2026. június 14., vasárnap
Kína évek alatt egy dollárt megkerülő nyersanyaghálózatot épített ki, de Trump most egyszerre katonai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel bontja le ezt az árnyékrendszert. A dollár globális súlya megrendült, és az amerikai stratégia most azon múlik, hogy sikerül‑e visszaterelni a kereskedelmet a saját gravitációs terébe.
Véget ért a gyenge jüan korszaka, Kína pedig a globális nyersanyagpiaci fölényét használja fel arra, hogy letörje a dollár uralmát és átalakítsa a világrendet.
Kína új oktatáspolitika megvalósítását tűzte ki célul: képezni kell és otthon kell tartani a nagy koponyákat. Ennek érdekében rengeteg pénzt tesznek a rendszerbe, amit célzottan egy új humántőke-stratégiába fektetnek be.
Négy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után egyre több dokumentum, diplomáciai beszámoló és kiszivárgott kormányzati irat erősíti meg azt, amit sokan már 2022 tavaszán sejtettek: a béke nem a csatatéren, hanem a politikai színfalak mögött halt meg. Az alábbi elemzés az elérhető források és tárgyalási anyagok alapján rekonstruálja azt a kritikus néhány hetet, amikor Európa más irányt ...
Harmadjára is előre hozott választások jöhetnek Koszovóban, most az elnökválasztásba bukott bele a frissen, december végén megválasztott új parlament, ám az alkotmánybíróság egyelőre nem adott helyt az elnöki döntés végrehajtásának. Itt az ideje feltenni a kérdést: a jelenlegi alkotmányos rendszerben vajon működőképes ez a kis ország?
Oroszország pert indított az Európai Unió Bíróságán, megtámadva az EU azon döntését, amely határozatlan időre befagyasztotta az Európában tartott orosz állami pénztartalékot. Moszkvában már per is indult az érintett cég, az Euroclear ellen, most pedig az uniós döntés jogszerűségének a vizsgálata van porondon.
Egy húszéves amerikai nő beperelte az Instagramot is tulajdonló Meta cégbirodalmat és a YouTube tulajdonosát, az Alphabet nevű vállalatot. Mégpedig azért, mert állítása szerint a platformok addiktív algoritmusa gyermekkorában rászoktatta ezek vég nélküli görgetésére, és ez nagyban rombolta a mentális egészségét.
A világ legfontosabb kikötői, partfeltöltései és vízi infrastruktúra-beruházásai mögött gyakran ugyanaz a néhány európai vállalat áll. Csakhogy egy kínai szereplő felemelkedése miatt átalakulhatnak az erőviszonyok.
Csak minden negyedik amerikai támogatja az Irán elleni katonai fellépést, illetve a többség szerint Donald Trump túl könnyen nyúl fegyveres megoldáshoz. A republikánusok ugyan még kitartanak az elnök mellett, az ő lelkesedésük is gyorsan apadhat, amennyiben nőnek az amerikai veszteségek és az üzemanyagárak.
A J.P. Morgan átfogó jelentése arra figyelmeztet, hogy a korlátozások nélküli pénzügyi globalizáció korszaka véget ért. Amíg a Nyugat saját nyitott tőkepiacai építik le a hazai ipart, kialakult egy új, rejtett árnyékbankrendszer.
Izlandon már az idén népszavazást tarthatnak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, pedig több mint tíz évvel ezelőtt visszalépett attól, hogy az integráció tagja legyen. Ám úgy tűnik, Trump vámpolitikája, illetve grönlandi fenyegetőzései az EU-csatlakozás irányába sodorják a szigetországot.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Háromnapos hétvége, elégedettebb dolgozók, kevesebb stressz – első hallásra nehéz ellenállni a négynapos munkahét ígéretének. Csakhogy amíg egyre több cég próbálja ki sikerrel, addig mások épp azt tapasztalják, hogy egyes ágazatokban a rövidebb hét működési kockázatot jelent.
Az amerikai vámok a Legfelsőbb Bíróság döntése után néhány órával máris új jogi köntösbe öltöztek. A piacok egy pillanatra fellélegeztek az extrém vámok eltörlését követően, ám a Fehér Ház egy előre megírt forgatókönyv alapján azonnal reagált.
Dan Wang Breakneck című könyve keményen bírálja Kínát, de azért közben az Egyesült Államoknak is odaszúr. Kifejti továbbá, hogy szerinte, miért tud az egyik rendszer villámgyorsan építeni, a másik pedig miért akad el a pereken, eljárásokon és vétókon. Infrastruktúra, technológia, társadalmi fegyelem és nagyhatalmi verseny egy olvasmányos, egyben gondolatébresztő keretben – egy olyan könyv, ...
Egy eddig teljesen biztos és szinte nulla kockázatú befektetési tendencia most megfordulni látszik: úgy tűnik, a jövő már nem a ChatGPT-é, hanem egy olyan MI-modell veszi át a helyét, amely közvetlenül a gépünkben van, és alapvetően azt is használja. Sok az előnye, de egyelőre kérdés, hogy lecseréli-e a ChatGPT-t, a Geminit és a hasonló távoli szoftveres MI-ket.
Orosz hadászati műholdak valószínűleg „belehallgattak” egyes európai műholdak adatcsatornáiba, amivel lehetőségük nyílt hozzájutni fontos infrastrukturális adatokhoz. Az ilyen és ehhez hasonló incidensek biztonsági fenyegetést jelentenek az európai kommunikációs infrastruktúrára, sőt akár egy ország is megbénítható hasonló manőverrel.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
A háború lassan belép az ötödik évébe, a világ pedig a II. világháború óta nem látott emberáldozatok árán próbálja kikényszeríteni a békét – elemzés a fagyos patthelyzetről és a készülő „nagy alkuról”.
A Lukoil nemzetközi hálózatának amerikai átvétele az orosz szénhidrogén-diplomácia végét jelzi. Míg a Mol a Balkánon erősít, addig Kelet-Európa finomítói amerikai pénzügyi befektetők kezében csoportosulnak.
Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
Az olasz kormány január 1-jétől 2 eurós „vámszerű” adót vezetett be a közvetlenül az országba érkező kiscsomagokra, ám ez az intézkedés rosszul sült el. Talán érdemesebb lett volna megvárniuk az egységes EU-s szabályozást.
Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gőzerővel építi saját ipari erődítményeit, az Európai Unió a saját identitásválságával és bürokratikus útvesztőivel küzd. A legújabb brüsszeli tervek szerint adminisztratív eszközökkel szorították volna ki a kínai technológiát a zöldátállás kulcsszektoraiból. Az elképzelés azonban a napokban falakba ütközött.
Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.
Egyre nagyobbak a hullámok a Földközi-tengeren, ugyanis Görögország egy olyan lépésre készül, amit Törökország 30 éve „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekint: a Földközi-tenger keleti partvonalát is szeretné hozzáigazítani a nemzetközi jogi standardokhoz.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
Megérkezett a Világgazdasági Fórum 2026-os kockázati jelentése, vele együtt a szokásos világvége-hangulat. A jelentés egy fájdalmas beismerő vallomás a neoliberális világrend alapjainak széteséséről.
