Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Oroszországban egyre többen kritizálják Európa viselkedését, érzik rajta a kioktatást, a globális dél iránti megvetést. Charles Michel legutóbbi nyilatkozata pedig csak alátámasztotta mindezt. Hogy nagy a baj Európa véleménydiktatúrájával, arra egy norvég professzor is figyelmeztet, aki szerint ha nem leszünk képesek változtatni, akkor az még nagyobb katasztrófához vezet.
A lehetőség adott, hogy a BRICS valóban alternatívát nyújtson a globális délnek, és hatalmas lépést tegyen a multipoláris világrend kialakulása felé vezető úton. Kérdés, hogy meg tudja-e ezt tenni konfrontáció nélkül.
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Friss tanulmány készült az ellátási láncok digitalizációjának hatásairól. A World Economic Forum (WEF) minapi anyaga rámutat: az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), az additív gyártás, a blokklánc, a big data és az IoT, mind hozzájárulhatnak a legszegényebb országokban az ellátási láncok működésének javításához.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Putyin, orosz elnök, még mielőtt a svájci „békecsúcs” előtt belengette a békefeltételeit, valószínűleg már tudta előre, hogy az elfogadhatatlan lesz mind a Nyugat, mind Ukrajna számára. Bár Vlagyimír Vlagyimírovics nem kapott meghívót Svájcba, javaslatával mégis jelen volt. Mindez feltűnt két kínai szakértőnek is, akik a svájci találkozó nyerteseként az orosz elnököt hozták ki.
A nyugati politikai elemzők körében népszerű narratívákkal ellentétben nincs náluk kínai „exporthullám”. Kína fejlett piacokra irányuló exportja évek óta stagnál, ám a globális dél országai felé megduplázódott – írja az Asia Times. Az Egy övezet, egy út kezdeményezésben a távol-keleti nagyhatalomnak az egyik határozott célkitűzése, hogy iparosításának egyes jellemzőit megismételje a globális dél többi országában is.
A szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Ezen országok gazdasági felemelkedésével párhuzamosan a politikai súlyuk is nő, azonban nem képeznek homogén csoportot, így a fejlett országok differenciálatlan kísérletei, hogy ezeket a feltörekvő államokat elkötelezzék a nyugati világrend mellett, rendre kudarcot vallanak.
Először az volt a probléma, hogy a szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Most, hogy már látják, nem tudják definiálni sem ezt az erőt, sem annak szerepét a geopolitikai átalakulás zűrzavarában. Pedig a folyamat visszafordíthatatlan, nem árt értő szemmel figyelni azokra, akik főszereplővé válnak a multipoláris világrend kialakításában.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
Február 26. és 29. között az Egyesült Arab Emírségek (EAE) ad otthont a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 13. miniszteri konferenciájának. Az eddigi 164 országhoz csatlakozik a délkelet-ázsiai Kelet-Timor és Madagaszkártól északra található Comore-szigetek. Az új globális többség egyre több helyszínen állítja kihívás elé az eddigi gazdasági hatalmakat.
Ezúttal Svájcban, a Világgazdasági Fórum előestéjén próbálta Kijev és a Nyugat meggyőzni a globális dél államait, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szövetséghez. Ezúttal is feleslegesen.
Több mint egy évtizede ígérgetik, most végre teljesítették 2009-es vállalásukat a világ leggazdagabb országai, miszerint évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak, hogy segítsenek a fejlődő államoknak szembenézni az éghajlati válsággal. De az igazság az, hogy a fejlődő országoknak vissza kell fizetniük ennek a pénznek a nagy részét – méghozzá kamatokkal együtt.
Kína első ránézésre pozitív mutatókat produkál, viszont a gazdasága néhány aggasztó problémával néz szembe, a központosított döntéshozataltól a gazdasági értelemben túlterhelt Egy övezet, egy út kezdeményezésig. A pénzügyi hatóságok manipulálták a piacokat és központosították a döntéshozatalt. Ezzel együtt az ázsiai nagyhatalom túlzottan nagy gazdasági jelenléte a globális dél országai számára sebezhetőséget jelent.
A világ legnépesebb országa nagy horderejű események megrendezésével, és a Nyugathoz, valamint a globális déli csoportosulásokhoz való közeledéssel igyekszik erősíteni pozícióját. India csillaga gazdasági, katonai és diplomáciai értelemben felfelé ível. Újdelhi külpolitikájában a függetlenséget, a multipolaritást hangsúlyozza, miközben globális helyzete kihasználja a szorosabb amerikai kapcsolatok előnyeit. 2023 valóban India éve volt? – interaktív ábrákon mutatjuk!
A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk.
Jobb lenne a világ, ha nem legyőzni, inkább meggyőzni akarnák a legnagyobb riválist, Kínát. Az amerikaiak háromnegyede is békéért kiált.
Tipikus antiglobalista, a fejlett Nyugatot mocskoló cikkre akadtunk, amely nem átallotta kétségbe vonni Európa legfejlettebb országainak törekvését, hogy tegyenek valamit bolygónk klímájáért…
Az ENSZ globális szerepe egyre csökken: a jelen és a jövő a regionális, közös érdekeken alapuló csoportoké. New Yorkba a legfontosabb vezetők már el sem mentek, igaz, ennek eredményeképpen Biden és Zelenszkij alakíthatta a napirendet.
Ezúttal az elnökséget betöltő India adott otthont a G20 csúcstalálkozójának. A slágertéma természetesen az orosz–ukrán háború volt, de döntés született arról is, hogy az Afrikai Uniót felveszik az állandó tagok közé. Bejelentették egy vasúti-hajózási folyosó megépítését is, amely Indiát kötné össze a Közel-Kelettel és Európával. A fő kérdés viszont már a találkozó előtt is az volt, hogy lesz-e közös zárónyilatkozat. Végül kiadtak egy állásfoglalást, ami nem ítélte el úgy Oroszországot, mint a Bali Nyilatkozat. A megállapodás a globális dél növekvő befolyását is jelzi.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
Újjáéledőben vannak a kevésbé fejlett államok által alkotott csoportosulások, amelyeket a Nyugat nem, Kína, India és Oroszország viszont a maga javára tud fordítani. A Nyugat és a globális déli országok közt számos ellentét feszül.
A BRICS-országok szervezetének bővítésével kapcsolatban eddig mindenki azt hitte, hogy az a nyugati gazdasági dominancia és hegemónia ellensúlyozására jön létre. Most kiderült, hogy dehogy.
A Szaúd-Arábiában megrendezett béketervtárgyalás gyakorlati jelentősége elhanyagolható, de a szándékot szimbolikusan sem nagyon lehet pontosan értelmezni.
Az egyezménynek tulajdonítják, hogy világszerte csökkentek a tavalyi ukrajnai invázió nyomán megugrott élelmiszerárak. A háború előtt 2021-ben Oroszország és Ukrajna volt a világ első, illetve ötödik legnagyobb búzaexportőre. Melyek most a kilátások, ebben az új helyzetben?
A hirosimai G7-csúcstalálkozón már nem Ukrajna a főszereplő. A Nyugat Kína ellen fordul, de ehhez szüksége van a globális délre. Az viszont nem adja könnyen magát.
Finnország volt miniszterelnöke szerint a globális nyugatnak nem moralizálnia kellene, hanem keresni az együttműködést a keleti és déli országokkal, mielőtt világrendje maradványai is eltűnnek.
