Az EU jelentős lépést tett a világ egyik első, mesterségesintelligencia-szabályozásának elfogadása felé, miután a legfőbb törvényhozó szerv jóváhagyta a javaslatot, amely tartalmazza az élő arcfelismerő technológia nyilvános helyeken történő rendőrségi alkalmazásának általános tilalmát.

Az Európai Parlament jóváhagyta azokat a szabályokat, amelyek célja, hogy globális szabványt állapítsanak meg bizonyos technológiák használatára, amely az automatizált orvosi diagnózisoktól kezdve a drónok bizonyos típusain át a mesterséges intelligencia által generált megtévesztő videókig és chatbotokig terjed. Az európai parlamenti képviselők most az uniós tagállamokkal egyeztetik a részleteket, mielőtt a szabálytervezetből jogszabály lesz.

„A mesterséges intelligencia számos kérdést vet fel társadalmi, etikai és gazdasági szempontból. Azonban most nem tarthatunk szünetet a fejlődésben. Éppen ellenkezőleg, most gyorsan kell cselekedni” – mondta Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos.

A jobbközép EP-képviselők lázadása a néppárti frakcióban a valós idejű arcfelismerés teljes betiltása érdekében nem valósult meg – állítja a The Guardian.

A végső szavazáson 499 európai parlamenti képviselő szavazott a javaslat mellett, 28-an szavaztak ellene, 93-an pedig tartózkodtak.

Az európai vezetők azonban várhatóan visszautasítják a biometrikus adatok teljes betiltását, mivel a rendőrök számára hatalmas segítséget jelentene egy arcfelismerő rendszer.

Az Európai Néppárt (EPP) azzal érvelt, hogy a technológia létfontosságú lehet többek között a bűnözés és a terrorizmus elleni hírszerzésben, valamint az eltűnt gyermekek felkutatásában is.

Az érzelemfelismerés – amelyet Kína egyes részein például a fáradt teherautó-vezetők azonosítására használnak – a javasolt törvény értelmében a munkahelyeken és az iskolákban is tilos lesz.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke úgy jellemezte a javaslatot, mint „olyan jogszabályt, amely kétségtelenül globális mércét fog meghatározni az elkövetkező évekre”.

Brando Benifei, a jogszabályt szavazásra bocsátó európai parlamenti mesterségesintelligencia-bizottság társelőadója szerint az arcfelismerés tekintetében a jogszabály „egyértelműen biztosítja, hogy elkerülhessük a tömeges megfigyelést”.

Emellett a szerzői jogok megsértésének magas kockázata miatt a szabályozás arra kötelezi majd az MI chatbotok fejlesztőit, hogy tegyék közzé a tudósok, zenészek, illusztrátorok, fotósok és újságírók összes olyan munkáját, amelyet a robotok betanításához használtak. Azt is bizonyítaniuk kell majd, hogy minden, amit a gép kiképzéséhez használtak, megfelelt a hatályos rendelkezéseknek.

Amennyiben nem így tesznek, akkor valószínűleg kénytelenek lesznek azonnal törölni az alkalmazásokat, vagy akár a bevételeik 7 százalékára is megbírságolhatják őket, ami a techóriások esetében akár több százmillió euróra is rúghat.