Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Oroszország hiába Kína legnagyobb földgázexportőre, Peking mégis többet fizet érte a türkméneknek. Az ok egyszerű: Moszkva nincs most túl jó „alkupozícióban”.
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
A holland félvezetőipari titán, az ASML jelentős bővülésre készül, megerősítve Európa technológiai pozícióit a globális versenyben.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Miközben a globális színtér lélegzetvisszafojtva figyeli a kínai gazdaság relatív „lassulását”, az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú átalakuláson megy keresztül, és a hagyományos növekedési pillérekről az innováció és a technológiai fölény által vezérelt jövő felé fordul.
Miközben nő a gazdasági szakadék a stagnáló Európa és az egyre jobban teljesítő USA között, a vállalati fúzióktól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig az EU agresszív szabályalkotása akadályozza, hogy felvegye a versenyt a két nagy globális versenytársaival.
Az eurózóna gazdasága végül 2023 végén sem tudott bővülni: a stagnálás több mint egy éve húzódik, főként a strukturálisan magasabb energiaárak, a dráguló hitelek és az európai gazdaság motorját jelentő Németország gazdasági visszaesése nyomán.
Bár az oroszországi szankciókat minden érintett fél megérzi, annak „bumeránghatása” vegyesen hat az eurózóna tagállamaira: Németországot, Franciaországot és Olaszországot érinti a legsúlyosabban. Az energia- és nyersanyagellátásban bekövetkező változások okozta „fájdalom” jelentős hatással van a gazdaságukra, és akár recesszióba is taszíthatja őket. Eközben az Oroszországtól kevésbé függő országok, például Spanyolország és Portugália már a fellendülés jeleit mutatják – derül ki az ING friss jelentéséből.
Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
Az amerikai pénzügyi óriásvállalat a legújabb elemzésében az átalakuló világrend új kihívásaira és azok megoldásaihoz szükséges új stratégiák kidolgozására hívta fel a figyelmet. A többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését, valamint a kutatás és fejlesztés újbóli előtérbe helyezését, mivel a vállalatoknak és a nemzeteknek versenyezniük kell a feltörekvő technológiákért.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
Bár sokak szerint az Európai Uniónak még mindig nem sikerült koherens ellentervet kínálnia Joe Biden inflációcsökkentő törvényére, úgy tűnik, Brüsszel éppen eleget tett ahhoz, hogy enyhítse a legégetőbb aggodalmakat, miszerint az európai vállalatok a dollártámogatásokat keresve távoznának a kontinensről.
A mesterségesen felpumpált szállítási költségek lehetővé teszik, hogy az orosz vállalatok sokkal többet keressenek az Indiába irányuló nyersolajeladásokon, mint azt korábban elismerték. Annak ellenére, hogy az olajársapkát jogilag mindenki betartja, ezekből a látszatköltségekből egyetlen negyedév alatt több mint 1 milliárd dollár extra bevételhez is juthatott Moszkva.
Kína előtt nem létezett olyan hatalom, amely ilyen mértékben képes lett volna az Egyesült Államok erejéhez felzárkózni. Peking végső célja egy Kína-központú globális ellenpólus létrehozása, amelynek elengedhetetlen alkotóeleme a történelmileg Oroszország befolyása alá tartozó közép-ázsiai régió. Annak ellenére, hogy az orosz–kínai barátság a geopolitikai víziók tükrében egyre erősebb, a két „barát” most mégis szembe találja magát a régió feletti befolyásért folyó küzdelemben.
A múlt héten nyélbe ütött 2,6 milliárd dolláros üzlet megalapozta a globális fém- és bányászati befektetések terén bekövetkező, potenciálisan mérföldkőnek számító változást: Szaúd-Arábia a zöldátállás alapkövét jelentő kritikus nyersanyagok egyik kulcsfontosságú szereplőjévé lépett elő.
A Bizottság alapos kivizsgálást sürget az illetékes nemzetközi szervezetektől az időjárás manipulálásának (geomérnökség) hatásairól, például a részecskék légkörbe lövéséről, hogy eldönthesse álláspontját.
Rishi Sunak brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök megállapodtak arról, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan kereskedelmi paktumról, amely segítheti a brit autógyártókat, hogy részesülhessenek az inflációcsökkentő törvény elektromos autókra vonatkozó támogatásaiból, valamint felgyorsítaná a fejlett fegyverek, például hiperszonikus rakéták közös fejlesztését is.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
