A kínai vállalatok a stratégiai nyersanyagforrásokra lecsapva járják a világot, és rekordösszegű befektetésekkel építik ki globális befolyásukat, miközben már így is jelentős tartalékok fölött rendelkeznek. Az elmúlt években rekordértékű beruházások voltak.
Jin Cse-kuang, a Fudan Egyetem professzora írásában felvázolja azt az új felosztást, amely leváltaná az eddigi globális nyugat és dél narratívát. Ezek szerint Kína Oroszországgal együtt egy új pólust alkot, amelyet globális keletnek nevezhetünk.
A geopolitikai feszültségek növekedésével a kereskedelmi forgalom iránya várhatóan tovább változik. E gazdasági elmozdulás legnagyobb nyertesei ismét csak a globális dél országai lesznek, miközben az egymással rivalizáló tömbök a blokkosodás miatt egyre többet vesztenek a vám- és szankciós háborúkban.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Oroszországban egyre többen kritizálják Európa viselkedését, érzik rajta a kioktatást, a globális dél iránti megvetést. Charles Michel legutóbbi nyilatkozata pedig csak alátámasztotta mindezt. Hogy nagy a baj Európa véleménydiktatúrájával, arra egy norvég professzor is figyelmeztet, aki szerint ha nem leszünk képesek változtatni, akkor az még nagyobb katasztrófához vezet.
A lehetőség adott, hogy a BRICS valóban alternatívát nyújtson a globális délnek, és hatalmas lépést tegyen a multipoláris világrend kialakulása felé vezető úton. Kérdés, hogy meg tudja-e ezt tenni konfrontáció nélkül.
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Friss tanulmány készült az ellátási láncok digitalizációjának hatásairól. A World Economic Forum (WEF) minapi anyaga rámutat: az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), az additív gyártás, a blokklánc, a big data és az IoT, mind hozzájárulhatnak a legszegényebb országokban az ellátási láncok működésének javításához.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Putyin, orosz elnök, még mielőtt a svájci „békecsúcs” előtt belengette a békefeltételeit, valószínűleg már tudta előre, hogy az elfogadhatatlan lesz mind a Nyugat, mind Ukrajna számára. Bár Vlagyimír Vlagyimírovics nem kapott meghívót Svájcba, javaslatával mégis jelen volt. Mindez feltűnt két kínai szakértőnek is, akik a svájci találkozó nyerteseként az orosz elnököt hozták ki.
A nyugati politikai elemzők körében népszerű narratívákkal ellentétben nincs náluk kínai „exporthullám”. Kína fejlett piacokra irányuló exportja évek óta stagnál, ám a globális dél országai felé megduplázódott – írja az Asia Times. Az Egy övezet, egy út kezdeményezésben a távol-keleti nagyhatalomnak az egyik határozott célkitűzése, hogy iparosításának egyes jellemzőit megismételje a globális dél többi országában is.
A szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Ezen országok gazdasági felemelkedésével párhuzamosan a politikai súlyuk is nő, azonban nem képeznek homogén csoportot, így a fejlett országok differenciálatlan kísérletei, hogy ezeket a feltörekvő államokat elkötelezzék a nyugati világrend mellett, rendre kudarcot vallanak.
Először az volt a probléma, hogy a szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Most, hogy már látják, nem tudják definiálni sem ezt az erőt, sem annak szerepét a geopolitikai átalakulás zűrzavarában. Pedig a folyamat visszafordíthatatlan, nem árt értő szemmel figyelni azokra, akik főszereplővé válnak a multipoláris világrend kialakításában.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
Február 26. és 29. között az Egyesült Arab Emírségek (EAE) ad otthont a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 13. miniszteri konferenciájának. Az eddigi 164 országhoz csatlakozik a délkelet-ázsiai Kelet-Timor és Madagaszkártól északra található Comore-szigetek. Az új globális többség egyre több helyszínen állítja kihívás elé az eddigi gazdasági hatalmakat.
Ezúttal Svájcban, a Világgazdasági Fórum előestéjén próbálta Kijev és a Nyugat meggyőzni a globális dél államait, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szövetséghez. Ezúttal is feleslegesen.
Több mint egy évtizede ígérgetik, most végre teljesítették 2009-es vállalásukat a világ leggazdagabb országai, miszerint évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak, hogy segítsenek a fejlődő államoknak szembenézni az éghajlati válsággal. De az igazság az, hogy a fejlődő országoknak vissza kell fizetniük ennek a pénznek a nagy részét – méghozzá kamatokkal együtt.
Kína első ránézésre pozitív mutatókat produkál, viszont a gazdasága néhány aggasztó problémával néz szembe, a központosított döntéshozataltól a gazdasági értelemben túlterhelt Egy övezet, egy út kezdeményezésig. A pénzügyi hatóságok manipulálták a piacokat és központosították a döntéshozatalt. Ezzel együtt az ázsiai nagyhatalom túlzottan nagy gazdasági jelenléte a globális dél országai számára sebezhetőséget jelent.
A világ legnépesebb országa nagy horderejű események megrendezésével, és a Nyugathoz, valamint a globális déli csoportosulásokhoz való közeledéssel igyekszik erősíteni pozícióját. India csillaga gazdasági, katonai és diplomáciai értelemben felfelé ível. Újdelhi külpolitikájában a függetlenséget, a multipolaritást hangsúlyozza, miközben globális helyzete kihasználja a szorosabb amerikai kapcsolatok előnyeit. 2023 valóban India éve volt? – interaktív ábrákon mutatjuk!
A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk.
Jobb lenne a világ, ha nem legyőzni, inkább meggyőzni akarnák a legnagyobb riválist, Kínát. Az amerikaiak háromnegyede is békéért kiált.
Tipikus antiglobalista, a fejlett Nyugatot mocskoló cikkre akadtunk, amely nem átallotta kétségbe vonni Európa legfejlettebb országainak törekvését, hogy tegyenek valamit bolygónk klímájáért…
Az ENSZ globális szerepe egyre csökken: a jelen és a jövő a regionális, közös érdekeken alapuló csoportoké. New Yorkba a legfontosabb vezetők már el sem mentek, igaz, ennek eredményeképpen Biden és Zelenszkij alakíthatta a napirendet.
Ezúttal az elnökséget betöltő India adott otthont a G20 csúcstalálkozójának. A slágertéma természetesen az orosz–ukrán háború volt, de döntés született arról is, hogy az Afrikai Uniót felveszik az állandó tagok közé. Bejelentették egy vasúti-hajózási folyosó megépítését is, amely Indiát kötné össze a Közel-Kelettel és Európával. A fő kérdés viszont már a találkozó előtt is az volt, hogy lesz-e közös zárónyilatkozat. Végül kiadtak egy állásfoglalást, ami nem ítélte el úgy Oroszországot, mint a Bali Nyilatkozat. A megállapodás a globális dél növekvő befolyását is jelzi.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
Újjáéledőben vannak a kevésbé fejlett államok által alkotott csoportosulások, amelyeket a Nyugat nem, Kína, India és Oroszország viszont a maga javára tud fordítani. A Nyugat és a globális déli országok közt számos ellentét feszül.
A BRICS-országok szervezetének bővítésével kapcsolatban eddig mindenki azt hitte, hogy az a nyugati gazdasági dominancia és hegemónia ellensúlyozására jön létre. Most kiderült, hogy dehogy.
A Szaúd-Arábiában megrendezett béketervtárgyalás gyakorlati jelentősége elhanyagolható, de a szándékot szimbolikusan sem nagyon lehet pontosan értelmezni.
