Ukrajna partnerei küldhetnek majd az Egyesült Államokból vásárolt F–16-os vadászgépeket Kijevnek – ezt jelentette be Joe Biden elnök a G7-ek, a világ legfejlettebb államainak múlt heti, a japán Hirosima városában rendezett tanácskozásán. A háború kiterjedésében ez a lépés következik, mint azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, 

előbb-utóbb ukrán pilóták fogják támadni az orosz állásokat az annyira várt amerikai vadászgépekkel. 

Aztán ha Kijevnek nem lesz elegendő kiképzett repülőgép-vezetője, akkor – persze kizárólag önkéntes alapon – majd jönnek nyugatról az F–16-osok irányítói. Ha ez sem segít, akkor más eszközhöz kell nyúlni a pilóták pótlásában, ami pedig feltehetően megnyitná a totális világégés lehetőségét. Ezzel az opcióval nem számol a nagy ajándékozási kedvében lévő Nyugat. Miért lenne más a helyzet a lőszerutánpótlással, mint a lövegeknél, a tankoknál? Kijev jól tudja ezt, mindig feljebb srófolja a kért mennyiséget és a minőséget is.

Európa vágya teljesült: mehetnek az F–16-os vadászgépek

A hirosimai tanácskozás előtt, amelyen részt vett Zelenszkij ukrán elnök is, a brit és a holland miniszterelnök bejelentette, hogy európai koalíciót kíván létrehozni, amelynek a célja F–16-os vadászgépek szállítása az ukránok számára. De egyelőre első lépés az ukrán pilóták felkészítése. 

Lengyelországban már folyik az Ukrajnából érkezett pilóták átképzése F–16-osra. Hamarosan az Egyesült Államokban is megkezdhetik a felkészítésüket. 

Fontos tudni, hogy az F–16 különböző típusai a nyugati világ legkelendőbb vadászgépeinek számítanak, a II. világháború után ez a legelterjedtebb ilyen géptípus. A világon még mindig ez a gépcsalád a legszélesebb körben használt harci repülőgép. Az Egyesült Államokban több mint 4600 darabot gyártottak, ebből több mint 1500 még mindig szolgálatban van. A többcélú, negyedik generációs repülő az 1970-es évek végén született, tehát a tervezés 40 évesnél is régebbi. Az eredeti változatot még a General Dynamics tervezte, de a cég 1993-ban eladta az egész repülőgépgyártó részlegét a Lockheednek, amely aztán két évvel később egyesült a Martin Marietta vállalattal, így ma már Lockheed Martin néven készíti az F–16-ost.  

Az F–16-os repülőgép: az univerzális vadász

Az eltelt évtizedek alatt nemegyszer modernizálták. A gép legújabb, V változatnak hívott típusa köszönőviszonyban sincs az eredeti F–16A-val. A repülőgép ugyan külső megjelenésében lényegesen nem változott (bár azért jócskán vannak ebben is különbségek az egyes szériák között), a belseje a hajtóműtől az elektronikáig teljesen átalakult. 

A nagy kérdés az, hogy mikori változatot kap majd belőle Ukrajna, mert F–16-osból létezik elavult gép és a mai követelményeknek megfelelő típus is. 

Valószínűleg Kijevnek jut majd ebből is, abból is. A legkorszerűbbek nyilván az Egyesült Államok hadseregében szolgálnak. Ezek közül jó párat már az ötödik generációs gépekhez kifejlesztett fegyverekkel szereltek fel. Ilyen típust nem kap Ukrajna, ugyanis az amerikaiak félnek attól a lehetőségtől, hogy ez a fegyver esetleg az oroszok kezébe kerül. 

Sokféle küldetést képes végrehajtani, a felderítéstől más repülőgépek megsemmisítésén át egészen a földi célpontok elleni támadásokig. Az F–16-os előnye Ukrajna számára a sokoldalúsága mellett nem is annyira az ereje, hanem az, hogy nagy számban elérhető. Az is értékelendő szempont, hogy viszonylag könnyű hozzá találni alkatrészeket és fegyverutánpótlást. Ezek a gépek, amelyekete európai országokban állítottak szolgálatba, az élettartamuk végéhez közelednek, magyarán cserére érettek. Az ötödik generációs mai vadászgépek teljesen más színvonalat képviselnek. Az európai F–16-osok közül évente több tucat az aktív szolgálatból „nyugdíjba vonul”. 

Több mint négyszáz F–16-os vár cserére nyugaton

Vegyük végig azokat a nyugati országokat, amelyek esélyesek arra, hogy ilyen típusú vadászgépeket szállítsanak Kijevnek. Hollandia és Dánia Nagy-Britannia mellett „a harcigép-koalíció” oszlopos tagja. Hága 213 F–16-ost vásárolt, ezek közül 108-at az élettartam közepén fejlesztettek. Ezeket amerikai F–35 Lightning II-es típusúak váltják fel, így valószínűleg következő állomáshelyük Ukrajna lesz. Hollandia a 2000-es években ezek közül hat repülőgépet adott el Jordániának és 18-at Chilének. 

Dánia 62 F–16-ost szerzett be, és a tervek szerint 2024-ben ki kell vonni a gépeket a hadrendből. Ám az utódjának választott F–35-ös csak jelentős késéssel érkezik, így a skandináv királyságban a jelenlegi vadászgépek 2027-ig maradnak szolgálatban. A kivonás fokozatos, de néhány dán F–16-os már megvásárolható vagy adományozható. Argentína bejelentkezett, hogy megveszi azokat a légiereje számára. Koppenhága dönthet úgy, hogy nagylelkű adományként mégis Ukrajnába küldi az F–16-osokat. Arról viszont nincs hír, hogy ezekből mennyi üzemképes. A nyugati vezetőknek mindenesetre

pontosítani kell azt, hogy a tervezett 8000 repülési órát elérő F–16-osokat teljesen fel kell-e újítani, mielőtt bármilyen átadásra gondolnának.

Norvégia 72 F–16-ost üzemeltetett, mindegyiket felújították, és már le is cserélték F–35-ös típusra. 2021-ben 32 vadászgépet vett Románia, 12 másik gép pedig a Draken magáncéghez jutott, amely kiképzés céljából vásárolta meg a repülőgépeket. Tavaly Belgium még 53 F–16-ost üzemeltetett a korábban beszerzett 160-ból. Brüsszel azonban 2025-re várja az F–35-ösök első szállítását. Most Belgium azzal érvelt, hogy a légierejének szüksége van az összes rendelkezésre álló repülőre, tehát jó ideig innen sem érkezik meg a vágyott géptípus Ukrajnába. 

Németország helyzete irigylésre méltó

Más európai országok is üzemeltetnek ilyen típusú vadászgépet: Portugáliának 30 felújított F–16-osa van, és felajánlotta, hogy részt vesz az ukránok kiképzésében, de kizárja a repülőgépek szállítását, mert a légvédelemben mindegyikre szüksége van. Románia a közelmúltban vásárolt be F–16-osokból, így valószínűtlennek tűnik, hogy ezeket most elajándékozza. Lengyelországnak 48 F–16-osa van, de mint Varsó bejelentette, a saját védelme szempontjából nem tud lemondani egyetlen gépről sem. 

A legkényelmesebb helyzetben Németország van, neki nincs hadrendbe állítva ilyen típusú vadászgépe, viszont az állam területén lévő amerikai támaszpontokon már képzik is az ukrán pilótákat. Hasonló a helyzet Franciaországgal, neki is saját vadászgépei vannak, de ők felajánlották, hogy hajlandók oktatást nyújtani az ukrán pilótáknak. 

Ám van az F–16-soknak két nagybani felhasználója Európában, ez pedig Görögország és Törökország. Ők azonban nincsenek jóban egymással, így nekik végképp szükségük van a vadászgépekre. Nem valószínű, hogy Török- és Görögországból akár egyetlen F–16-os is érkezne Ukrajnába. 

Őszre várják az „első fecskéket”

Az Atlanti-óceán túloldalán, az Egyesült Államokban gyártott F–16-osok több mint fele szolgált az amerikai légierőben. 

2021-ben úgy ezret üzemeltettek az USA-ban, és tartalékban volt néhány száz ilyen típusú vadászrepülő. 

A gépet szintén az F–35-ös váltja fel. Ám jelenleg az Egyesült Államok azt hangoztatja, hogy nem akar ürügyet szolgáltatni az orosz–ukrán háború kiszélesedéséhez, nem kívánja provokálni Moszkvát, így egyelőre elzárkózik az amerikai F–16-osok Ukrajnának történő átadásától, de más államoknak (mint gyártó ország) megengedi azt. 

A pilóták kiképzését viszont vállalja, mint ahogy az előbb említett országok zöme. Ez a felkészítés körülbelül fél évig tarthat, a szerelőké pedig legalább annyi. Az F–16 komoly alkatrész-logisztikát igényel, amelyet szintén ki kell építeni. Valószínűleg át kell alakítani az ukrán légibázisok kifutópályáit is. 

Az elemzők szerint a fenti nyugat-európai országoktól 60-80 amerikai vadászgépet kaphat Ukrajna. Sok ez vagy kevés? Ha mind rendszerbe áll, akkor jelentős változást hozhat az ukrán légtér védelmében, de ennyi géppel az orosz-ukrán háborúban háborús fordulatot nem lehet kikényszeríteni. Hogy mikorra esedékes az első szállítás? A legderűlátóbbak sem várják az idei ősz előtt az első fecskék érkezését, ezért Kijevnek türelmesen várnia kell, mielőtt megkapja az első nyugati többcélú vadászgépeit.

Címlapfotó:123rf.com