Az amerikai pénzügyminiszter váratlanul a kapcsolatok javítását javasolja Kínával.

Az USA és Kína közötti kapcsolatok látványos romlása, majd a párbeszéd szinte teljes leállása szűk zsákutcába kergette Washingtont, amely hidegháborús időket idéző retorikájával és tiltó gazdasági intézkedéseivel kereskedelmi káosszal felérő folyamatot indított el. Valójában sem az időzítés, sem a módszer nem alkalmas arra, hogy Kínát elszeparálja és kiszorítsa a geopolitikai hatalmi harcból. Ahogyan a Világbank volt vezető közgazdásza és a Nemzetközi Valutaalap korábbi igazgatóhelyettese rámutatott: a Biden-féle inflációcsökkentő törvény éppen lerombol mindent, amit a nemzetközi kereskedelem terén a második világháború befejezése óta sikerült felépíteni. Biden ebből a szempontból Trumpabb lett Trumpnál: az ex-elnök által megkezdett izolációs folyamatot olyan szinten gyorsította fel, ahonnan nagyon nehéz lesz visszautat találni.

Yellen jelen

Az amerikai kormányzat is érzi, hogy a jól bejáratott, de egyre rosszabbul működő izompolitika Kínával szemben még akkor is kevés lesz, ha az EU – jó vazallushoz méltó módon – rohamtempóban akarja felszámolni a kínai kapcsolatait. Janet Yellen a minap olyan kommunikációs fordulatot mutatott be az eddigi egysíkú és unalmas panelek ismételgetése helyett, amely akár még békejobbként is értelmezhető. A konstruktív és tisztességes gazdasági viszony kialakításának szükségességét kezdte emlegetni, majd nagy levegőt véve kimondta: bár érvényesíteni akarják az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, az USA és a Kína közötti gazdasági szeparáció kialakulása katasztrofális hatásokkal járna, egyben az egész világgazdaságra destabilizációs hatással lenne. A tárcavezető még ennél is tovább ment: mint mondta, őszinte megbeszélésekre van szükség a problémás kérdések tisztázásában, ezért egy (Pekingnek is) alkalmas időpontban személyesen szeretne Kínába látogatni.

Marad, ami volt

A kritikák persze nem maradtak el ezúttal sem. Yellen továbbra is „tisztességtelennek” minősíti Peking gazdaságpolitikáját, elsősorban az államvezérelt piaci megközelítés miatt (Kína többször jelezte, hogy ebbe a gyakorlatába sem tűri el a beleszólást), amely miatt globálisan előnyre tud szert tenni a hagyományos piaci eszközöket használó országokkal szemben. A chipkereskedelmi korlátozások kapcsán kifejtette: annak célja nem az, hogy megakadályozzák Kína modernizációs törekvéseit, és az USA-t juttassa versenygazdasági előnyhöz, csupán az, hogy Peking ne katonai célokra használja fel a technológiát.

A korlátozásokkal kapcsolatban egyébként rámutatott: az USA a közeljövőben egy sor olyan további intézkedést fog meghozni, amely egyes amerikai befektetéseket korlátoz majd Kína felé, természetesen szigorúan a „lehetséges nemzetbiztonsági következmények” miatt. Majd megismételte, hogy a gazdasági együttműködés mindkét ország számára kölcsönösen előnyös.

Fagyos csend

Kína nem hatódott meg túlságosan a kölcsönös előnyök emlegetésétől, Peking egyelőre a saját előnyeit ugyanis nem nagyon látja Washington sajátos közeledésében. A kínai nagykövetség szűkszavú reagálása szerint a versenytől nem riadnak vissza, azt azonban elítélik, hogy a verseny fogalmát az USA határozza meg, és azt is, ahogyan az Államok a nemzetbiztonság kifejezés mögé bújva igyekszik függetleníteni magát – a globális ipari és ellátási láncok rovására. A kínai keményvonalasok szerint Yellen szavai pusztán cukormázba forgatták az USA eddigi elnyomó kereskedelmi politikáját, de a lényegen semmit nem változtat, hiszen egyben azt is világossá tette: az USA folyamatosan felülvizsgálja és bővíti a Kínába irányuló exporttilalmi listát.

Kína aggodalmai ellenére több elemző is arra mutat rá, hogy Yellen közeledését Pekingnek a lehető legkomolyabban kellene fontolóra vennie, miután a pénzügyminiszter határozott szándékot emlegetett a gazdasági kapcsolatok biztonságos folytatására és a párbeszéd újrakezdésére.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds