A koronavírus-járványt követően körülbelül 800 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon a KSH adatai szerint, mint 2010-ben.

Uniós 7

Az Eurostat szerint 2010-ben a második negyedévben a 20 és 64 év közöttiek 62,1 százaléka volt foglalkoztatott a teljes népességhez viszonyítva , ami 2021 harmadik negyedévére elérte a 79 százalékot, amely így csaknem 17 százalékos ugrás 12 év alatt.

Ha megnézzük az Európai Unió átlagát, akkor jól látható, hogy a hazai foglalkoztatási ráta azt meghaladja, hiszen az csupán 73,6 százalék. Magyarországon a hetedik legmagasabb a foglalkoztatási ráta. 

A régiós országok közül Románia és Horvátország mögöttünk szerepel az EU-átlag alatt, Szlovénia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia a középmezőnyben és az EU-átlag felett helyezkedik el.

A siker titka

Nagyban hozzájárult a magas foglalkoztatottság eléréséhez, hogy a kormány elkötelezettséget mutatott a munkaalapú társadalom gazdaságfilozófiája iránt.

Ezt viszont nem lehetett hatékonyan végigvinni a progresszív jövedelemadó-rendszerrel, amely lényegében büntette a teljesítményt, éppen ezért ezt 2010 után az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer váltotta fel, amely ösztönözte a munkát.

Ezeken felül a kormány csökkentette a munkát terhelő adókat, ennek következtében több pénz maradt a háztartásoknál. A munkáltatói adókat 33,5 százalékról fokozatosan 13-ra mérsékelték.

A munkahelyteremtő beruházások támogatása is kulcsfontosságú mozzanat volt 2010 óta, hiszen az nagyban hozzájárult a külföldi működő tőke hazai színtérre való bevonzásában, elég ha csupán az Audi vagy szinte bármelyik külföldi nagyvállalat magyarországi innovációs beruházásaira gondolunk. Ennek az intézkedésnek pedig további folyománya, hogy a magyar beruházási ráta a GDP arányában magas szinten stabilizálódott, meghaladva az európai uniós és a visegrádi országok átlagát.

Ütésálló gazdaság

A segélyalapú társadalom modellje 2010-re a csőd szélére sodorta az országot, amiben persze benne vannak a 2008-as globális pénzügyi válság továbbgyűrűző hatásai is, viszont a munkaalapú társadalom még mindig rekordmagas foglalkoztatási rátával őrzi a munkapiaci stabilitást.

A munkalapú társadalom, az azt megalapozó intézkedések, valamint az ezek eredményeként előállt magas foglalkoztatási ráta azért kulcsfontosságú, mert mérhető gazdasági teljesítmény csak és kizárólag aktivitásból, azaz munkából vagy tanulásból keletkezhet.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára közösségimédia-bejegyzésében optimistán értékelte a hazai foglalkoztatási ráta magas szinten való stabilizálódását.

„Foglalkoztatás: sereghajtóból Európa élvonalába” – kezdi posztjában az államtitkár, majd folytatta: „Működik a munka- és tudásalapú társadalom: míg az Eurostat adatai szerint 2010-ben az EU sereghajtói közé tartoztunk a foglalkoztatás terén, addig ma már az élbolyban vagyunk – éppen csak elmaradva Dániától és Észtországtól, és jelentősen megelőzve olyan országokat, mint Finnország, Ausztria, Franciaország vagy Spanyolország.”

A magas foglalkoztatási szint azért fontos, mert a gazdasági teljesítmény a munkából származik

– szögezte le György László.

Hozzátette, hogy„a következő időszak kiemelt feladata, hogy növeljük a munkavégzés hatékonyságát: ezért támogatjuk az élvonalbeli technológiákba beruházó vállalkozásokat, mert a leghatékonyabban a legmodernebb eszközök és technológiák segítségével lehet dolgozni, és ezért újítottuk meg a szak- és felnőttképzést, mert a modern technológiák működtetéséhez jól képzett, felkészült munkavállalók szükségesek”.

„Ezzel tudjuk biztosítani, hogy a reálbérek elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedése a jövőben is megmaradjon, sőt tovább erősödjön” – zárta György László, utalva arra, hogy a teljes foglalkoztatási modell erős bérnövekedést indított el, így az a gazdaság és az életszínvonal növekedésének az alapköve is.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán 2022. április 9-én.