Az USA és az Európai Unió csak kullog Peking után, amely a Covid okozta gazdasági leállás ellenére is világelső a megújuló energia finaszírozásában.
A kínai gazdaság a lehető legjobban megszenvedte a pandémiás időszakot. Saját „zéró Covid” politikájának súlya alatt nyögve ipari termelése és kereskedelme belassult, ám még ezek a visszaesések sem gátolták meg abban, hogy a krízis idején megtörjön Peking lendülete saját pozicionálásában a globális energiapiacon. Hszi Csin-ping nem ismert kompromisszumot, és annyi pénzt öntött az energiaipari beruházásokba, amellyel más országnak egyszerűen lehetetlen volt versenyezni. A Covid-lockdownok feloldása után ez (is) biztosítja a kínai gazdaság várható kilövését az idei esztendőben.
A Bloomberg friss elemzése szerint 2022-ben a globális megújulóenergia-ágazati kiadások közel felét Kína állta, összesen 546 milliárd dollár értékben. Ez közel négyszerese az Egyesült Államok által 141 milliárdos és két és félszerese az Európai Unió 180 milliárd dolláros ráfordításának.
Folyamatos nyomás
Az óriási összeg nagy részét Kína saját termelési és gyártási kapacitásnövelésére fordította. ám közben szisztematikusan, lépésről lépésre növelte tengerentúli érdekeltségeinek körét az energiapiacon. Ha kellett, beruházásokkal, ha kellett, a helyi energiacégek és jogok felvásárlásával. A legnagyobb előnyre a feltörekvő afrikai és közép-ázsiai gazdaságokban tett szert amerikai riválisával szemben, de szemtelen módon még az USA energiaszektorában is terjeszkedni kezdett, ironikusan kihasználva a Biden-féle protekcionista zöld támogatási törvényt, amelynek célja pedig éppen az volt, hogy az amerikai vállalatokat a Kínától való függetlenedésre ösztönözze.
Nehéz elképzelni, mi állíthatja meg Kínát a dominancia csúcsára vezető úton, ha még az elmúlt esztendők gazdasági visszaesése és az ipari termelés drasztikus lassulása sem volt képes megtörni az iramát. Peking erősödése e tekintetben valóban aggodalomra adhat okot, globális befolyása ugyanis nélkülözhetetlenné teszi jelenlétét az energiapiacon.
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: Légi felvétel a Sanhszi tartományban fekvő tatungi panda alakú napelemfarmról
(MTI/EPA/Ho Hvi Jang)