Azerbajdzsán és Örményország 2020-ban háborút vívott Hegyi-Karabahért. Baku egyértelmű sikert aratott, ezt az orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet is rögzítette. Azóta is vannak időszakos összecsapások. Bár Hegyi-Karabah mindkét fél számára fontos, nem ez az elsődleges oka annak, hogy Azerbajdzsán folytatja  a Zangezur-folyosó blokádját. 

Hét hónapja tart az azeri blokád

Azerbajdzsán több mint hét hónapja zárlat alatt tartja a hegyi-karabahi régióba vezető utat. Az örmény lakosok pedig szenvednek, egyes hírek szerint kifogytak az üzemanyagból és az élelmiszerből. A Szovjetunió felbomlása óta Azerbajdzsán és Örményország vitában áll Hegyi-Karabah miatt, amely enklávét a nemzetközi közösség azerbajdzsáni területként ismeri el, de többségében örmény etnikumúak lakják.

A valódi ok az, hogy Baku olyan békemegállapodást akar, amely magában foglalja a Zangezur-folyosó megnyitását, ami összekötné Azerbajdzsánt az Örményország, Törökország és Irán közé ékelődött saját területével, a nahicseváni exklávéval. 

Baku és Ankara számára a folyosó jelenti az első számú problémát, ami mögött egy háború kitörése is rejtőzhet, méghozzá a térség több államának részvételével. 

Teherán is érintett a folyosó ügyében, mivel ezen az úton az áru és az energia szabadon áramolhatna Azerbajdzsán és Törökország között anélkül, hogy Iránt érintené a tranzitforgalom. Ezáltal megszűnnének a Teherán által a transzferekért felszámított jövedelmező díjak. Ez az egyik oka annak, hogy Irán annyira ellenzi ezt a tervet, és megerősítette a jelenlétét az örmény határ mentén – számolt be a nakedcapitalism, az amerikai liberális blog cikke. 

Baku és Ankara autópályákat és vasútvonalat épít a térségben

A 2020-as háborút lezáró kilencpontos tűzszüneti megállapodás tartalmazta azt a kikötést, hogy Örményország felelős az Azerbajdzsán nyugati régiói és a Nahicseváni Autonóm Köztársaság (azeri terület) közötti közlekedési kapcsolatok biztonságáért, megkönnyítve a polgárok, a járművek és a rakomány akadálytalan mozgását mindkét irányban. Azerbajdzsán és Törökország ragaszkodott ehhez a ponthoz, hogy joguk van közlekedési kapcsolatokat létesíteni Dél-Örményországon keresztül. 

Baku és Ankara autópályákat és vasútvonalakat épít a térségben, ahol az egyetlen hiányzó láncszem az Örményországon áthaladó nagyjából 16 kilométeres szakasz. Januárban Alijev kijelentette, hogy összekötik a folyosót, függetlenül attól, hogy Örményország akarja-e vagy sem. De vajon ennyire magabiztos lesz-e Irán akaratával szemben? – tette fel a kérdést a nakedcapitalism cikke. Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a feszültség Teherán és Baku között. Azerbajdzsán és Izrael azt állítja, hogy Örményország iráni Shahid drónokat használ. 

Az azeri–iráni viszony sosem látott mélységben

Eli Cohen izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben azerbajdzsáni kollégájával, Ceyhun Bayramovval tartott sajtótájékoztatóján március végén bejelentette az „Irán elleni egységfront” létrehozását. A kettejük közötti szoros kapcsolat nem újdonság (Azerbajdzsán Izrael legnagyobb energiaszolgáltatója, és az utóbbi szállítja neki a fegyverek jelentős többségét), de az elmúlt hónapokban ez a viszony tovább erősödött. Ellenben Baku és Teherán egyre inkább összetűzésbe kerül egy sor incidens miatt. 

Az idén fegyveres támadás, lövöldözés, kiutasítás, tömeges letartóztatások jellemzik az azeri–iráni kapcsolatokat. 

Az események még Indiát is arra ösztönzik, hogy állást foglaljon az azeri–örmény válságban. Attól tartva, hogy egy török–azeri–pakisztáni szövetség felborítaná a regionális hatalmi egyensúlyt, ami hatással lenne Kasmírra, Újdelhi fegyvereket küld Jerevánba. Ha mindez nem jelentene egy puskaporos hordóra emlékeztető állapotot, akkor itt vannak a washingtoni politika alakítói, akik szintén beavatkoznak ebbe a kényes helyzetbe. 

Oroszország már régóta meghatározó szereplő a Dél-Kaukázusban. Moszkva a 2020-as tűzszünettel békét közvetített, és békefenntartói jelen vannak a régióban. Ám Oroszország most Ukrajnával van elfoglalva, ezáltal hatalmi vákuum jött létre a térségben. Épp ezért próbál az Egyesült Államok központi szerepet játszani az örmény–azeri nézeteltérések megoldásában, hogy ezáltal csökkentse az orosz befolyást a régióban.

Az egyik fő cél, hogy kikényszerítsék a teheráni rendszerváltást

Washingtonban régóta álmodoznak arról, hogy az azerieket Irán destabilizálására használják. Nincs jele annak, hogy ez működne, és egy ilyen erőfeszítés szélesebb körű következményei sem egyértelműek. Ez azonban nem fogja megakadályozni az amerikai külügyminisztérium irányítóit abban, hogy próbálkozzanak. Az iráni rendszerváltást akarják erőltetni.

Ahhoz, hogy Iránban valódi rendszerváltó hangulat keletkezzen, és az ország külföldi terjeszkedését megfékezzék, a közel-keleti állam berendezkedését belülről kell gyengíteni – a nakedcapitalism szerint ez az amerikai külügyminisztérium terve.

A Responsible Statecraft azonban arról írt: ez egy meggondolatlan ötlet Washingtontól arra, hogy az örmény–azeri feszültséget felhasználva jobban megvesse a lábát az Oroszország által uralt régióban. Az igaz, hogy bármilyen kaukázusi konfliktus elég komoly fejfájást okozna Moszkvának – szögezte le elemzésében az amerikai intézet. Ám Oroszországnak jelentős katonai pozíciói vannak Örményországban, ahol három orosz támaszpont található. Orosz katonák járőröznek az ország határainak kulcsfontosságú szakaszain, és az oroszok teljes mértékben ellenőrzik az örmény légteret.

Ezzel szemben Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök erős gazdasági kapcsolatokat ápol Európával, ahová országa olajat és gázt szállít. Alijev egyidejűleg gyümölcsöző védelmi kapcsolatokat alakított ki Törökországgal és Izraellel. Azerbajdzsán az elmúlt években elsöprő katonai előnyre tett szert az Ankarától és Tel-Avivtól kapott fegyvereknek köszönhetően. Örményország viszont nem élvezte Moszkva hasonló segítségét. 

Az örmények ezért elégedetlenek Oroszországgal a támogatás hiánya és az Azerbajdzsánnal szembeni túlzott engedékenysége miatt.

Amerika az orosz–iráni kapcsolatokat egyre fenyegetőbbnek tartja 

Washington nem örül annak, hogy az orosz–iráni kapcsolatok egyre szorosabbá válnak, mivel ezek veszélyeztetik a Moszkvát sújtó szankciók hatását. Az amerikai Heritage Foundation ezt így látja: az Irán és Oroszország közötti egyre mélyülő stratégiai partnerség növekvő fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a szövetségesei – az európai, az eurázsiai és a közel-keleti partnerei – részére. Ha nem sikerül gyorsan kezelni a számukra aggasztó kapcsolatokat – és az azokból eredő többszörös fenyegetéseket –, az csak még nagyobb nemzetközi instabilitáshoz vezet. Washingtonnak és a hasonló gondolkodású országoknak sürgősen lépéseket kell tenniük az Amerika-ellenes orosz–iráni tengely aláásására – ez az amerikai konzervatív körökhöz közel álló tanácsadó cég véleménye.

Épp a Zangezur-folyosó az egyik olyan terület, ahol Moszkva és Irán álláspontja eltér egymástól. Míg Irán egy ilyen kezdeményezést komoly fenyegetésnek tekint, Oroszországot inkább az Azerbajdzsánnal és Törökországgal való gazdasági kapcsolatok és tranzitlehetőségek fenntartása foglalkoztatja. Ha a dél-kaukázusi konfliktus eldurvulna, az lehetőséget adna a Fehér Ház számára, hogy kipróbálja az elméletét, miszerint egy ilyen konfrontáció destabilizálná Iránt, és közben potenciálisan szakadékot teremtene Moszkva, valamint Teherán között. Egy újból fellángoló konfliktus gyengítené Moszkvát – állapította meg cikkében a nakedcapitalism.

A békés rendezést sürgeti Magyarország

„Magyarország mindvégig a békés rendezés, a területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása mellett foglalt állást (az örmény–azeri vitában) – emelte ki Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külügyminiszter, beszámolva az azeri és örmény kollégájával folytatott telefonbeszélgetéséről. – Örömmel vettük a békemegállapodást, és reméljük, hogy annak végrehajtása véget vet sok-sok ember szenvedésének.”

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: shutterstock