Major Balázs, a Makronóm Intézet elemzőjének írása

Az elmúlt tizenkét év egyik kimagasló eredménye, hogy gyökeresen megváltozott a magyar munkaerőpiac helyzete. Az eredmények közé sorolhatjuk többek között azt, hogy 

• tizenkét év alatt csaknem 822 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amelynek köszönhetően történelmi magasságokba került a foglalkoztatási ráta, 
• eközben a munkanélküliségi ráta rekordalacsony, 
• ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen mérséklődtek a munkanélküliségi ráta regionális különbségei is, 
• a nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatási szerkezet stabil, csökkenőben a gazdaságilag inaktívak aránya, 
• az oktatásban nem részesülők és a munkaerőpiactól távol lévők aránya Magyarországon a 4. legalacsonyabb az EU-ban, 
• az elmúlt években érdemben csökkentek az átlagkeresetek regionális különbségei.

Ami viszont problémát okozhat a jövőben, és érdemes lehet komolyan foglalkozni vele, az egyrészt az, hogy

• bár felértékelődött a távmunka, ez továbbra is főleg a fővárosban és a felsőfokú végzettséghez köthető munkakörök kapcsán jellemző,
• másrészt, hogy a jelenlegi kedvező munkaerőpiaci folyamatok ellenére a hazai álláshelyek több mint egyharmada áldozatává válhat az automatizációnak.

Tizenkét év alatt mintegy 822 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma 

A 2008-as gazdasági és pénzügyi válságot követő években a régió többi államához hasonlóan Magyarországon is viszonylag alacsony volt a foglalkoztatottak száma: 2010-ben mindössze 3,87 millió fő tartozott ebbe a kategóriába (15–74 éves korosztály).

A 2010–2022 közötti időszakban jelentős növekedést figyelhettünk meg a hazai számokban, hiszen 

tavaly már közel 4,70 millióan tartoztak a foglalkoztatottak közé, akiknek létszáma mintegy 822 ezerrel (21,2 százalékkal) nőtt mindössze tizenkét év alatt. 

A KSH alapján a 2023. júniusi létszámadat a tavalyi év átlagos értékét is felülmúlja, hiszen ezek alapján már több mint 4,77 millió fős foglalkoztatotti létszámról beszélhetünk Magyarországon. Ez körülbelül 51 ezerrel magasabb, mint egy esztendővel korábban.

Megállapítható továbbá, hogy szinte folyamatos növekedés jellemezte a hazai munkaerőpiacot a tárgyalt időszakban, ugyanis mindössze két olyan válságév volt, amikor a foglalkoztatottak száma némileg mérséklődött az azt megelőző esztendőhöz képest.

A hazai foglalkoztatottak számának változása (az előző évhez képest, %). Forrás: KSH

Történelmi magasságokban a foglalkoztatási ráta

Az elmúlt tizenkét év alatt több mint 17,7 százalékponttal növekedett a 15–64 év közöttiek foglalkoztatási aránya Magyarországon, így mára a munkaképes korúak közel 75 százaléka áll valamilyen típusú foglalkoztatásban.

A hazai foglalkoztatási ráta 2014 óta magasabb, mint az EU-s átlag, és a különbség egyre inkább növekszik, 

ami mögött elsősorban a kedvező hazai folyamatok, illetve az EU déli államainak tartósan alacsony foglalkoztatási szintje áll.

A foglalkoztatási ráta alakulása 2010–2022 között (15–64 éves korosztály, szezonálisan igazítva, %). Forrás: Eurostat

Alacsony szinten a munkanélküliségi ráta 

A hazai munkanélküliek száma 193 ezer fő, a munkanélküliségi ráta csökkenő tendencia mellett 3,9 százalék volt 2023 júniusában. Ez jelentősen megelőzi az EU 5,9 százalékos értékét, ám 1 százalékponttal elmarad a V3-ak 3,8 százalékos átlagától. A legutóbbi adatok alapján Csehország és Lengyelország egyaránt 2,7 százalékos értéket mutatott fel júniusban, azonban Szlovákiában a régiós versenytársakénál jóval magasabb, 6 százalékos volt a mutató.

Az utóbbi évtized folyamán a magyarországi munkanélküliségi ráta szinte folyamatos csökkenést mutatott, 

azonban a világjárvány kirobbanása idején egyetlen negyedév alatt közel 1,1 százalékponttal megugrott, és 4,5 százalékon tetőzött. Ezután mindössze két év telt el, és a mutatószám soha nem látott érték (3,3 százalék) alá csökkent 2022. II. negyedévére. A kedvező folyamatok ellenére az orosz–ukrán háború okozta szankciós és energiakrízis egy évre megakasztotta a ráta csökkenését, azonban 2023. I. negyedévétől ismét kedvező tendenciákat figyelhetünk meg.

A júniusi adatok alapján a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt, ők az összes hazai munkanélküli 21,3 százalékát alkották. 

Összehasonlításképpen: a 25–54 éves korosztály rátája 3,4, míg az 55–74 éveseké 2,8 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta alakulása 2009–2023 között (a gazdaságilag aktívak létszámához viszonyítva, szezonálisan igazítva, %). Forrás: KSH

Az elmúlt évtizedben jelentősen mérséklődtek a munkanélküliségi ráta regionális különbségei

2010. és 2023. I. negyedéve között a legnagyobb és legkisebb munkanélküliségi rátát felmutató vármegyék közötti értékkülönbség 12,3-ról 7,4 százalékpontra csökkent, sőt, a vármegyék közötti rangsor is jelentősen módosult.

Bár a fővárosi munkanélküliségi ráta a vizsgált időszakban nem csökkent a fentiekhez hasonló mértékben, így is egy viszonylag jelentős, 2,8 százalékpontos mérséklődésről beszélhetünk, ezáltal 2023. I. negyedévében csupán 2,1 százalék volt az érték.

A munkanélküliségi ráta értékei vármegyénként (2023. I. negyedév, %). Forrás: KSH

A nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatási szerkezet stabilnak tekinthető

Tavaly a hazai foglalkoztatottak közül átlagosan 0,2 millió fő dolgozott a primer, 1,5 millió a szekunder és 3,0 millió a tercier szektorban, tehát továbbra is a szolgáltatások területén tevékenykednek a legtöbben. 

Az egyes nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatási szerkezet stabilnak tekinthető, hiszen 2010 és 2022 között csupán 1 százalékpont alatti módosulások voltak, így érdemi átrendeződésekre nem került sor. A legjelentősebb aránynövekedést (kb. 1-1 százalékpont) a járműgyártás, az építőipar, az infokommunikációs szolgáltatások, illetve a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek könyvelhették el.

Tavaly a nemzetgazdasági nemek szerinti felosztás alapján a foglalkoztatottak 20,9 százaléka (983 ezer fő) a feldolgozóiparban, 12,7 százaléka (598 ezer fő) a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, továbbá 9,1 százaléka (426 ezer fő) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozott. 

E munkavállalók tették ki az összes foglalkoztatott majdnem 43 százalékát.

A foglalkoztatottak aránya az egyes nemzetgazdasági ágak szerint
(Az összes foglalkoztatott arányában, 2022, %). Forrás: KSH

Csökkenőben a gazdaságilag inaktívak aránya

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya mintegy 7,0 százalékponttal mérséklődött tíz év alatt. 

A kedvezőbb szabályozási környezet nyomán mintegy 4,7 százalékponttal csökkent azon gazdaságilag nem aktívak aránya, akik korábban nem kívántak dolgozni, 

így körülbelül 500 ezer főt sikerült bevonni a munkaerőpiacra 2012 óta.

Fontos változás még, hogy a vizsgált időszakban kevesebb mint a felére csökkent azok aránya is, akik gazdaságilag inaktívak, de szeretnének dolgozni, tehát az ő munkaerőpiacra való bevonásuk is eredményesnek tekinthető.

A gazdaságilag inaktívak arányának alakulása (a teljes hazai népesség arányában, 2022, %). Forrás: KSH

Az oktatásban nem részesülők és a munkaerőpiactól távol lévők aránya Magyarországon a 4. legalacsonyabb az EU-ban

Az Eurostat 2023. I. negyedévi adatai alapján hazánkban kifejezetten alacsony azoknak az aránya, akik sem az oktatási rendszerben, sem a munkaerőpiacon nincsenek jelen: az oktatási rendszeren kívüli 15–64 éveseknek mindössze a 13,7 százaléka. A hazai érték így 1,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a V3-országok átlaga (15,6 százalék), és jelentősen, mintegy 4,5 százalékponttal kisebb, mint az európai uniós átlag (18,2 százalék).

Az oktatásban nem részesülők és a munkaerőpiactól távol lévők aránya (2023. I. negyedév). Forrás: Eurostat

Felértékelődött a távmunka, ám ez továbbra is főleg a fővárosban és a felsőfokú végzettséghez köthető munkakörök kapcsán jellemző

A pandémia következményeként 2019 és 2021 között mintegy 364 százalékkal emelkedett a távmunkát végzők átlagos létszáma, 

akik így elérték a 420 ezer főt. Tavaly ez az érték némileg mérséklődött, de még mindig 340 ezer fő volt a számuk.

2022-ben a távmunkát végzők többsége Budapesthez (57,6 százalék) és Pest vármegyéhez (12, százalék) volt köthető, míg a legkevesebben a Dél-Dunántúl régióban (3,4 százalék) voltak. 

Amennyiben a távmunkát végzők számát az adott statisztikai régió összes foglalkoztatottjának létszámához viszonyítjuk, némileg más képet kaphatunk. Míg tavaly Budapesten a foglalkoztatottak 22,1 százaléka dolgozott a távmunka valamely formájában (Pest vármegyében 6,1 százalék), addig az Észak-Alföldön csupán a foglalkoztatottak 2,5 százaléka.

2022-ben a távmunkát végzők 78,4 százaléka felsőfokú, 21,2 százaléka pedig középfokú végzettségű volt, tehát kijelenthető, hogy elsősorban a magasabb szaktudású munkavállalók számára érhetők el az ilyen jellegű álláslehetőségek.

Távmunkát végzők aránya a távmunka rendszeressége alapján (az összes foglalkoztatott arányában, 2010–2022, %). Forrás: KSH

Az elmúlt években érdemben csökkentek az átlagkeresetek regionális különbségei

2016 és 2022 között 14 vármegyében nőtt a bruttó átlagkereset országos átlaghoz viszonyított aránya, így a továbbra is jelen lévő regionális különbségek érdemben mérséklődtek. Mindössze két olyan vármegye volt, ahol a bruttó keresetek némileg távolodtak az országos átlagtól. Mérséklődés volt megfigyelhető Budapest vonatkozásában is (–6,1 százalékpont), azonban a fővárosi bruttó keresetek még mindig jóval az országos átlag felett mozognak.

A jelenleg folyamatban lévő külföldi befektetéseknek (pl. BMW, Sisecam), illetve a nagy léptékű közlekedés- és közműfejlesztési beruházásoknak köszönhetően 

várhatóan tovább folytatódik a vármegyék felzárkózása az országos átlaghoz.

Vármegyei és fővárosi bruttó átlagkeresetek aránya az országos átlaghoz képest (2016, 2022, %). Forrás: KSH

A jelenlegi kedvező munkaerőpiaci folyamatok ellenére a hazai álláshelyek több mint egyharmada áldozatává válhat az automatizációnak

Azokban az országokban, ahol az álláshelyek között magas arányt képviselnek a feldolgozóipari pozíciók, illetve ahol jellemzően egyszerűbb jellegű feladatokat kell elvégezni, az automatizáció nagyobb kihívást jelenthet a helyi munkaerőpiac számára. 

Az OECD-országok közül a visegrádi négyek, közülük is Magyarország munkaerőpiaca a leginkább veszélyeztetett e tekintetben. 

Fontos megemlíteni továbbá, hogy az egyre szélesebb körű automatizáció mellett az egyre fejlettebbé váló mesterséges intelligencia is nehézségeket generálhat a hazai foglalkoztatásban.

Az OECD adatai alapján az összes magyarországi foglalkoztatott 36,4 százaléka, tehát mintegy 1,7 millió fő dolgozik olyan feladatkörben, amely automatizált eljárások keretében is elvégezhető. Ez a jövőben komoly kihívásként jelentkezik nem csupán a hazai munkaerőpiacon, hanem a szakképzési és felsőoktatási rendszer kapcsán is.

A magasabb automatizálási kockázattal járó szakmákban foglalkoztatottak
(az összes foglalkoztatott arányában, 2019, %). Forrás: OECD Employment Outlook, 2023

Borítókép: 123rf