2025. március 26., szerda
Oroszország Líbiában növeli katonai jelenlétét, alternatívát keresve a bizonytalan sorsú szír bázisai helyett. A Maaten as-Sarra légi támaszpont logisztikai csomópontként szolgálhat a Száhel-övezetben végrehajtott műveletekhez, miközben Moszkva szorosabb kapcsolatokat épít a régió katonai rezsimjeivel.
Szerbiában egyetemisták kezdtek tüntetni az újvidéki tragédia nyomán, ami átcsapott kormányellenes tiltakozássá. A demonstrációkhoz több csoport is csatlakozott, de az ellenzék széttagoltsága miatt valószínűtlen a hatalomváltás. Munkatársunk, Mihálovics Zoltán válaszolt a Maszol kérdéseire.
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Donald Trump Narendra Modi indiai miniszterelnököt fogadja, jelezve stratégiai fókuszának Ázsiára való áthelyeződését. A találkozó a védelmi együttműködés, a kereskedelmi megállapodások és India geopolitikai szerepének erősítését célozza, miközben mindkét fél célja a kínai befolyás ellensúlyozása.
Az oroszok próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlannak tűnő Donald Trump politikáját. Aggódnak amiatt, hogy „az Egyesült Államok erősen érdekelt a BRICS gyengítésében vagy éppen a feldarabolásában”.
Elon Musk immár új szerepében, a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (DOGE) vezetőjeként a hétvégén bejelentette, hogy csalásellenes intézkedésekről állapodott meg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával. Első lépésként heti egymilliárd dollárnyi fizetési visszaélést állítana meg.
Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
A forint érdemben erősödött az idei évben, amiben az amerikai vámpolitikával kapcsolatos várakozások változása, a vártnál kedvezőbb hazai gazdasági teljesítmény és a szigorúbb monetáris hangnem is szerepet játszott. Ugyanakkor van még tér a további felértékelődésre, amiben az orosz–ukrán háború jövőbeli lezárása jelenthet segítséget.
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
Az Egyesült Államok újra felmelegíti a Monroe-doktrínát, hogy megakadályozza Kína térnyerését Latin-Amerikában. Míg Washington vámokkal és politikai nyomással próbálja kordában tartani a régiót, Peking befektetésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel erősíti befolyását. Vajon az USA visszaszerezheti-e hegemóniáját, vagy Latin-Amerika végleg új irányba fordul?
Sokan vélekednek úgy, hogy Donald Trump a Monroe-doktrínához visszatérve magára hagyná Európát. Ez viszont azért nem valószínű, mert az amerikai tőke még jócskán lát lecsapolni valót Európában. Inkább az a kérdés, hogy a földrészünk Latin-Amerikához vagy Afrikához fog-e hasonlítani...
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”.
Az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került a Panama-csatorna, miután Donald Trump nyomására a kis latin-amerikai ország kilépett a kínai Egy övezet, egy út programból. A világ egyik legfontosabb vízi útvonala ismét a geopolitikai harcok színterévé vált, és ez a meccs még koránt sincs lejátszva.
Az amerikai Pew Research kutatóintézet több mint 10 ezer résztvevő bevonásával átfogó felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy az amerikai felnőttek közül hányan használják a különböző közösségimédia-platformokat hírfogyasztásra, és ehhez milyen attitűdök társulnak. Íme az eredmények dióhéjban.
Az idén az olajárakat továbbra is a geopolitikai feszültségek és az OPEC-en kívüli országok kitermelése alakítja, a brent hordónkénti ára várhatóan 70–85 dollár között mozog majd. Az iráni olajexport visszaesése drágulást, míg a vámok kiterjesztése az olajárak csökkenését eredményezheti.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Az Európai Unió először teljes némaságba menekült Trump Grönlandra tett vásárlási ajánlatával kapcsolatban. Aztán néhányan nagyon harciassá váltak, és a Dániának nyújtott katonai segítségnyújtást sem zárták ki. Így vagy úgy, a dán kormány nem biztos, hogy túléli a helyzetet.
Az idei növekedést a belső kereslet húzhatja, amelyet a reálbérek emelkedése, az állami támogatások és a beruházások élénkülése is ösztönözhet. A külpiaci kereslet javulása kulcstényező marad: a német gazdaság fellendülése és a geopolitikai feszültségek enyhülése további lendületet adhat a bővülésnek.
Szerbiában a november 1-jei újvidéki tragédia nyomán kirobbant, az egyetemisták által vezetett tüntetések hatására lemondott a miniszterelnök és Újvidék polgármestere. A kormányzó pártnak most 10 napja van új kormány alakítására, különben áprilisban előre hozott választások jöhetnek.
Az Európai Bizottság rövidesen bemutatja a Versenyképességi Iránytű nevű gazdaságélénkítő programját, amely meghatározza az EU gazdaságpolitikai irányvonalát. A főbb intézkedések közé tartoznak a vállalati zöld (ESG)-szabályozások egyszerűsítése és egyes tőkepiaci reformok.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
A kínai DeepSeek R1-es modelljének megjelenése megmozgatta a technológiai részvények piacát. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztését zászlajukra tűző óriások piaci értéke folyamatosan emelkedett, ez a tendencia szakadt meg már pénteken, hogy aztán hétfőn az árak tovább zuhanjanak.
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
Az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), de úgy tűnik, ezt a szándékot legyőzi a kínai innováció. Fiatal kínai kutatók ugyanis olyan MI modellel-léptek a piacra, amivel többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől pár hétre csökkentették.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Guido Alfani, a Bocconi Egyetem gazdaságtörténész-professzora egészen 700 évet ment vissza az időben, hogy megvizsgálja, miképp alakult az egyenlőtlenség Európában. A vagyonkoncentráció lényegében folyamatosan nőtt, kivéve a pestises időket és a világháborúkat.
Donald Trump szerint a hatalmas kereskedelmi hiány azt jelzi, hogy az Európai Unió nem a megfelelő módon áll az Egyesült Államokhoz. Ennek pedig következményei lesznek, hacsak Európa nem változtat a magatartásán.
