternatív útvonalat, az Afrika déli csücskének megkerülésével járó óriási hurkot válasszák.

A hatalmas kitérő nemcsak az üzemeltetői és a biztosítási költségeket löki meg extrém módon, de alaposan bezavar a tengeri hajózás kitűzött klímacéljainak elérésébe is. Az eredeti cél 2030-ra a 20 százalékos kibocsátáscsökkentés lett volna, ám a támadások hatásai erősen megkérdőjelezik a várt eredmény elérésének lehetőségét.

Hajó, ha nem jó

A Vörös-tengeren közlekedő hajók a világ konténerszállítmányainak 20 százalékáért felelnek. A Sea-Intelligence adatelemző szerint az Afrika megkerülésével járó útvonal-módosítás miatt

a hajók károsanyag-kibocsátása 31, illetve 66 százalékkal nőtt az Ázsiából észak-európai és földközi-tengeri kikötőkbe tartó utakon.

A Reuters jelentése szerint egy átlagos, 150 ezer tonna rakományt szállító konténerhajó esetében Dél-Kínából a Szuezi-csatornán keresztül Rotterdamba tartó vízi jármű teljes kibocsátása körülbelül 41 ezer tonna szén-dioxid. Ez a Szuezi-csatorna kihagyásával és Afrika megkerülésével 55 ezerre ugrik, vagyis nagyjából 14 ezer tonnával és 34 százalékkal nő.

Az elemzések azt is kimutatták, mi történik, ha a hajók növelik a sebességüket. Ez a megoldás esélyes lehet, hiszen minden tengeren töltött nappal emelkednek a költségek. Az iménti Dél-Kína–Rotterdam útvonalat alapul véve egy hajónak a Szuezi-csatornán át nagyjából 31 napig tart az út. Az afrikai kitérővel ez az út legalább 41 napra ugrik, érthető tehát, ha a tulajdonosok sebességnövelésben gondolkodnak. Ebben az esetben azonban a kibocsátás tovább emelkedik: ha csak egyetlen tengeri csomóval (16-ról 17-re) gyorsabban mennek, az máris 14 százalékkal növeli a károsanyag-kibocsátást.

Luxusutak konténereknek

A Sea-Intelligence becslése szerint a Vörös-tenger helyett az Afrika megkerülésével járó útvonalat választó konténerhajók szén-dioxid-kibocsátása 260–354 százalékkal növekedhet. Ez ráadásul még több pluszköltséggel jár a tulajdonosoknak. Az EU idén januártól az uniós kikötőkbe befutó hajókra is érvényesíti a kibocsátási rendszert: a teherszállítóknak az utolsó nem EU-s és az első uniós kikötő közötti távolság alapján kell szén-dioxid-adót fizetniük.

Egy 14 ezer konténert szállító hajó esetében, amikor a Jóreménység fokát megkerülve teszi meg az utat, akár 100 ezer euróval is nőhet a szén-dioxid-vám minden egyes fuvar alkalmával. Azaz a sebesség növelése nemcsak az üzemanyagköltségeken lökne, de az EU-nak fizetett összeget is jelentősen feljebb tolná.

Van itt más is…

A vörös-tengeri kereskedelem csak egy szegmense a közel-keleti problémának. Maga az izraeli háború önmagában is súlyos klímaproblémának számít. A fegyverzet szállítása, valamint maguk a bombák, rakéták és tüzérségi eszközök használata önmagában is súlyos károsanyag-kibocsátást eredményez.

Egy januárban közzétett elemzés szerint a tüzérségi és légitámadások repülési ideje, a légi úton szállított fegyverzet a háború első 60 napjában máris 281 315 tonna szén-dioxid kibocsátásával járt. Ez nagyobb, mint a Közép-afrikai Köztársaság egész éves szénlábnyoma.

***

Kapcsolódó:


Fotó: A süllyedő Rubymar brit teherhajó a Vörös-tengeren 2024. február 26-án
MTI/EPA/Al-Dzsumhurija TV

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn