Egy friss Gallup-felmérés szerint az amerikaiak fő aggodalmai továbbra is a gazdasági kérdésekhez kapcsolódnak, különösen annak állapota, az infláció és a költségvetési hiány miatt. A pártszimpátiák mentén különbségek mutatkoznak ezen félelmek súlyozásában, ami tovább mélyíti a polarizációt.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
Biden híres inflációcsökkentő törvénye, beleértve az egész zöldtámogatási rendszert, hamarosan az enyészeté lehet. Trump elnök a fosszilis energiahordozókra esküszik, így esze ágában sincs a továbbiakban is a dollárok százmilliárdjait anyagi ösztönzésre felhasználó jogszabályt életben tartani.
Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
Donald Trump gyorsított engedélyezést ígér minden 1 milliárd dollárnál nagyobb befektetéshez az USA-ban, kiemelten támogatva az energia- és infrastrukturális projekteket. Bár a reformok célja a gazdasági növekedés és az energiafüggetlenség elősegítése, a szövetségi szabályozások átfogó módosítása a kongresszus támogatása nélkül valószínűtlen. A lassú engedélyezési folyamat továbbra is akadályozza a nagyobb beruházások megvalósulását.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
Biden Fehér Háza erő helyett a gyengeséget mutatta meg, miközben egy életek százezreit követelő, és számára az afganisztáni kivonuláshoz hasonló csődöt eredményező proxyháborúban játszotta tovább az eljátszhatatlant. Ez már a végjáték.
A Fehér Ház úgy véli, elég fegyvert küldött Ukrajnának, a gond inkább a hadsereget sújtó létszámhiány. A bukott Biden-kormányzat utolsó erejével arra akarja rávenni Kijevet, hogy a hadkötelezettségi korhatárt szállítsa le 18 évre.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
Újabb búcsúmeglepetéssel kedveskedett az amerikai elnök Ukrajnának. Bár két éve még azzal dicsekedett, hogy a taposóaknák elleni küzdelem élharcosa., hirtelen talált néhány tízezret, amit elküldhet Kijevnek.
Utoljára találkozott egymással személyesen a kínai elnök és Joe Biden. Beszélgetésüknek egyetlen igazi célja volt: Peking a vörös vonalakra akarta felhívni Donald Trump figyelmét.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna az USA által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat használjon orosz területek ellen, igaz szigorú amerikai koordinátakontroll mellett. A döntés ugyan válasz az észak-koreai csapatok ukrajnai bevetésére, de Moszkva erre már nukleáris válaszlépésekkel fenyeget. Biden lépése eszkalálhatja a konfliktust, miközben a leendő elnök, Donald Trump a háború lezárását ígéri.
Az alelnök volt kommunikációs igazgatója egészen elképesztő ötlettel állt elő: lemondatná Joe Bident, hogy néhány hétig mégis Harris legyen az elnök, ha már a választást csúfosan elbukta.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
Az Egyesült Államokban az elnökválasztás ún. korai szavazási fázisa a végéhez közeledik, ami a beérkezett adatok alapján inkább a republikánusokat töltheti el bizakodással. Persze pusztán ezekből a számokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a végső eredményre nézve: a verseny továbbra is nagyon szorosnak ígérkezik.
Pennsylvania 19 elektori szavazata miatt a választás legfontosabb csatatérállama, amelynek a demográfiai összetétele kicsiben tükrözi az amerikai választók egészét a fehér munkásosztály, a külvárosi szavazók fontossága és növekvő kisebbségi csoportok révén. Az infláció és a repesztéses gázkitermelés körüli viták kedvezhetnek Trumpnak, aki a felmérések szerint szűk előnnyel vezet Harris előtt.
Észak-Karolinában Trump előnyét növeli a magas vidéki lakosságarány, miközben Harris kampánya a fekete közösség és a függetlenek megnyerésére összpontosít. A szoros versenyben a gyors urbanizáció és az etnikai sokszínűség a demokraták javára billentheti a mérleget. A hibahatáron belüli republikánus előny ellenére a demokraták jelentős kampányköltésbe kezdtek, bízva az állam átbillentésében.
Georgia a társadalmi változások nyomán újra csatatérállammá vált, ahol a 16 elektori szavazatért folytatott verseny rendkívül szoros. Az állam afroamerikai lakossága és a növekvő spanyol ajkú közösség kritikus szerepet játszik a választásban. Bár Trump támogatottsága csekély előnyt mutat, a végső eredmény az afroamerikaiak részvételén múlhat.
Arizonában Joe Biden szűken, 10 ezer szavazattal győzte le Donald Trumpot, ami jól példázza, hogy az ellenőrizetlen migráció megváltoztathatja egy állam szavazási mintázatát, miközben az amerikai–mexikói határon kialakult helyzet megosztja a társadalmat. Az állam gyorsan növekszik, egyre sokszínűbb, így a republikánusoknak elsősorban a fehérek és a spanyol ajkú lakosság mozgósítása lehet döntő tényező novemberben.
Az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetése napokig is eltarthat, mivel az 51 különböző választás államonként eltérő szabályok szerint zajlik, és a levélszavazatok, valamint az ún. délibábjelenség késleltetheti a pontos eredmények kihirdetését. Az elektori rendszer és a szoros verseny tovább bonyolíthatja a helyzetet, így elképzelhető, hogy a választás utáni héten sem lesz még egyértelmű győztes.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
Joe Biden elnöksége alatt több mint 10 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, ami jelentős politikai vitákat okozott a választások előtt. Az elnök lazább megközelítése felerősítette a határőrizeti kihívásokat és növelte a migrációval kapcsolatos társadalmi feszültségeket. A migráció kérdése kulcsszerepet játszik a közelgő elnökválasztáson, különösen a kritikus csatatérállamokban, habár önmagában ezzel nem lehet nyerni.
Van-e még bármennyi esélye az Egyesült Államoknak visszaszerezni azt a globális hegemóniát, amely látványosan csúszik ki a kezéből? Vissza lehet-e kerülni a trónra, amelyet többtucatnyian fűrészeltek alatta? Létezik-e diplomáciai konfliktuskezelés az izompolitikán túl?
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
A leköszönő amerikai elnök utolsó nagy beszédét mondta el New Yorkban. Fáradt és határozott javaslatok nélküli búcsú volt, a Pax Americana alkonyának méltó szimbóluma.
