A jemeni húszi lázadók támadásokat indítanak a Vörös-tengeren különböző zászlók alatt áthaladó hajók ellen. Egyre növekednek a szállítmányozó cégek kockázatai , és ezzel a szállítás költségei is emelkednek.
A húszik Irán által támogatott lázadók, akiket kisöpörtek Jemen északi térségéből. Immár 2014 óta harcban állnak. Eddig is támadták szórványosan a hajókat, de Gáza után erre még inkább ráerősítettek. Először az Izraelhez kötődő hajókat célozták meg, de a kereskedelem fenyegetettsége nőtt, mivel már más országok lobogója alatt közlekedő vízi járműveket is célba vettek, miközben áthaladtak az Afrika és az Arab-félsziget közti vízi úton. A húszik használtak drónokat, rakétákat, sőt, egyszer egy helikoptert is igénybe vettek egy izraeli tulajdonú hajó elfoglalására.
A Vörös-tenger északi végén a Szuezi-csatorna, a délin pedig a keskeny Bab el-Mandeb-szoros található, amely az Ádeni-öbölbe vezet. Ezen a forgalmas vízi úton halad át a világ kereskedelmének körülbelül 10 százaléka. Olaj, földgáz, élelmiszer, szinte minden.
A hajózási vállalatok vegyesen reagáltak. Van, amelyik inkább eltéríti a térségből a hajókat.
Utasítottuk az összes Maersk hajót a térségben, amelynek át kell haladnia a Bab al-Mandab-szoroson, hogy további értesítésig szüneteltesse az útját
– nyilatkozta a múlt héten a világ legnagyobb hajózási vállalata.
A németországi székhelyű Hapag-Lloyd- amelynek múlt pénteken támadták meg a hajóját,szintén közölte, hogy szünetelteti a Vörös-tengeren áthaladó konténerhajó-forgalmát.
Egyre több az olyan nagy szállítmányozási és konténeres társaság, amely emiatt a helyzet miatt ideiglenesen leállította a Bab al-Mandab-szoroson és a Vörös-tengeren való átszállítást:
Olasz–svájci óriás a Mediterranean Shipping Company
A francia CMA CGM
A német Hapag-Lloyd
A belga Euronav
A BP olajóriás
A dán A.P Moller-Maersk
Az Evergreen tajvani hajózási cég
A norvégiai székhelyű Frontline
Egyes izraeli kötődésű hajók pedig a hosszabb, de biztonságosabb útvonalat választják Afrika és a Jóreménység foka körül. Ez a hajó sebességétől függően körülbelül 19-ről 31 napra hosszabbítja meg az utat, ezzel növelve a költségeket és a késéseket.
A globális olajpiac a legutóbbi támadásokra először nem reagált. Az árak estek, a piacot pedig egyre jobban aggasztja a nagy gazdaságok gyenge kereslete.
A húszi eszkaláció legfájóbb közvetlen hatása a megnövekedett biztosítási költségek.
A Vörös-tengeren áthaladó szállítmányozók biztosítási költségei megduplázódtak, ami több száz ezer dollárral növelheti a legnagyobb hajók költségeit. Az izraeli hajótulajdonosok esetében ez még tovább, 250 százalékkal emelkedett, és egyes biztosítók egyáltalán nem hajlandók fedezni őket.
A szállítmányozóknak konténerenként 50–100 dollár közötti úgynevezett háborús kockázati díjat számláznak fel. December 19-én egy konténernek Kínából a Földközi-tengerre történő szállításának költsége elérte a 2413 dollárt, ami ebben a hónapban 44 százalékos növekedés. Az év elején az árfolyam még az 1371 dolláros mélyponton volt.
Persze ez még mindig messze a Covid–19-járvány idején tapasztalt csúcsok alatt vannak. Tavaly januárban a konténer szállítási költsége elérte a 14 158 dolláros csúcsot. Valamint akkoriban a szállítmányok hónapokat késtek a rendelkezésre álló teherhajók hiánya miatt.
Várhatóan ezek a költségek rövid és középtávon továbbra is emelkedni fognak.
Jelenleg ez csak egy kellemetlenség, amit a rendszer elbír
– mondta egy szakértő.
Hogy a biztosítási költségek tovább emelkedjenek, ahhoz a helyzetnek sokkal rosszabbra kell fordulnia. Például több hajó elvesztése jelentősen megemelné az árakat, és egyes hajótulajdonosok elkerülnék a régión való áthaladást.
A katonai szakértők szerint
nem valószínű, hogy a húszik el tudnák zárni teljesen a Vörös-tengert, mert nincsenek hadihajóik, csupán zaklatják az áthaladókat és fennakadásokat tudnak okozni.
Eközben amerikai, francia és más hadihajók járőröznek a területen, nyitva tartva a vízi utat. Ha komoly veszély merülne fel, akkor sokkal erőteljesebb reakciót látnánk a haditengerészet részéről a térségben. Másrészt a térség teljes pacifikálásához lehet, ki kellene szállni a hadihajókból, és a szárazföldön kellene harcokat folytatni, ami mindig nagyobb kockázattal jár.
Mindenesetre az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin bejelentette a Prosperity Guardian művelet elindítását. Egy új, „multinacionális biztonsági kezdeményezés” keretében tíz koalíciós nemzet haditengerészetét vonják be, amely a Vörös-tengeren járőröz majd.
„Azoknak az országoknak, amelyek a hajózás szabadságának alapelvét kívánják fenntartani, össze kell fogniuk, hogy megbirkózzanak az e nem állami szereplő által támasztott kihívással” – nyilatkozta Austin, miközben Izraelbe utazott.
A Prosperity Guardian művelet több országot egyesít, beleértve az Egyesült Királyságot, Bahreint, Kanadát, Franciaországot, Olaszországot, Hollandiát, Norvégiát, a Seychelle-szigeteket és Spanyolországot, hogy közösen kezeljék a Vörös-tenger déli részén és az Ádeni-öbölben felmerülő biztonsági kihívásokat.
Mindenesetre ezek a támadások idegessé teszik a hajózási ipart, igaz, nem számolnak a teljes hajózás leállásával.
(Forrás: AP News)
