Robin J. Brooks szerint a mérsékelt, hosszú távú nyomás Kínára sokkal hatékonyabb lett volna, mint a dobálózás a vámszázalékokkal. Washington épp a pekingi exportválság idején fújt visszavonulót – ez pedig a sztárközgazdász szerint nem stratégia, hanem gyengeség volt.
A vámháború nagy tanulsága: ha túl sok ajtót zársz be, a piac keres magának egy kiskaput. Kína megtalálta a kulcsot, Washington még a zárat keresi, miközben rájön, hogy az ellátási láncok rugalmas gazdasági működése a 21. században már ki tudja zárni a kereskedelmi háborúk negatív hatásait. De még hogy.
A dél-koreai csúcstalálkozó több lesz, mint diplomáciai esemény. Az amerikai és a kínai elnök megegyezése vagy annak hiánya meghatározza, hogy a világ a pragmatikus együttműködés vagy az új hidegháború felé sodródik-e. Az előjelek mindenesetre okot adnak a bizakodásra.
Miközben Washington chipekkel, Peking pedig ritkaföldfémekkel vívja a 21. század technológiai háborúját, a koncepciótlan Európa a két hatalom között őrlődik. A kontinens a zöldjövőjét a kínai ásványokra, a digitális életét az amerikai technológiára építette – hatalmas árat fizetve önállótlanságáért.
A Volkswagen wolfsburgi üzeme bejelentette a Golf gyártásának leállását: egyetlen amerikai ultimátum és egy kínai válasz elég volt ahhoz, hogy a kontinens ipari motorja megint fulladozni kezdjen. Az eset új fejezetet nyit az európai függőség és a technológiai versenyképtelenség történetében.
Az Egyesült Államok fokozódó nyomása sem tántorítja el Kínát attól, hogy továbbra is Oroszországból vásároljon nyersolajat. Szeptemberben a behozatal több mint négy százalékkal nőtt, miközben az amerikai vásárlásokat Peking teljesen felfüggesztette.
Miközben Peking exportkorlátozásokkal fenyegeti Washingtont, az exportőrei vért izzadnak, hogy nyereségesek maradjanak. A kínai gazdaság nem legyőzhetetlen – csak túl nagy ahhoz, hogy gyorsan meg lehessen sebezni.
Donald Trump újra beélesítette a kereskedelmi háború csodafegyverét: 100 százalékos vámmal és exporttilalmakkal fenyegeti Kínát, válaszul Peking ritkaföldfém-korlátozásaira. A piacok idegesek, a tőzsdék zuhantak, a vállalatok pánikolnak, ahogyan a chipipar újra a geopolitikai játszma túszává vált.
Az euró négyéves csúcsra erősödött, ami látszólag a stabilitás jele. Valójában azonban ez egy veszélyes paradoxon: miközben az USA és Kína piaca egyre nehezebben elérhető, a drága valuta fojtogatja az európai exportot, és a megszokott jegybanki eszközök sem ígérnek könnyű megoldást.
Madridban folytatta a vámtárgyalásokat az USA és Kína. A felek úgy tűnik, egy régóta húzódó vita végére tettek pontot, amikor megállapodtak a TikTokot működtető vállalat amerikai részlegének felvásárlási körülményeiről. A vámtűzszünetet meghosszabbították, Trump pedig pénteken további részletekről is beszélhet a kínai elnökkel.
Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba.
Az USA augusztus végén megszünteti a 800 dollár alatti csomagokra vonatkozó vámmentességet. A döntés felforgatja a nemzetközi e-kereskedelmet és drasztikusan növeli a szállítási költségeket, fejfájást okozva a postai szolgáltatóknak és a kisebb cégeknek.
Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
Európa elkerülte a kereskedelmi háborút az USA-val, ám az amerikai megállapodást követően az elavult és sebezhető villamosenergia-piacra még inkább ránehezedik a földgáz ingadozó árának való kitettségből adódó nyomás. A 2022-es energiaválság óta a reformok egyre sürgetőbbek, de túl lassan valósítják meg őket.
„Éjfél van!!!” – harsogta Trump a közösségi médiában, miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyelte, hogyan robban a vámbomba. A tarolás ezúttal globális, a vesztesek listája pedig hosszú – és köztük van Amerika is.
Az USA bizonytalan vámpolitikája miatt az amerikai bankok kiszorulhatnak az európai és ázsiai piacokról. Ebből az európai bankok és a regionális bajnokok profitálhatnak. A folyamat a világgazdaság fokozatos széttöredezését is mutatja.
Már csak egy nap van hátra Donald Trump ultimátumából, amit Oroszországnak szabott az ukrajnai háború mérséklésére és a tárgyalások megkezdésére. A határidő szorítása most sokkal inkább az elnökre nehezedik, mint Putyinra, aki aligha fog meghajolni egy amerikai nyomásgyakorlás előtt.
Brüsszel ma már azt nevezi sikernek, ha nem veszít túl sokat. Ursula von der Leyen mosolyogva fogadta el Trump 15 százalékos vámját – miközben pár hónapja még a szabadkereskedelem volt a hivatkozási alap. Ha ez győzelem, milyen lehet a vereség?
Indonéziának is sikerült elérni az eredeti Trump-vámok csökkentését. Az amerikai elnök szerint „teljes hozzáférést” kaptak a délkelet-ázsiai ország piacához, Jakarta azonban pozitívan nyilatkozott a megállapodásról. Mutatjuk a részleteket!
Az Európai Unió állítólag készen áll Trump vámháborújára. Az EU 72 milliárd euró értékű amerikai árura vetne ki bosszúvámot, ha az amerikai elnök beváltja a fenyegetését. Ezzel egy olyan konfliktusba keveredik, amelyet garantáltan elveszít.
Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
Washington augusztus 1-jei határidőt szabott Brüsszelnek egy vázlatos kereskedelmi megállapodás megkötésére. A piacok idegesen figyelik a fejleményeket, miközben az Európai Unió a belső megosztottság ellenére egységes frontot próbál mutatni, de a labda egyértelműen az amerikai térfélen pattog.
Brazília és az Egyesült Államok kapcsolata újabb mélypontra jutott, miután Donald Trump vámokkal fenyegette meg Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát. Lula elnök kemény hangon vágott vissza, a szuverenitás védelméről és a dollártól való függetlenedésről beszélt – miközben kilátásba helyezte a viszonosság elvén alapuló megtorlást is.
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.
Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik. A válaszreakciók nem is maradtak el, a brazil elnök durván visszaszólt – a szövetség és Washington között egyre feszültebb a légkör.
Az Egyesült Államok májusi döntése, amely megszüntette a „de minimis” adómentességet a 800 dollárnál olcsóbb kínai csomagokra, dominóként borította fel a globális áruforgalmat. A Csendes-óceán felett száguldó légi küldemények mennyisége zuhan, az e-kereskedelmi óriások pedig Európába és Latin-Amerikába fordulnak.
Az Európai Központi Banki fórumán a globális gazdasági bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás állt a középpontban. A jegybankok vezetői, köztük az EKB, a Fed és a Bank of England képviselői egyetértettek abban, hogy az óvatos kamatpolitika és az adatalapú döntéshozatal elengedhetetlen a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez, csakhogy ezen lépések idejét a vámháború határozza meg.
A globális kereskedelem feszülten figyel, miközben a naptár lapjai vészesen fogynak. A világ legnagyobb kereskedelmi partnerei egyre inkább visszafogják eredeti, ambiciózus céljaikat az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásokban – alig egy héttel a „felszabadulás napjára” keresztelt vámemelések életbelépése előtt.
