Az egyezménynek tulajdonítják, hogy világszerte csökkentek a tavalyi ukrajnai invázió nyomán megugrott élelmiszerárak. A háború előtt 2021-ben Oroszország és Ukrajna volt a világ első, illetve ötödik legnagyobb búzaexportőre. Melyek most a kilátások, ebben az új helyzetben?

Ahogyan a Makronom.eu is írt a napokban róla, Oroszország hétfőn felmondta a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezést, amely lehetővé tette az ukrán gabona biztonságos szállítását a fekete-tengeri kikötőin keresztül. A gabonaügylet életbe lépése óta csaknem 33 millió tonna gabonát exportáltak.

„Sajnos ennek a fekete-tengeri egyezménynek az Oroszországra vonatkozó részét eddig nem hajtották végre. Ezért hatálya megszűnt”

– mondta hétfőn Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő. Azonban felvetette, hogy az újbóli bevezetésre sor kerülhet, ha teljesülnek a szerződés Oroszországot érintő feltételei. Nevezetesen Oroszország biztonságosan tudja saját élelmiszereit exportálni, azaz vonják vissza a szankciókat az orosz élelmiszerekről, a műtrágyáról, a szállításukról, és kapcsolják vissza az ezt bonyolító orosz mezőgazdasági bankot a SWIFT-rendszerre, ahogy az az eredeti szerződésben áll. 

2022 júliusában az ENSZ és Törökország közvetítésével megszületett a megállapodás, amelynek értelmében Ukrajna gabonát exportálhat a Fekete-tengeren keresztül. A megállapodás lehetővé tette, hogy a hajók biztonságosan utazhassanak Juzsnij, Ogyessza és Csornomorszk ukrajnai kikötőiből a Boszporuszba, anélkül, hogy megtámadnák őket.

A megállapodás megkötése óta az ENSZ adatai szerint mintegy 32,9 millió tonna gabona hagyta el a Fekete-tengert. A gabona legnagyobb része kukorica és búza volt. Ezek 16,9 millió tonnát, illetve 8,91 millió tonnát tettek ki.

Ukrajnát gyakran Európa kenyérkosarának nevezik, földjének több mint 55 százaléka szántó. Az invázió után a 2022–2023-as időszakban a nyolcadik legnagyobb kukoricatermelő és a kilencedik legnagyobb búzatermelő volt. Az ugyanebben az időszakban exportált egyéb élelmiszeripari termékek között szerepelt a napraforgódara (1,86 millió tonna), a napraforgóolaj (1, 65 millió tonna), az árpa (1,27 millió tonna) és a repce (1 millió tonna).

Hová irányult az export?
A Fekete-tengert elhagyó szállítmányok átlagos mérete körülbelül 32 450 tonna. Az ENSZ szerint három kontinens 45 országa kapott élelmiszert a megállapodás értelmében. Az eddigi legnagyobb mennyiséget Kínába exportálták (7,96 millió tonnáta, azaz a teljes mennyiség közel 25 százalékát). Őket követi Spanyolország (5,98 millió tonna), Törökország (3,24 millió), Olaszország (2,1 millió), Hollandia (1,96 millió), és Egyiptom (1,55 millió).

Az ENSZ szerint a megállapodás több mint 20 százalékkal csökkentette a megugrott élelmiszerárakat, viszont 

Oroszország szerint a gabonafolyosón keresztül szállított élelmiszer-szállítmányoknak alig 3 százaléka jutott el a világ legszegényebb országaiba. Az export közel 44 százaléka az ENSZ által magas jövedelmű országokba került.

Ahol nagy a szükség

A Világélelmezési Program (WFP) szerint a háború előtti Ukrajna elegendő élelmiszert termelt évente 400 millió ember élelmezésére. 2021-ben az ENSZ élelmezésügyi ügynöksége teljes gabonabeszerzésének csaknem kétharmada Ukrajnából származott. Az ENSZ szerint a megállapodás lehetővé tette a WFP számára, hogy több mint 725 ezer tonna búzát szállítson a rászoruló emberek megsegítésére a háborúk és szélsőséges időjárási események által sújtott országokba. Ennek több mint egyharmadát (263 ezer tonna) Etiópia kapta, több mint 20 százalékát Jemen (151 ezer tonna) és 18 százalékát Afganisztán (130 ezer tonna).

2022-ben pénzben kifejezve Ukrajna biztosította a harmadik legnagyobb mennyiséget a WFP számára beszerzett élelmiszerekből, súlyban pedig a legtöbbet,  643 ezer tonnát.

A globális dél élelmezési problémával küszködő országai most attól félnek, hogy az élelmiszerárak ismét emelkedni fognak, és ezek az adósságválsággal is küzdő országok nem fogják tudni megengedni maguknak az élelmiszerexportot.

Az oroszok

Az Orosz Gabonaszövetség szerint ez az orosz gabonaexport és a költségvetési bevételek szempontjából nem túl szomorú hír, mivel ez az üzlet kezdetben csak károkat okozott az országuknak.

Oroszország arra számított, hogy a gabonaügylet enyhíti az orosz gabona- és műtrágyaexportra vonatkozó korlátozásokat. Különösen abban bíztak, hogy a Roszszeljkhoz-bank ismét csatlakozik a SWIFT-rendszerhez, ami megkönnyítette volna a vevőkkel folytatott pénzügyi tranzakciókat. A mezőgazdasági gépek alkatrészellátását, valamint a logisztikai és szállítási biztosítást is újra kellett indítani. A Togliatti–Odessza-ammóniavezetéken keresztüli ammóniaellátás kérdését kellett volna megoldani, de most ez a kérdés lekerült a napirendről, mivel a vezetéket nemrégiben felrobbantották.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez komolyan érintheti az orosz gabona- és műtrágyaexportot, így a Vzgljad orosz portál vont egy mérleget, ami szerint ezen termékek exportja rekordot döntött.

A tavalyi mezőgazdasági évben 2022 júliusa és 2023 júniusa között Oroszország rekordmennyiségű 60 millió tonna gabonát exportált, amelyből 47 millió tonna volt a búza. Egy évvel korábban, a 2021–2022-es mezőgazdasági évben mindössze 38,1 millió tonna gabonát exportált. Az orosz Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint az exportbevétel 2022-ben 41 milliárd dollár volt.

Az oroszok úgy vélik, hogy a gabona-megállapodás nem árt az orosz üzletnek. Sőt! Mivel semmi sem változik, az ügylet időtartama alatt az oroszok nem kapták meg az ígért engedményeket, minden pénzügyi, logisztikai és biztosítási korlátozás érvényben volt vállalataikkal szemben, így már tavaly meg kellett keresniük a módját, hogyan kerüljék meg ezeket. Így számukra mindegy, hogy van-e megállapodás vagy nincs. Oroszország nem a megállapodás miatt ért el rekordokat a gabonaexportban.

Az orosz portál megszólaltatta Arkagyij Zlocsevszkijt, az Orosz Gabonaunió elnökét, aki szerint ilyen üzletet már a kezdetektől nem szabadott volna megkötni. A szövetség szerint a gabonaüzlet évében az orosz gabonaipar önmagában több mint egymilliárd dollárt veszített, nem számítva a műtrágyagyártó cégeket ért veszteséget.

Zlocsevszkij elmondta, hogy a gabonaügylet miatt az orosz búzát árkedvezménnyel tudták csak kínálni. A nemzetközi versenytársak áraihoz képest a különbség 10-20 dollár között mozgott tonnánkénti búzán, illetve néhány esetben elérték a 79 dollárt is tonnánként. Arra számít, hogy a gabonaüzlet lezárásával az orosz gabona ára is visszatér a tisztességes szintre, ha nem is azonnal.

Más orosz elemzők is hangoztatják, hogy ha nem lett volna gabonaügylet, akkor Oroszország valószínűleg kisebb exportmennyiség magasabb áron történő értékesítéséből (magasan maradtak volna az élelmiszerárak) juthatott volna hasonló bevételhez.

Az oroszok látják, hogy Ukrajna lehetőségei korlátozottak: tengeri úton szállíthat, de ez nagyon bizonytalan lesz, a vasúton és közúton való szállítás pedig nem fog tetszeni szomszédjainak, elsősorban Lengyelországnak. 

Emiatt arra számítanak, hogy középtávon a gabona ára továbbra is emelkedni fog, ami lehetőséget ad az orosz exportőröknek az exportbevételek növelésére.

Ehhez persze dolgozniuk kell a logisztikai útvonalak szükséges átszervezésén, például maximálisan kihasználni az észak–déli útvonal maximális terheléssel történő használatát, az Iránon keresztüli hozzáférést Ázsia és Afrika piacaihoz. Ez a forgatókönyv nemcsak az exportbevételek szintjét fogja fenntartani, hanem gabonával, élelmiszerrel és műtrágyával is ellátja a világ legszegényebb országait. Vagyis megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a gabonaügylet alapjaiban lefektettek, de ahogy írják: „ezt korábbi partnereink szemérmetlenül figyelmen kívül hagyták”.

A műtrágyaexport is felpörög

Az orosz műtrágyák kivitele, az általános szankciókorlátozások miatt mintegy 15 százalékkal csökkent. Andrej Gurjev, az Orosz Műtrágyagyártók Szövetségének vezetője szerint, 2023-ban 

Oroszország fokozatosan állítja helyre a műtrágyaexportot, és idén elérheti a 2021-es, csaknem 38 millió tonnás rekordszintet. 

A műtrágyagyártóknak több időre és erőfeszítésre volt szükségük ahhoz, hogy a vevőket átsorolják barátságtalanból barátságosba, megegyezzenek a fizetésben, a logisztikában és a biztosításban. Itt keményebb volt a helyzet a szállítási korlátozásokkal, például az ammóniavezetéken keresztül. Idén ezekben a kérdésekben kézzelfoghatóbb előrelépés várható, ezért magasabbak az exporttal szembeni elvárások.

Tehát általánosságban az orosz exportőrök és a költségvetés számára előnyös lehet a gabonaüzlet felmondása. Lehetnek azonban negatív következményei is, amelyek inkább a geopolitikában hatnak. Az oroszok nem azt tartják lényegesnek, hogy a szegény országok ne kaphassanak ukrán gabonát. A külügyminisztérium szerint annak a 33 millió tonna gabonának, amelyet Ukrajna a fekete-tengeri kikötőkön keresztül exportált az ügylet évében kevesebb, mint 3 százaléka került a legszegényebb országokba. Szerintük Ukrajna éhínség elleni küzdelme inkább csak üres jelszó.

Az oroszok még egy kaput nyitva hagytak

Szerdán tette közzé az orosz külügyminisztérium, hogy „az Oroszországgal aláírt memorandum szerint az ENSZ titkársága 90 napon belül folytathatja az orosz mezőgazdasági export normalizálását.

Az Oroszország-ENSZ memorandum 6. pontja szerint a megállapodás „három évig lesz érvényben”, és ha valamelyik fél fel kívánja mondani annak alkalmazását, akkor három hónapos felmondási idővel kell számolni. Így most az ENSZ által képviselt másik félnek van három hónapja, hogy teljesítse az egyezményben vállalt feltételek teljesítését. Ezek szerint az oroszok még nem zárkóztak el teljesen.

(Forrás: Vzgljad, illetve az Al Jazeera)