Létezik vajon igazán jó befektetés?

Szerző: | 2023. augusztus. 28. | Hazai, Infláció, Kiemelt, Társadalom

Sajnos évekre elhúzódni látszik a háború a szomszédban, lehet, hogy jön egy újabb energiaválság, és bár csökken a pénzromlás üteme, egyelőre a világon mindenfelé magas az infláció. Ha van félretett pénzünk, akkor manapság hogyan érdemes fialtatni?

Az úgynevezett befektetési szakértők valójában nem adhatnak általános, mindenkire mindig érvényes befektetési tanácsot, ugyanis az ügyfél speciális élethelyzetéhez leginkább igazodó pénzügyi stratégiát érdemes csak felállítani és végrehajtani. Ráadásul az egyedi életszituációk (házasság, gyermekvállalás, vagyon öröklése, nyugdíj stb.) és a piaci helyzet változásaihoz igazodva dinamikusan is kell menedzselni mindezt.

Egy szakértő tehát nagy általánosságban a kisebb, lakossági befektetések kapcsán az alábbi alapvetésekkel él, és nekünk átlagpolgárként is ezeket szükséges igazán végiggondolni.

Milyen mértékű kockázatot vállalunk?

– Mindenkinek el kell döntenie, hogy mekkora kockázatot hajlandó vállalni, és ahhoz kell igazítania a hozamvárakozásait.

Kötvények, részvények, állampapírok 

– Az inflációkövető lakossági állampapírok a legtöbb helyzetben igen stabil és értékőrző befektetésnek számítanak, így nálunk is. Jelenleg a magas infláció miatt a hozamok is magasak, de várhatóan hosszabb távon a pénzromlás ütemének a mérséklődésével a hozam is csökken. 

– A vállalati kötvények (illetve az ilyeneket tartó befektetési alapok) jellemzően megbízhatóbbak a részvényeknél, de kissé kockázatosabbak az állampapíroknál. A hozamuk is ehhez igazodik hosszabb távon, azaz egy-két éves felett.  

– A tőzsde eddig hosszú, sokéves, egy-két évtizedes távon jellemzően emelkedett, és könnyen lehet, hogy ez a jövőben is így lesz. Így egy átlagpolgárnak, aki a nyugdíjára (is) félretesz, jó befektetés lehet, ha sok kis részletben (mondjuk havonta pár tíz ezer forinttal) tölti fel a portfólióját részvényekkel. Ám fontos, hogy a teljes megtakarításainak összességében csak kisebb részét (hüvelykujjszabály szerint legfeljebb egynegyedét-egyharmadát) ajánlott tőzsdei papírokba tenni. Ez esetben is több iparágból, több országból szükséges összeválogatni a részvényeket a kockázatok csökkentése érdekében. Nagyobb biztonságot adhat, ha ezt neves, bejegyzett és engedélyezett hazai szolgáltatókon keresztül bonyolítja az ember.

Befektetési jegyek és a bankbetét

– A befektetési jegyet jellemzően egy pénzintézet, illetve annak értékpapír-alapkezelője bocsátja ki, a begyűjtött tőkét pedig profi alapkezelő csapat menedzseli. Ez egy értékpapír, ami részesedést testesít meg a befektetési alapokban kezelt vagyonból. A befektetési alapok több egyéni befektetést gyűjtenek össze. Az alapkezelő mérethatékonyan, szakemberek segítségével kezeli az összegyűjtött összeget. Az alap által vásárolt eszközök a befektetési alap típusától függnek, befektethetnek állampapírokba, vállalati kötvényekbe, részvényekbe, de akár bonyolultabb tőkepiaci eszközökbe is. A vállalt kockázatot a befektetési alap befektetési stratégiája határozza meg. A befektetési alapok nyújtotta egyszerűségért, mérethatékonyságért és nem utolsósorban a szakértelemért a befektető éves alapkezelési díjat fizet az alapkezelőnek, amelyet általában a befektetett összeg százalékában határoznak meg. Kiválasztásukhoz, arányukhoz az egyéni portfóliókon belül érdemes szakértői tanácsot kérni. Sok esetben életbiztosításokkal kombinált befektetéssel együtt (úgynevezett unit linked formában) is találkozhatunk az ilyen instrumentumokkal. 

– A bankbetét szintén biztonságos, főleg az OBA-betétbiztosítás mellett, azonban alacsony a hozama. Az Országos Betétbiztosítási Alap, azaz az OBA egy-egy betétes részére a hitelintézetnél elhelyezett betéteinek a tőkéje és a kamatai után összesen legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig (ez ma bő 38 millió forint) fizet kártalanítást.

Hogyan tekintsünk az ingatlanpiacra? 

– Az ingatlan is stabil befektetési eszköz, de ehhez is érdemes jól érteni, ahogyan a tőzsdéhez is. Ingatlan  és ingatlan között óriási a különbség, hiszen míg  például sok községben hosszú-hosszú évek óta alig emelkedett a házak, a telkek ára, sok népszerű nagyvárosban igen nagy drágulás volt egy-két évtized alatt. Általánosságban a nagyvárosi lakáspiacokon hosszabb távon jellemzően nőnek az árak, és ritka a piacot teljesen átrendező olyan válság, mint amilyen a 2008-as pénzügyi krízis volt.

Konklúzió
A fent felsoroltak tekinthetők azoknak az alapvető pénzügyi termékeknek, amelyek az átlagember számára könnyen elérhetők. Ezeken felül persze igen sok befektetési lehetőség létezik, amely jóval magasabb hozamot jelenthet – ám sokkal nagyobb kockázattal. Akár a vagyonunk nagy része is odaveszhet, miközben  elvben könnyen duplázhatunk is. Jól láttuk ezt legutóbb a bitcoin és más kriptobefektetések kapcsán.

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában olvasható.

Címlapfotó: shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn