Az örmény választás tétje jóval nagyobb volt, mint a parlamenti helyek száma. Nikol Pasinján Nyugat-barát miniszterelnök a jelentős orosz nyomás ellenére megőrizte a hatalmát, ezzel Örményország folytathatja a közeledését az EU és az Egyesült Államok felé. Bár a kormány stabil többséget szerzett, a kétharmados felhatalmazás elmaradt, ami lassíthatja az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodást.
Törökország és Azerbajdzsán a gázvezetékek után a villamosenergia-hálózatokat állítaná az energiadiplomácia középpontjába. A Kaszpi-térségből induló zöldenergia-folyosók a Balkánon keresztül érhetik el Európát, amelyek Magyarországot új regionális szerepbe hozhatják.
Egyes washingtoni stratégiai körök – különösen a neokon irányzathoz köthető elemzők – azzal számoltak, hogy az iráni állam meggyengítésének egyik lehetséges módja a belső etnikai törésvonalak kihasználása lehet. A gondolat középpontjában a kurdok mellett az iráni azeriek közössége állt, amely Irán egyik legnagyobb kisebbsége.
Törökország „megtámadja” Iránt? A kérdés elsőre túlzásnak hangzik, mégis egyre több elemzés teszi fel, mert kétségtelenül a mostani iráni háború egyik mellékterméke a kialakuló határ menti hatalmi vákuum.
Az elmúlt két évben az európai földgázpiac egyik jelentősebb fejleménye volt, hogy Azerbajdzsán – pontosabban az állami SOCAR – új eladóként jelent meg több olyan országban, amely korábban az orosz Gazprom ügyfelei közé tartozott.
Trump elnöksége alatt Washington a klasszikus peremvidék-stratégiát követve új frontot nyitott Oroszország bekerítésére a Kaukázusban, Törökország és Azerbajdzsán bevonásával. Az amerikai közvetítésű örmény–azeri békemegállapodás révén az USA megszerezte a Zangezur-folyosó fejlesztési jogait is. A manőver erősíti Ankara regionális súlyát, de Európát kiszolgáltatottabbá teszi, hosszú távon pedig új erővonalakat rajzolhat a hatalmi játszmában.
A Damaszkusz–Jeruzsálem–Baku-tengely formálódása új regionális szövetséget vetít előre, amely Irán befolyását veszélyezteti. Teherán attól tart, hogy Azerbajdzsán izraeli–török támogatással az iráni érdekek ellen fordul.
Az USA 100 évre bérbe venné a Zangezur-folyosót, hogy enyhítse az örmény–azeri feszültséget. A török kezdeményezésű terv Ankara térnyerését és Moszkva háttérbe szorulását szolgálná, miközben az EU kimarad a stratégiai jelentőségű ügyből.
Ankara Azerbajdzsán és az USA hallgatólagos segítségével egy érdekes politikai játszmába kezdett: erősítené keleti ambícióit, ráadásul Erdoğan van annyira zseniális, hogy mindezt úgy tudja eladni, hogy ezzel az atlantista rendet szilárdítja meg…
A legutóbbi orosz–azerbajdzsáni diplomáciai válság rámutat a Kreml regionális befolyásának csökkenésére, különösen Azerbajdzsánban. Baku nem hajlandó engedni az orosz befolyásnak, és egyre inkább más regionális hatalmakkal, például Törökországgal és Izraellel erősíti a viszonyát.
Jövőre az EU-s zöldátállás közvetetten növelheti a régiós nagykereskedelmi áramárakat, mivel a Nyugat-Balkánról érkező szénalapú villamosenergia-import drágulhat – igaz, ennek a hatása nálunk mérsékelt a diverzifikált ellátás miatt. A projekt egyik fő kihívása a 1200 km-es, 2 km mélyen fekvő fekete-tengeri nagyfeszültségű kábel megépítése.
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Rekordgyorsasággal fűződnek szorosabbra az azeri–orosz kapcsolatok. Putyin elnök bakui látogatásának hátterében most szó szerint a jószomszédi viszony megszilárdítása áll. A történetben a csavar, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Azerbajdzsánra, mint fordítva.
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Bendarzsevszkij Georgot és Csányi Kristófot, a Peak tanácsadóit látja vendégül. A Peak küldöttsége Bakuba látogatott a Fintex Summit 2024-re, amelyen értékes kapcsolatok születtek.
Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
A február 7-i előre hozott azeri elnökválasztást a papírformának megfelelően az eddigi elnök Ilham Alijev nyerte meg, a voksok 92 százalékával. Ennek megfelelően az azeri külpolitikában nem várható gyökeres változás. Baku továbbra is a kis közép-ázsiai államokra jellemző kifinomult és jól kiszámított külpolitikát alkalmazza, tekintettel komplikált földrajzi elhelyezkedésére.
Türkmenisztán számára, amely a hatalmas földgázkészleteit nyugat felé exportálná, Irán egy csábító, olcsó, de egyben kockázatos megoldás is lehet. Az új megállapodások sebezhetők lehetnek a nyugati szankciókkal szemben és az is kockázatot jelenthet, hogy Irán időnként megbízhatatlan szállítónak bizonyult.
Ahogy nő Azerbajdzsán geopolitikai szerepe a Kaukázusban és azon is túl, úgy erősödik rajta az Egyesült Államok nyomása. Washington új jó barátja Örményország lett, és annak megsegítésének leple alatt egyre világosabb, hogy az amerikai machinációk valójában a két, Azerbajdzsán határán fekvő országra, Oroszországra és Iránra, pontosabban azok összekapcsolódása ellen irányulnak.
Mozgalmas hét és mozgalmas hónapkezdet áll Közép-Ázsia országainak gazdasági és politikai elitje mögött. November 1-jén ugyanis Emmanuel Macron francia elnök, majd másnap Orbán Viktor tett hivatalos látogatást Kazahsztán fővárosába, Asztanába.
Ne higgyük azt, hogy Hegyi-Karabah azeri elfoglalásával, az örmények szülőföldjükről elűzésével mostantól a háborúk tépázta vidéken legalább béke honol. A térség hatalmai valami hihetetlen kavalkádban összefogva készülnek az újabb válságos helyzetekre. Csak reménykedhetünk, hogy ezek nem fegyveres konfliktusok lesznek.
Karabah kiürült. Legalábbis az évszázadok óta ott élő örmények számára, akik tömegesen hagyják el a szülőföldjüket azt követően, hogy az azeri hadsereg egynapos háborúban végleg legyőzte a helyi szeparatistákat.
Azerbajdzsán megállapodott az EU-val, hogy növeli az Európába irányuló gázszállításait, de kontinensünk gázvásárlói még nem erősítették meg a keresletüket. Aggályok merülnek fel a vezetékbővítésre, a termelés növelésére irányuló beruházásokkal kapcsolatban, mivel Európa részéről nincsenek hosszú távú kötelezettségvállalások. Törökország potenciális gázkereskedelmi csomópontja megoldást kínálhat, megkönnyítve a különböző gázforrások (azeri, LNG) kereskedelmét.
Nagy Márton folytatta a magyar–azeri gazdasági kapcsolatok megerősítését a Mikayil Jabbarovval, Azerbajdzsán gazdasági miniszterével történt online megbeszélés keretében.
Azerbajdzsán szakadár Hegyi-Karabah régiójának örmény szeparatista erői szerdán megadták magukat, és tűzszünetet kötöttek, mindössze 24 órával az után, hogy Baku offenzívát indított, hogy visszaállítsa a teljes ellenőrzést a területe felett.
A Kaukázusban egyre forróbb a helyzet: a Baku és Jereván közötti tűzszünet inog. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a múlt hét végén erről folytatott telefonbeszélgetést az azeri és az örmény kollégájával.
Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság egyik következménye, hogy Azerbajdzsán Európai Unióba irányuló gázexportja jelentősen nőtt. Baku ígéretet tett arra, hogy 2027-ig megduplázza az ide irányuló exportot, melynek teljesítését korlátozza többek között az infrastrukturális kapacitás és a növekvő belföldi fogyasztás is.
