Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása

Az Európai Bizottság éppen aktuális elnöke 2010 óta minden évben tart egy éves beszédet, amelyben megosztja gondolatait az Európai Unió helyzetéről: az eddig elért eredményekről, a jelenlegi helyzetről, a jövőben megvalósítandó célokról, valamint az unió előtt álló kihívásokról. Ursula von der Leyen idei beszédét különösen feszült várakozások előzték meg, nem csupán azért, mert a 2024-es európai parlamenti választások előtt ez volt az utolsó elnöki beszéd, hanem más kézenfekvő okok: a szomszédunkban immár másfél éve húzódó orosz–ukrán háború, valamint Kína előrenyomulása miatt az indo-csendes-óceáni térségben és szerte Európában. 

Ursula von der Leyen beszéde 

Előzetesen teljes homály fedte a beszéd tematikáját: senki nem tudta, hogy mely kérdések lesznek a középpontban, még a közösségimédia-posztok alapján sem. Ursula von der Leyen számára tíz perc sem kellett, és beszédében egyből megszólította a fiatalokat egyfelől a klímaváltozással, másfelől azzal, hogy leszögezte:  

minden fiatalnak megfizethetővé kell tenni a lakhatást.  

Szerinte az európaiak bizalma nincs ingyen, ami a történelemből adódik: az Európai Unió a világháborúk után létrejött szervezet, az alapítóatyák pedig békében akartak élni. Ezt követően kiemelte az EU egységességének fontosságát a háborúra adott válaszban, majd áttért Kínára: van egyfajta ellenállás az egyre agresszívabb Kínával szemben, ám a partneri viszonyba is akarnak invesztálni. 

1. ábra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án tartotta beszédét az Európai Unió helyzetéről. Forrás: MTI 

1. Green Deal 

Az elnök szerint az EU-nak váratlan kihívásokkal kellett megküzdenie, amit 2019-ben még nem láttak előre, ennek ellenére az egységes válaszadás sikeres volt. Hangsúlyozta, hogy a 2019-ben megfogalmazott iránymutatások mintegy 90 százaléka teljesült, beleértve az európai zöldmegállapodást , ami az unió válasza volt a klímaválságra. A zöld ügyek továbbra is aktuálisak, elég csak megemlíteni a görög erdőtüzeket vagy az árvizeket. A ciklus kezdetén ezzel a 2050-ig tartó megállapodással a politikai menetrendet lényegében gazdasági menetrenddé alakították, amit a beszédben már most sikerként könyvelt el. Büszkén említette meg, hogy nulláról 38-ra nőtt a tiszta acélgyárak száma az EU-ban, valamint, hogy  

több tisztaipari beruházást vonz az EU, mint az USA és Kína együttvéve.  

Kitért ezen beruházások kapcsán a végrehajtás fontosságára, de legalább olyan fontosnak nevezte, hogy ezek európai kutatók vívmányain alapulnak, ennek megfelelően továbbra is támogatni fogják az európai tudományos életet. 

A zöldmegállapodásra visszatérve érdemes hangsúlyozni, hogy az elnök bejelentette a megállapodás bővítését, egész pontosan egy a tisztaenergiát középpontba helyező tárgyalássorozat elindítását. Ennek keretében szeretnének tárgyalni az összes iparágazattal, amelyek alapján megfelelő uniós támogatási programok kidolgozása indulhat meg. Egész konkrétan szó esett egy európai szélenergiát célzó program előterjesztéséről a technológia szélesítése céljából, amely keretében fejlesztik az elektromos hálózatokat is. Ezen túl von der Leyen bejelentett egy olyan programot is, amellyel lényegében az európai zöldátmenetet megalapozó technológiákat, valamint termékeket Európában gyártanák – ez hasonlít az amerikai IRA-hoz. 

Megjegyezte azt is, hogy jelentős vívmánynak könyveli el a női egyenlőség terén tett előrelépést az azonos munkáért azonos bért elvre alapozva. 

2. ábra. Joe Biden, az USA elnöke beszédet mond az IRA aláírásának egyéves évfordulóján. Forrás: MTI 

2. Kína 

Kína természetesen előkerült a beszéd során. Von der Leyen szerint az unión kívül rendkívül hátrányosan különböztették meg az eu-s cégeket, sokszor agresszív fellépés vagykiszorítás formájában. Itt emelte ki Kínát, majd bejelentette, hogy az olcsón értékesített kínai elektromos járművek ellen szubvenciós eljárást indít. Ez azért fontos a magyar gazdaság szempontjából is, mert ha kiterjesztik a vizsgálatot az egész e-autó iparágra, akkor az érinti a hazai akkumulátorgyárakat is. 

A szubvenciós vizsgálat elindítását az Európai Bizottság elnöke erős francia nyomásra jelentette be. Korábban von der Leyen nem fogalmazott ilyen keményen Kínával szemben, ezért is volt meglepő váltás ez a beszédében. A szubvenciós eljárást a kínai e-autók iparága tekintetében korábban Emmanuel Macron követelte. Könnyen lehet, hogy az van a háttérben, hogy a vizsgálat megindításáért cserébe a franciák támogassák von der Leyent amennyiben szeretne újraindulni. 

Von der Leyen a beszédében arra is kitért, hogy az EU lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, így munkahelyek helyett inkább munkaerőre van szükség, főleg a vendéglátásban, az IT-szektorban és az iparban. Erről pedig azért érdemes beszélni kiemelten, mert a munkaerőhiány rontja a növekedési és innovációs kilátásokat. Ezzel kapcsolatban az elnök kiemelte a fiatalok és a nők munkavállalásának segítését, valamint a vendégmunkások szükségességét. Éppen ezért jelentette be, hogy a migrációs és a munkaerőbevonás kapcsán tárgyalni fognak a szakszervezetekkel, valamint a szociális partnerekkel. 

3. A 3 fő kihívás 

Három fő kihívást vázolt az Európai Bizottság elnöke: a munkaerőhiányt, ami magyar probléma is, a még mindig magas inflációt, valamint a versenyképes üzleti környezet megtartását. 

Az infláció mint második legfontosabb kihívás kapcsán megjegyezte, hogy az EKB elnöke, Christine Lagarde megfontolt lépésekkel segítette az infláció lassulását, de még fontos lépések vannak hátra. Ursula von der Leyen örömmel jelentette be, hogy alaptalan volt attól tartani, hogy megismétlődik az 1970-es években tapasztalt energiaválság és gazdasági összeomlás. Az EU szerinte a zöldátállással és az energiabeszerzéssel megoldotta a helyzetet, igaz, ígért még fejlesztéseket, hogy azokat a kockázatokat, amiket az energiaárak jelentenek, megszüntessék. 

3. ábra. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja a bizottságnak a nyári időközi gazdasági előrejelzését ismerteti. Forrás: MTI 

A harmadik kihívásra rátérve leszögezte, hogy meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát az EU-ban. Szerinte  

a kkv-k fejlesztése prioritás, így egy vállalkozói nagyköveti pozíciót fognak létrehozni, aki direkt módon közvetít.  

A várakozások szerint ez a pozíció becsatornázza az EU-s szabályozásokba a piaci szempontokat, amiből elindulhat a bürokráciacsökkentés. Ezen felül von der Leyen idekapcsolódva ígéretet tett, hogy a STEP-program keretében segítik a cégek innovációs fejlesztéseit (kvantumtechnológia, biomechanika, tisztaenergiára való átállás). 

Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a korábbi olasz kormányfőt, Mario Draghit felkérte egy versenyképességi jelentés elkészítésére, mely vázolná, hogy az unió miként képes megőrizni versenyelőnyét az USA és Kína ellenében. 

4. Digitális gazdaság 

Von der Leyen kitért a digitális gazdaságra, és leszögezte, hogy itt továbbra is erős szereplőnek kell maradnia az EU-nak. Természetesen előkerült a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is, valamint hogy az álhírterjesztés is egyre akutabb probléma. 

Az elnök szerint az EU-nak kell irányt mutatni az AI-szabályozásban, amelyet három pillérre kell felépíteni: keretek, egységes európai kormányzás, innováció. 

A keretek alatt lényegében azt kell érteni, hogy emberközpontú, egyúttal felelős módon fejlődő AI-kutatásokra van szükség. A kormányzást illetően mindenképp az a feladat, hogy EU-s szinten kezdődjön vizsgálódás arról,miként hat az AI az emberek mindennapi életére. Ehhezvon der Leyen szerint fel kell állítani egy testületet, amely megbízható jelentéseket készít – kutatók bevonásával – előnyökről és veszélyekről. Az innováció területén az elnök szerint az EU vezető hatalom, hisz itt van az 5 legjobb szuperszámítógép. Éppen ezért kell olyan programot kreálni, amely  biztonságos környezetet biztosít az AI-algoritmusok vizsgálatára és tanítására. 

4. ábra. Bemutatják a mesterséges intelligencia által vezérelt Miroki nevű robotot. Forrás: MTI 

5. Migráció 

A migráció kapcsán von der Leyen azzal kezdett, hogy az EU-nak sikeresek a kontinensen kívüli partnergazdaságokkal fenntartott kapcsolatai. Ez azért fontos, mert az olyan akut problémák mint az éghajlatváltozás, a geopolitikai feszültségek, a politikai instabilitás a migráció fő forrásaiként említhetők. Ebből kifolyólag az elnök szerint a határvédelem mellett a helyiekre is fókuszálni kell olyan befektetéseken, beruházásokon keresztül, amelyek javítják a helyiek életkörülményeit, segítik a migráció kezelését helyben, ezáltal Európa erős szövetségesekre lelhet. 

A már jó ideje tető alatt lévő migrációs megállapodás von der Leyen szerint karnyújtásnyira van. Az egyezség szerint egyformán hangsúlyt kell kapnia a határvédelemnek, az emberséges segítségnyújtásnak és az embercsempészek elleni fellépésnek is. Ez megkívánja az Europol, az Eurojust és a Frontex erősítését is. Végül von der Leyen bejelentette, hogy az EU a jövőben szervezni fog egy embercsempészetről szóló nemzetközi konferenciát is. 

5. ábra. A déli határon kerítés védi Magyarországot az illegális migrációtól. Forrás: MTI 

6. Ukrajna 

A beszédben Ukrajna helyzete ezúttal kevésbé került fókuszba, de von der Leyen biztosította az ukrán menekülteket, hogy az EU minden támogatást megad nekik. Másfelől ígéretet fogalmazott meg, hogy az EU fokozza a lőszergyártását, amiben segítségére lesz az ASAP-program. Kulcsmondatként Ursula von der Leyen biztosította Ukrajnát, hogy minden támogatást megad majd az újjáépítéshez. 

7. Afrika 

Afrikával kapcsolatban von der Leyen egy teljesen új biztonságpolitikai megközelítést mutatott be, leszögezve azt is, hogy Ukrajnához hasonlóan Afrikával is szolidárisnak kell lennie az uniónak. Ezt az új megközelítést arra alapozta, hogy a jelenleg tapasztalt katonai puccsok sorozata még a mostaninál is instabilabbá fogja tenni a régiót. Ebbe beemelte Oroszországot, mint aki egyszerre húz hasznot a kontinens instabilitásából és befolyásolja is azt. Az instabilitás pedig végeredményben táplálja a terrorizmust. 

Von der Leyen világossá tette, hogy az EU-nak a legitim szereplőkkel, regionális szervezetekkel kell együttműködnie,hogy képes legyen kialakítani egy olyan kölcsönösen előnyös partnerséget, amely Európa és Afrika közös ügyeire fókuszál. Éppen ezért be is jelentette, hogy Josep Borell főképviselővel új stratégiai megközelítés kidolgozásába kezdenek a következő EU–Afrikai Unió csúcstalálkozóra. 

6. ábra. Legutóbb Gabonban került sor puccsra. A képen a gaboni puccs vezetője, Brice Oligui Nguema tábornok megtekinti a tiszteletére felsorakozott díszőrséget hivatali eskütételi ünnepségén Libreville-ben. 

8. Bővítés 

Előkerült az unió bővítésének kérdése is Ukrajna kapcsán. Von der Leyen ugyanis emlékeztetett arra az ígéretre, hogy a háború után Ukrajnát felveszik az EU-ba. Itt megemlítette a Nyugat-Balkánt, Moldovát és Grúziát is. Von der Leyen fogadkozott, hogy a bővítési folyamatokat mindenképp meggyorsítják, de hozzátette, hogy ez intézményi reformok nélkül nem megy. Szerinte 30 tagállammal is sikeresen működhetne az EU, de itt úgy korrigált, hogy az EU-tagság érdemalapon működik, tehát, aki tag szeretne lenni, azoknak az országoknak mélyreható reformokat kell végrehajtani, amit a Bizottság szigorúan ellenőrizni fog. Von der Leyen az intézményi reformokra visszacsatolva megjegyezte, hogy egyáltalán nincs kizárva annak a lehetősége, hogy ehhez módosítani kell az alapszerződést. Itt a képviselők felé tett egy burkolt utalást is, aminek a lényege, hogy az elnök támogatja őket abban, hogy kiterjesszék jogkörüket a jogszabályok beterjesztésének lehetőségével. 

9. Intézményi reformok 

Ami az intézményi reformokat illeti, a beszédből kitűnt, hogy számos ilyen előterjesztésre készül a bizottság, a Tanács, a Bizottság és az EP szerepe is alapjaiban változna meg oly módon, hogy a bővítés gördülékenyebben történhessen. Von der Leyen elképzeléseibe ezek illeszkednek is, mivel a cél, hogy Európa saját kezébe vegye a sorsát.  

A vita – Navracsics Tibor és Balázs Péter 

Szeptember 13-án este Ursula von der Leyen beszéde kapcsán osztotta meg gondolatait az Európa Pontban Navracsics Tibor területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, egykori uniós biztos (2014–2019) és Balázs Péter közgazdász, diplomata, a Közép-Európai Egyetem (CEU) emeritus professzora, egykori uniós biztos (2004) és külügyminiszter (2009–2010). 

1. Az Európai Unió bővítése 

A beszéd fontos eleme volt az integráció bővítése. Ezzel kapcsolatban azonnal két terület ugorhat be számunkra a közelmúlt eseményei alapján. Az egyik a Nyugat-Balkán, amit a magyar kormány is folyamatosan hangsúlyoz, a másik pedig Ukrajna. 

Navracsics Tibor a bővítés kapcsán megjegyezte, hogy szerinte ez az egyik leglényegesebb pontja von der Leyen beszédének. Ennek két oka van: bővítéssel kapcsolatos egyértelmű üzenete még az Európai Bizottság előző elnökének, Jean-Claude Junckernek volt a 2014 júliusában elmondott beszédében, amikor is leszögezte, hogy az elkövetkező 5 évben nem lesz bővítés. Az elmúlt szűk 10 évben pedig ennek megfelelően a bővítéssel kapcsolatban – a politikai szólamokon túl persze – mást nem is hallottunk. A másik ok, hogy az idei beszéd rámutatott arra, hogy a 30 tagállam feletti Európai Unió is megoldható lenne, ami a miniszter szerint egy fontos jelzés. Kérdés, hogy ez mennyiben ütközik a francia elnök, Emmanuel Macron többsebességes Európai Unió koncepciójával. Ursula von der Leyen ugyanis elmondta, hogy szerinte a mélyítés kontra bővítés egy hamis dilemma, majd úgy folytatta: ha az uniónak van sikerágazata, akkor az a béketeremtés. Ám a bővítéssel az is együtt jár, hogy a tagsághoz teljesíteni kell bizonyos kritériumokat. Az integráció bővítése mindenképp stabilitást hozna a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban egyaránt. 

7. ábra. Ukrajna és Moldova is csatlakozna az EU-hoz. Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata 

Balázs Péter időpontok tekintetében leszögezte, hogy a bizottsági elnök szerint 2030-ra lesz bővítés. Ezt a fokozatos bővítést – ami egy új megközelítés – Charles Michel is kilátásba helyezte egyébként Bledben. Ezt erősítette meg most Ursula von der Leyen. Igaz, hogy a bővítés kapcsán Grúziát konkrétan nem említette, de a beszéd során elhangzott a neve. A grúzok viszont még nem kaptak tagjelölti státuszt. Grúzia felvétele a jelen helyzetben fontos lenne az uniónak. Ha számba vesszük, akkor a Nyugat-Balkánról hat ország (Szerbia, Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia), valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia felvétele merült fel. Ez így  

összességében 6+3 ország lenne a mostani 27 tagú integrációhoz, tehát adott esetben 36 tagos unióról beszélhetnénk. 

A mostani beszéd fontos eleme ezzel kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen elindított egy akciót, hogy hogy tudna az EU 30 feletti létszámmal működni. Ehhez mindenképp szükségesek intézményi reformok. 

Navracsics Tibor, hangsúlyozta, hogy egyelőre szándék a bővítés. Az unióban közös a szolidaritás Ukrajnával, de még 2015-2016-ban például a hollandok a szabadkereskedelmi megállapodást elutasították az ukránokkal. Az, hogy a beszédben elmondottak mennyire ültehetők át a reálpolitikába, az most fog eldőlni. Ám annyi bizonyos, hogy az ukrán csatlakozási folyamat elindítása az orosz agresszió eredménye. 

2. Klímaváltozás 

A beszédben nagy hangsúlyt kapott az Európai zöldmegállapodás, amellyel kapcsolatban Ursula von der Leyen leszögezte, hogy ez segíthet a globális felmelegedés keretek közé szorításában. 

Balázs Péter szerint az unió minden programjában tükröződik a Green Deal. Az ipar számára ennek megfelelően elég sok támogatást adtak, hogy az átállást meg is tudják valósítani, ami viszont azért nehéz kérdés, mert fékezi a versenyképességet. A fejlettebb ipari államokkal párbeszédet ígért von der Leyen azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehet az átállással párhuzamosan a versenyképességet megtartani. Viszont a gazdaság jövőjéről mindenképp a természetvédelemmel összhangban kell párbeszédet folytatni. Itt megemlítette a szénkitermelés újraindítását Németországban, ami a szociáldemokrata-szabaddemokrata-zöld („jelzőlámpa”) koalíción belül is vitához vezetett – főként a zöldek részéről. Így összességében nehezebb körülmények között, de továbbviszi az EU a zöldátállást. 

8. ábra. A szénkitermelés újraindítása az Olaf Scholz német kancellár vezette jelzőlámpa koalíciót egységét is próbára tette. Forrás: MTI 

Navracsics Tibor szerint az Egyesült Államokkal folyatott verseny problémája, hogy az USA elindult egy protekcionista irányba, aminek legmarkánsabb leképeződése az Inflációcskkentési Törvény (IRA). Ez bizonyítja, hogy nem csak Donald Trump, de Joe Biden is folytatta a protekcionizmust. Erre a miniszter szerint az EU nem tud olyan hatékonyan válaszolni, habár Kínával kapcsolatban fogalmazódott meg ilyen igény. A kérdés, hogy lesz-e európai uniós protekcionista piac. A föderalisták legerősebb érvei közé tartozik, hogy a protekcionizmussal csak egy egységes európai gazdasággal lehet felvenni a versenyt. A miniszter szerint irreális lenne kitűzni az uniónak az előzést, de a versenyben maradás reális cél lehet. A miniszter még hozzátette, hogy a demográfia először jelent meg témaként bizottsági elnöki beszédben. 

Balázs Péter szerint a zöldátállások nagy változások, és ha nagyobb lenne a hajlandóság a magyar kormány részéről, nevezetesen a keleti vezetékekről való leszakadással kapcsolatban, akkor könnyebb lenne végrehajtani. Igaz, pozitívum, hogy nukleáris fűtőanyag ügyében a franciákhoz fordult a kormány, de ez közel sem elég. 

Navracsics Tibor ellenben nem így látja.  

A nukleáris energia kapcsán stratégiailag jelentős a megállapodás született.  

A kormány épp diverzifikálni igyekezett, ebbe illeszkedik bele a gázszállításról való tárgyalás a törökökkel, az olajról és a gázról való tárgyalás az azeriekkel. Így próbál a kormány több ponton diverzifikálni. Az RRF és a Repower EU jelentős vívmányok uniós részről, de a probléma, hogy a Bizottság az energetikai korszerűsítésre nemigen ad pénzt a kormánynak. Az energetikai infrastruktúra viszont Magyarországon elavult, ami költséges infrastruktúrfejlesztést tesz szükségessé, ez viszont évekbe telik. A miniszter úgy folytatta, hogy diverzifikációra volt törekvés már korábban is, nevezetesen a horvátok és a szlovákok részvételével, hogy kialakítsanak az EU-n belül egy észak-déli folyosót. Ami tehát e tekintetben nagyon hiányzik az az ipari kapacitás és az anyagi támogatás. A világgazdasági versenyhez európai ipari óriásokra volna szükség. A technológiaváltás olyan költséges, hogy csak a legnagyobbak tudják megtenni, így a kkv-k sok esetben becsúsznak a nagyok alá. Ez magyar szemszögből veszély, hogy a beszállítói pozíció állandósul. 

3. Migráció 

Von der Leyen szerint az uniós migrációs megegyezés karnyújtásnyira van. 

Balázs Péter szerint ez egy bonyolult téma, amiben négy csoport különíthető el. Vannak a belépő országok, a tranzit országok, a célországok és végül olyan országok, amelyeket egyáltalán nem érint a probléma. Őket kellene közös nevezőre hozni. Nehézzé teszi a megállapodást, hogy az unióban hiányzik a politikai érzékenység és a realitás. Először meg kell teremteni a politikai akaratot a megállapodásra, utána lehet a részletekről beszélni. Vannak olyan országok, akiknek szükségük van munkaerőre, de vannak, akik nem akarnak mingránsokat látni a területükön, ezért cserébe hozzájárulást kell fizetniük a költségekhez. Ám annyi bizonyos, hogy a Schengeni rendszer egységes volta nem tartható fenn migrációs megállapodás nélkül. 

Navracsics Tibor szerint óriási pályát futott be a migrációs vita. A migrációnak két sajátossága van. Az egyik a schengeni övezet, ami miatt nem biztos, hogy a menekült ott marad, ahol letelepítették. Így ez egy életképtelen adminisztratív intézkedés. A másik a migrációval kapcsolatos attitűd, ami egyben negatív történelmi tapasztalat és kulturális kérdés is – a magyar történelemből kiindulva különösen. A miniszter szerint viszont az unió apránként, de halad a megoldás felé. 

9. ábra. Az illegális migráció kulturális kérdés is. Forrás: MTI 

4. Kína 

Ursula von der Leyen a beszédében elmondta, hogy nem kell elvágni a kapcsolatokat Kínával, de a kockázatos iparágakra figyelni kell. Egyúttal hadat üzent az olcsó kínai elektromos autóknak. 

Balázs Péter szerint Kína esetében nem piaci árakkal kell versenyezni, mivel a hatalom beleszól az árképzésbe. Kína villanyautói megjelentek az európai piacokon, és ami még nagyobb probléma, hogy rendkívül olcsón. Igaz, az EU a dömping ellen jól fel van szerelve. Az unió mindenképp párbeszédet szeretne Kínával, de az ázsiai ország erre nem mindig nyitott. 

Navracsics Tibor szerint Hszi Csin-ping a szabadkereskedelem bajnoka volt Donald Trump protekcionizmusával szemben. Az EU hosszabb ideje nem nézi jó szemmel az időközben 16+1 együttműködésre csökkent formációt sem. A litvánok nemrég ki is léptek, a lengyelek pedig passzívak. Az unió ebben az együttműködésben is már a kínai gazdasági expanziót látta. 

Balázs Péter még hozzátette, hogy a mostani G20-csúcs alkalmával aláírtak egy megállapodást egy folyosóról, ami hasonlít a kínai BRI-hoz, ami viszont Indiát hozza helyzetbe. 

5. Gazdasági kihívás 

Ursula von der Leyen a beszédében gazdasági kihívásként jelölte meg az infláció és a képzett munkaerő hiányát. 

Navracsics Tibor szerint ezeken a területeken az EU-nak van teendője. A képzett munkaerő hiánya már 2014-2019 közt is probléma volt. A nagy cégek globálisan keresik az utánpótlást. Állandó probléma az uniós cégeknek, hogy az EU nagyjából 50 oktatási rendszerrel működik, nem egységes. Az USA és Kína ezzel szemben egységes oktatási rendszert működtetnek, vagy legalábbis összehangolják azokat. Az oktatásban a miniszter szerint praktikus lenne megkeresni azokat a területeket, amelyek a nemzeti identitás szempontjából nem annyira érzékenyek, és itt kellene egy szorosabb együttműködést elérni. 

Balázs Péter szerint itt vannak fontos árnyalatok. Az egyik ilyen, hogy milyen jövedelmi szinthez várunk külföldi munkaerőt. Villámgyorsan képzik ki például német nyelven a szakmunkásokat, a német magas jövedelmi szint miatt. Kérdés az is, hogy ipartelepítés mit igényel, vagy a gazdaságszerkezet. A németeknél ehhez a továbbfejlesztéshez keresnek szakembereket, a magyaroknál viszont alacsony hozzáadott értékű akkumulátorgyárakhoz, vagy tőlünk kissé idegen iparágakhoz van szükség idegen munkaerőre. 

Navracsics Tibor szerint az EU-ban és a magyaroknál is szükség van külföldi munkaerőre. Erre szigorú szabályozási rendszert dolgoznak ki most például a franciáknál, ahol a migrációt és a vendégmunkásokat külön kategóriaként próbálják kezelni a jogalkotás révén. A fő kérdés, hogy miként lehet szabályozni azt, hogy az itt élők munkához jutását ne akadályozza a külföldi munkaerő. 

Összegezve 

Vannak kérdések, amikre választ kaptunk a beszédből, és maradtak nyitott témák. Arra például nem kaptunk választ, hogy von der Leyen tervez-e egy újabb 5 éves ciklust. A beszéd legfontosabb megállapításai között említhetjük egy nagyköveti pozíció létrehozását, ami lényegében az uniós szabályozási kérdésekben közvetítő szereppel fog rendelkezni az Európai Bizottság és a vállalkozások között a bejelentett bürokráciacsökkentés mellett. Szintén fontos bejelentés a szélenergia támogatására tervezett uniós program, amely érinti a turbinagyártási beruházásokat, valamint az elektromos rendszerintegrációs kérdéseket is. A beszéd proaktívan állt az unió bővítéséhez azzal, hogy nem tesznek engedményeket a 27 tagállam belső kooperációja tekintetében, ugyanis mélyíteni szeretnék az integrációt.

További fontos bejelentés, hogy az EU folytatja a zöldátállást segítő beruházásokat, emellett von der Leyen kiemelte azt is, hogy készülni fog egy uniós versenygazdasági jelentés is azzal a céllal, hogy hatékony válaszokat tudjanak adni az amerikai és főleg a kínai kihívásokra. Az egyik legerősebb bejelentés, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez a kínai elektromos autóiparral szemben, aminek az lesz a célja, hogy megvizsgálják, hogy egyáltalán torzítják-e az Európai Unió belső piacát az olcsón exportált kínai járművek. 

Címlapfotó: MTI