A gázai konfliktus október óta destabilizálja a Közel-Keletet, köztük olyan, egyébként sem a gazdasági stabilitásukról híres országokat is, mint Libanon, Egyiptom vagy éppen Jordánia. Az IMF szerint ezek az államok úsznak az adósságban: Egyiptom 93, Libanon 280 százalékos tartozást tudhat magáénak, sőt ez utóbbi adóssága reformok nélkül 2027-re elérheti a GDP 547 százalékát. Mindez nehéz helyzetbe hozza Európát, amely újabb menekülthullámra számíthat: decemberben 150 százalékkal emelkedett a Görögországba érkező oltalomkérők száma, ami emlékeztet a 2015–2016-os menekülthullámra.

A Reuters cikke szerint az elmúlt négy hónapban közel 29 ezer palesztin halt meg Izrael gázai offenzívájában, miután a Hamász fegyveresei izraeli területen 1200 halálos áldozatot követelő támadást hajtottak végre. Ennek a háborúnak a következményei azonban messze túlmutatnak a fronton, súlyosbítva a környező országok régóta fennálló társadalmi-gazdasági válságát. 

Egyiptom és Libanon ki sem látszik az adósságból. Az IMF szerint a GDP százalékában kifejezve a két ország adósságterhe elérte a 93, illetve a 280 százalékot. Borítékolható, hogy a dolgok hamarosan rosszabbra fordulnak. A régió gazdaságai nagy részben az idegenforgalomból táplálkoznak, viszont a szegmens bevételei például októberben Libanonban 45 százalékkal zuhantak az előző évhez képest. A háború 10 milliárd dolláros veszteséget okozhat Libanon, Egyiptom és Jordánia összesített GDP-jében, ha a konfliktus további három hónapig elhúzódik. A nemzetközi fejlesztési ügynökségek nemrég készített értékelése szerint ez a veszteség 18 milliárd dollárra, azaz az összesített GDP 4 százalékára emelkedne, ha a harcok nyárig tartanak. A jelentés szerint ugyanezen időszak alatt a három országban több mint félmillió ember kerülhet szegénységbe. 

Libanon 

A libanoni válság legalább 2020-ra nyúlik vissza, amikor Bejrút kikötőjében egy robbanás több mint 200 ember halálát okozta.  

Azóta a libanoni líra a dollárral szemben mintegy 98 százalékot veszített az értékéből, és a három számjegyű infláció lényegében elértéktelenítette a jövedelmeket. 

Az ország GDP-je 2019 és 2022 között több mint a felére csökkent, és a Világbank várakozásai szerint 2023-ban akár 0,9 százalékkal is zsugorodhat, leginkább a gázai helyzet miatt. Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint a Libanon és Izrael déli határán élők folyamatos kitelepítése, az iskolák bezárása és a megrongálódott állami infrastruktúra a GDP további csökkenéséhez, az infláció spirálba szökéséhez, széles körű munkanélküliséghez és milliók humanitárius válságához vezethet. 

Mindezek ellenére a kormány elzárkózott a pénzügyi és állami reformoktól, amelyeket az IMF többmilliárdos segélyének a felszabadítása érdekében ígért. A multilaterális szervezet ezért arra figyelmeztetett, hogy az ország „véget nem érő válságba” kerülhet, mivel előrejelzésük szerint  

reformok nélkül az államadósság 2027-re elérheti a GDP 547 százalékát. 

Egyiptom 

Egyiptomban is hasonlóan súlyos a helyzet, mivel Abdel Fattáh esz-Sziszi elnök kormánya hasonló ellenállást tanúsít a gazdasági reformokkal szemben. A Szuezi-csatornából származó bevételek – a deviza egyik legfontosabb forrása – januárban csaknem a felére csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel a húszi lázadók kereskedelmi hajók elleni támadásai arra késztették a hajózási társaságokat, hogy átirányítsák a szállítmányaikat. Ráadásul a befektetői bizalom hiánya jelentős tőkekiáramláshoz vezetett. 

A nemzetközi ügynökségek most azon fáradoznak, hogy megakadályozzák a válság teljes kirobbanását. Az IMF 2022 decemberében jóváhagyta a negyedik hitelét Egyiptomnak, amely 46 hónapos futamidőre összesen 3 milliárd dollárt tesz ki. Több mint egy év elteltével most arról beszélnek, hogy e kölcsönt meg kell emelni, annak ellenére, hogy az IMF visszatartotta a támogatás egy részét, miután a kormány késlekedett a reformokkal. 

A nagyobb problémát a hadseregnek a magánszektor feletti befolyása jelenti.  

A hadsereg tulajdonában vannak a palackozott vizet gyártó cégek, a tejtermelők, a benzinkutak, a hírszerző ügynökségek, és még a helyi médiavállalatokat is felvásárolták.  

Az IMF megnyugtatására a kormány azt mondta, eladja e vállalatok egy részét, de a hadsereg nagy része érintetlen maradt. 

Európa szorult helyzetben 

Mindez nehéz helyzetbe hozza kontinensünket. Ha az európai elit visszatartja a segélyeket, az újabb válságot idézhet elő, amelyet senki sem engedhet meg magának. Ezért az EU siet, és igyekszik egy hitelcsomagot megkötni Egyiptommal, amely sok egyéb mellett pénzeszközöket biztosít arra, hogy a gázai háború és a tágabb értelemben vett regionális instabilitás miatt elüldözöttek ne érjék el az öreg kontinens partjait. 

Azonban a Marokkóval és Tunéziával a migrációkezelés kiszervezéséről szóló hasonló megállapodások eddig nem tudták megállítani a menekülthullámot.  

Tavaly január és november között Európába több mint egymillió menedékkérelem érkezett, míg a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2021 és 2022 között megduplázódott az oltalomkérő egyiptomi állampolgárok száma.  

Tavaly decemberben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint nagyjából 5600, főként palesztin, szír és afgán menekült érkezett Görögországba, ami 150 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. 

Ezek a statisztikák emlékeztetnek a 2015–2016-os szíriai menekültválságra – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége. Az a humanitárius katasztrófa, amelynek során több mint egymillióan érkeztek az EU határaira, jelentős szerepet játszott azoknak a döntésében, akik a 2016-os népszavazáson Nagy-Britannia unióból való kilépése mellett voksoltak – állapították meg később akadémiai tanulmányok. 

A lakóhelyüket elhagyni kényszerült menekültek újabb ellenőrizetlen beáramlására az ezzel járó társadalmi és gazdasági kihívásokra választ kínáló jobboldali pártoknak kedvezhet, amelyek az előrejelzések szerint már most is erősödni fognak a júniusban esedékes európai parlamenti választásokon. A legfrissebb felmérések szerint az EP-helyek csaknem felét a három legnagyobb centrista frakciót tömörítő „szuper-nagykoalíción” kívüli képviselők foglalják majd el: az Európai Parlamentben kialakuló új erőviszonyok a külügyektől az éghajlatváltozásig minden téren befolyásolhatják az uniós politikát. 

A segélyszervezetek tisztviselői igyekeztek kisebbíteni az újabb menekülthullám kockázatát, mindezt azzal magyarázva, hogy a jelenlegi helyzet már most is példa nélküli, és a háború tovagyűrűző hatásait valószínűleg a térségen belül fogják korlátozni.  

Egyiptom a maga részéről sietve építi a Sínai-félszigeten a biztonsági kerítést, hogy felkészüljön a menekültek hirtelen beáramlására.  

De miközben az izraeli hadsereg arra készül, hogy behatoljon a dél-gázai Rafahba, ahová több mint egymillió palesztin szorult vissza, az európai kormányoknak fel kell készülniük arra, hogy a jelenlegi politika képtelen lesz megakadályozni egy újabb válságot, még a háború után sem.

Borítókép: MTI/EPA/Mohamed Hoszam